Szakralitás, hagyomány, modernség – Művészeti estek az Akadémián XVI.

Advent idején, karácsony felé közeledve szakralitás, hagyomány és modernség találkozását élhették át a jelenlévők a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén, amely az Akadémiai Klub Egyesület és az MTA közös szervezésében valósult meg 2025. december 8-án az Akadémia székházában. A 2025-ben Prima díjat és Prima közönségdíjat kapott, világhírű Pro Musica Leánykar és Cantemus Vegyeskar koncertjén, a Vdovkina Anasztaszija tűzzománcművész alkotásaiból nyílt tárlaton és a Luka Pincészet történetét és borait bemutató esten egyházi és népzenei gyökerű kórusművek, különleges képzőművészeti látásmóddal készült tűzzománc ikonok és egy borász család megindító története vezette közelebb a közönséget az ünnep lényegéhez.

2025. december 13.

„Advent hangulatának megidézésére a legalkalmasabbak a szinte angyalian gyönyörű leánykari hangok, a transzcendensbe repítő harmóniák, melyek

világnézettől függetlenül érintik meg belső világunkat, és elindíthatják azt a lelki folyamatot, amely elvezethet bennünket az ünnep lényegéhez, az önzetlen emberszeretet megszületéséhez”

– mondta Freund Tamás a világhírű Pro Musica Leánykarból és a Cantemus Vegyeskarból álló kóruscsalád koncertjét köszöntő beszédében a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén 2025. december 8-án. A gyermekkart, amelyből a kóruscsalád kinőtt, 50 éve alapította Szabó Dénes Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zenepedagógus. A kóruscsalád 2025-ben, néhány nappal az Akadémián adott koncertjük előtt Prima díjat, a Prima Primissima gálán pedig közönségdíjat kapott.

A Pro Musica Leánykar a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén (2025. december 8.)
(Az esten készült fényképek a fotóra kattintva tekinthetők meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az Akadémia elnöke köszöntőjében kiemelte: Szabó Dénes „hitt Akadémiánk egykori elnökének, Kodály Zoltánnak: »A zenével nem csak zenét tanulunk. Az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségbõl kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre, fegyelemre szoktat.«

Freund Tamás köszöntőt mond a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén (2025. december 8.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Szabó Dénes és a Kodály-módszer jegyében iskolákat alapító karnagyok saját tapasztalataik alapján is hirdették, hogy a zeneileg képzett, énekelni szerető, kottaolvasó fiatalok az élet minden más területén is kreatívabbak és boldogabbak, örömforrásaik egészségesek és kimeríthetetlenek lesznek. Ugyanakkor

a kóruséneklésben a közösségi lét mindennapos megélése, a közös alkotó tevékenységben való örömszerzés, katarzis megerősíti a hitet az együttműködő szellem erejében, és a közösségért való önfeláldozó magatartásra tanít.”

Szabó Dénes a Pro Musica Leánykart vezényli a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén (2025. december 8.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Freund Tamás ünnepi köszöntője teljes egészében itt olvasható.

A Pro Musica Leánykar és a Cantemus Kórus hangversenye több volt mint hagyományos koncert. A kórus nem csupán világszínvonalon énekelte az adventi és karácsonyi zeneirodalom kiemelkedő műveit, hanem a hagyományos kóruskoncertek világát meghaladva mozgásával, a teljes tér bejárásával és azzal, hogy a kórustagok időről időre a nézőteret körbevéve énekeltek, valójában

a zene szívébe helyezték a jelenlévőket.

A Pro Musica Leánykar és a Cantemus Kórus a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén (2025. december 8.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A kóruscsalád műsorában Kocsár Miklós, Kodály Zoltán, Gyöngyösi Levente, Franz Biebl, Thoma Tallis, Johann Sebastian Bach, Giovanni Gabrieli, Sergei Rachmaninov, Havier Busto, valamint Kutrik Bence, John Rutter és Xaver Gruber művei hangzottak el. A koncertet záró Csendes éjjel – a világ legismertebb karácsonyi énekével – a kristálytiszta zenei hangok mellett a sötét térben világító mécsesnyi fényekkel is megteremtette a kórus a közelgő karácsony meghittségét.

A Pro Musica Leánykar és a Cantemus Kórus a Csendes éjt énekli a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén (2025. december 8.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Pro Musica Leánykar a megalakulása évében aratott nemzetközi versenygyőzelme óta a világ egyik vezető énekkarának számít. A kórus repertoárja a gregoriántól a kortárs zenéig terjed. A Kodály-módszer sikerének világjáró nagyköveteiként koncertjeiken kívül keresett előadói zenei nevelési konferenciáknak, mesterkurzusoknak. A leánykart a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskolában működő Cantemus Gyermekkórus öregdiákjaiból alakult. Vezetőjük Szabó Dénes Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zenepedagógus, a Nemzet Művésze.

A nyíregyházi Cantemus Kórus Magyarország kiemelt nemzetközi együttese. „A Cantemus Vegyeskar megalakulását a belső igény szülte: a közös éneklés gyermekkorban megélt nagyszerű élménye.” A kórus a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola öregdiákjaiból alakult. 1998 óta működnek folymatosan. Már első nemzetközi versenyükön, 2001-ben Budapesten megnyerték a vegyeskari kategória I. díját és a verseny Nagydíját is. Vezetőjük Szabó Soma Liszt Ferenc-díjas karnagy, zenepedagógus.

A kóruscsalád 2025-ben Magyar Zeneművészet kategóriában Prima díjat, a Prima Primissima gálán pedig Közönségdíjat kapott.

A hagyományoknak megfelelően a koncert után a képzőművészet világába érkezhettek meg a jelenlévők. A Vdovkina Anasztaszija tűzzománcművész alkotásaiból készült kiállítást Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg.

Vdovkina Anasztaszija a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén (2025. december 8.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az orosz származású, Kolozsváron élő ortodox képzőművész alkotásai tág horizontú művészeti világot teremtenek. Vdovkina Ansztaszija művészete a szakrális gyökereket és ikonfestészeti hagyományokat a kortárs képzőművészet kifejezésmódjaival ötvözik. „Műveiben egyszerre jelenik meg az évszázados, sőt évezredes hagyomány és a művészi szabadság, így alkotásai kiválóan illeszkednek a kortárs képzőművészet örök értékeinek világába” - mondta az estet köszöntő beszédében Freund Tamás.

Vdovkina Ansztaszija ikonjain – ahogy erről maga a művész vallott egy interjújában –

gyakran térhatású tűzzománcos technikát alkalmaz, amellyel „kifejezhetővé válik az ikonok legmélyebb jelentése”.

Vdovkina Anasztaszija alkotása a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén nyílt tárlaton (2025. december 8.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Feledy Balázs pedig így mutatta be Vdovkina Anasztaszija művészetét: „A tűzzománcművészet a képzőművészet különleges ága. Olyan képzőművészet, ahol a tűz nem pusztít, hanem teremt. Komplex és érzékeny világ, a mű tűzben való születésénél egy-egy másodpercen múlnak színek. A tűzzománcművész alkotásaiban gyakran különböző technikák ötvöződnek.

Vdovkina Anasztaszija művészete tradíció és innováció találkozása.”

Feledy Balázs megnyitja Vdovkina Anasztaszija kiállítását a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén (2025. december 8.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A képzőművész a tűzzománc mellet gyakran használ más anyagokat, és időnként kortárs tárgyakat, sőt eldobott anyagokat is beépít, beemel műveibe. A kiállított alkotások témáját Feledy Balázs pedig így összegezte: „A kiállítás méltó adventhez és karácsonyhoz is: Jézus születésétől a kereszthaláláig bemutatja az élet teljességét.”

Vdovkina Anasztaszija egyik kiállított alkotása a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén nyílt tárlaton (2025. december 8.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az adventi művészeti est végül a bor művészetével és borkóstolóval zárult. Luka Enikő „sokak szerint a soproni borvidék legszebb borait készíti” – mutatta be az est borász vendégét Domján Emese, a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című estsorozat háziasszonya.

Luka Enikő borai szerethető borok, ahogy megindító a mögöttük rejlő személyes élettörténet is.

A Luka Pincészet történetéről és borairól Luka Enikő borász mesélt a jelenlévőknek.

„Amikor Apu meghalt, csak azt tudtam, hogy csinálnom kell, csak azt nem tudtam, hogyan” – meséli Luka Enikő arról az időszakról, amikor édesapja váratlan halálakor ő vette át a családi borászatot. Luka Enikő nem készült borásznak. Édesapja iránti szeretetből vett vált a még életében általa felépített kisbirtok és pincészet gazdájává, munkájának és szellemi örökségének folytatójává. „A legfőbb motivációm, hogy Apu büszke legyen rám. De azt sem tudtam, hogyan kell bekapcsolni a présgépet. Rudolf Krizsán osztrák borász segített nekem mindenben.

És nemzetközi aranyérmet nyertünk a nagyon pici pincészetünk első borával.

Csak vörösborral foglalkozunk, mert Apu csak azt ültetett.”

Luka Enikő, a Luka Pincészet borásza mesél a borászat történetéről és borairól a alkotása a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén (2025. december 8.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az est zenei és képzőművészeti részéhez így kapcsolta Luka Enikő a bor művészetét:

„Sokan mondták már, hogy egy pohár borban művészet van. Télen keresem a metszőollót, felveszem a meleg csizmámat, gondolkodom, mikor kezdjem el a permetezést, esik-e az eső hajnalban. A művészek is gyakorolnak. Az én gyakorlásom ebben van.”

Az est résztvevői a Luka Pincészet Zweigeltjét, Pinot Noir-ját, Kékfrankosát és Madárlátta Merlot-ját kóstolhatták meg.