A CEU professzora, Sándor Judit részvételével alakult kutatócsoport is nyertese az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) nagy presztízsű szinergia pályázatának, melynek segítségével az elkövetkező hat évben az összeurópai identitás második világháborút követő formálódását vizsgálják majd új megközelítéssel. A projekt címe „Az európai Leviatán megszelídítése: Az orvoslás és a közjó második világháborút követő öröksége.” A teljes projektre a lehető legmagasabb összeget, közel tízmillió eurót ítéltek meg.

Szarka László Csaba rendes tag 2019. szeptember 17-én megtartotta akadémiai székfoglalóját.

Milyen szerepet játszott az MTA a magyar műemlékvédelem 1847-ben kezdődött történetében? Ezt tekinti át a Magyar Tudomány októberi számában megjelent tanulmányában Marosi Ernő művészettörténész. Az akadémikus felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökségvédelem hivatalos apparátusát 2012-ben megszüntették. Ezért nem lehetetlen, hogy az így keletkezett kulturális hézag betöltésére valamikor újabb akadémiai kezdeményezésre lenne szükség.

Életének 80. évében, 2019. szeptember 29-én elhunyt Kovács László akadémikus. Halálával a sejtfiziológia és elektrofiziológia kiemelkedő kutatóját veszítette el a tudományos közösség.

Mi a talamikus működés lényege, miért fontos a megértése, és milyen idegrendszeri kórképek új módszereken alapuló gyógyításához járulhatnak hozzá az ezzel kapcsolatos eredmények? Erről is beszélt akadémiai székfoglalóján Acsády László neurobiológus, az MTA levelező tagja. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Egykori tanítványai, pályatársai, rokonai, tisztelői emlékeztek halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökére, a nemzetközi hírű idegtudósra, Szentágothai Jánosra.

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetének volt igazgatója 73 éves volt.

A díjat két amerikai kutatótársával, John Tonerrel és Yuhai Tuval együtt kapta „azokért az alapvető kutatási eredményekért, amelyek a csoportos mozgás elméletének kidolgozásával megalapozták az aktív anyagokra vonatkozó tudományterület létrejöttét és fejlődését, és ezáltal rávilágítottak a statisztikus fizika centrális szerepére az élő rendszerekben lejátszódó önszerveződő folyamatok megértésében”.

„A Díszteremtől a bizottsági termeken át a Felolvasóteremig”, „Az identitás terei: a Képes és az Elnöki tanácsterem reprezentációja”, „A »Ferenc József tér« és a palota”, valamint „A tudomány templomának építéstörténete” – a Kulturális Örökség Napjai alkalmából közel háromszázan látogattak el a hétvégén a fenti programokra a Magyar Tudományos Akadémia Székházába.

A Magyar Tudományos Akadémia feladatairól és céljairól beszéltek az MTA vezetői azokon a nagycenki és sopronpusztai ünnepségeken, amelyeken a tudós testület alapítójára és az Akadémia megszületését lehetővé tévő felajánlására emlékeztek.