Új vezetők 2019. január 1-től az MTA kutatóintézet-hálózatában
Az Akadémia négy kutatóközpontjában és két kutatóintézetében járt le tavaly év végén az eddigi főigazgatók, illetve igazgatók megbízatása. Az Európai Unió ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az Akadémia elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett három kutatóközpontot és egy önálló jogállású kutatóintézetet. Egy kutatóközpontban és egy kutatóintézetben az eddigi vezetők mandátumát hosszabbították meg.
A 10 akadémiai kutatóközpont – bennük 39 intézet – és további 5 önálló jogállású kutatóintézet alkotja Magyarország legnagyobb, szinte valamennyi tudományterületre kiterjedő, főhivatású kutatókat alkalmazó, önálló szabályozású kutatóhálózatát.
E kutatóhálózat legfontosabb feladata az alapkutatás vagy más néven felfedező kutatás. Ugyanakkor az MTA kutatóhálózatában és az Akadémia által támogatott egyetemi kutatócsoportokban nem csak alapkutatás folyik – az eredményekre számos alkalmazott kutatás és innováció épül.
Az MTA kutatóhálózata a magyar tudományos élet meghatározó szereplője, teljesítménye nemzetközi szinten is jelentős. Ha a kutatásokra fordított erőforrások függvényében vizsgáljuk a tudományos teljesítményt, akkor az MTA kutatóhálózata Európa élvonalában van.
Az akadémiai kutatóhálózatban 4000-nél is többen dolgoznak. A kutatók 44 százaléka 40 év alatti, a női kutatók aránya 36 százalék.
2018 végén a kutatóhálózat több intézményében lejárt az eddigi vezetők megbízatása. A kutatóintézmények vezetőit az Európai Unió ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az Akadémia elnöke nevezi ki.
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban az eddigi főigazgató, Szarka László Csaba utóda a főigazgatói poszton a következő három évben Kiss L. László. A 47 éves csillagász, a kutatóközpont eddigi főigazgató-helyettese a csillaghalmazok, a csillagok asztrofizikájának, valamint az exobolygóknak a szakértője. 2013 óta az MTA levelező tagja.
Új főigazgatója van az MTA Ökológiai Kutatóközpontnak is: Báldi András után Szathmáry Eörs vezetheti az intézményt 2021 végéig. Szathmáry Eörs a nagy evolúciós átmenetek, az élet, a genetikai kód és az emberi nyelvkészség eredetének, valamint a biológiai kooperáció kutatója. A 60 éves evolúcióbiológus az MTA rendes tagja.
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban Rudas Tamás utóda a főigazgatói poszton Boda Zsolt lett. Az 50 éves kutató 2016 nyara óta az MTA TK Politikatudományi Intézet igazgatójaként dolgozott. Fő kutatási területe a közpolitika változásainak magyarázata és a bizalom szerepe a közpolitikák megvalósításában.
Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet élén Pálfy Péter Pált Stipsicz András váltja. Az 53 éves matematikus kutatásainak középpontjában az ún. alacsony dimenziós topológia, vagyis a matematika legfeljebb négydimenziós terek tulajdonságait vizsgáló ága áll. 2016-ban lett az MTA levelező tagja.
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontban 2020. április 30-ig Balázs Ervin maradt a főigazgató.
Az MTA Atommagkutató Intézetben szintén az eddigi igazgató folytathatja a munkát: Dombrádi Zsolt 2023 végéig marad az intézmény élén.
(Az akadémiai kutatóhelyek új vezetőivel az mta.hu szerkesztői a közeljövőben beszélgetnek terveikről, elképzeléseikről, az interjúkat az Akadémia honlapján közöljük majd.)
Az MTA kutatóhálózatának finanszírozásáról nyár óta folyik vita az MTA, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium között. Ennek oka, hogy 2019-től a mintegy 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint átkerült az ITM-hez. A 28 milliárdból kb. 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz. Az MTA szerint az, hogy ezek a források az ITM-hez kerültek, azt jelenti, hogy az akadémiai kutatóhelyek esetében elvált a közfeladat ellátásának kötelezettsége a pénzügyi fedezet feletti rendelkezési jogtól.
A kialakult helyzet miatt az MTA 2018 végén rendkívüli közgyűlést tartott. Az Akadémia 190. közgyűlésének határozata nyomán az MTA Elnöksége által elfogadott, 2018. december 18-án kelt, Palkovics Lászlónak, az ITM miniszterének küldött levélben az Elnökség kiemeli: jogilag megalapozatlannak tartja azt is, hogy a kutatóhálózatban határozatlan idejű kinevezéssel dolgozó közalkalmazottak bérét és a kutatómunkához szükséges eszközöket, infrastruktúrát pályázati úton biztosítsák. Az Akadémia vezetése az elmúlt hónapokban számos alkalommal kifejezte aggodalmát a kutatóhálózat 2019. évi törvényes működésének ellehetetlenülése miatt. A levélben az Elnökség továbbá megállapítja, hogy „az akadémiai kutatóhálózat ugyanolyan elválaszthatatlan része a Magyar Tudományos Akadémiának, mint a szűkebb értelemben vett köztestület”.
