Milyen lehetőségeik vannak a nőknek, ha hivatásként választják a kutatói pályát, és milyen nehézségekkel kell szembesülniük? Erre a kérdésre keresték a választ annak a fórumnak a résztvevői, amelyet az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság szervezett a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében az Akadémia Székházában.

Az Akadémia az oktatást szakpolitikai kérdésnek tartja. Amikor pedig úgy látja, hogy szükséges, kinyilvánítja a véleményét róla. A célunk, hogy bizonyítékokon alapuló tudományos eredményekkel segítsük a döntéshozókat – mondta Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia „Tudomány és Parlament – a Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban” című fórumon november 13-án.

A részletes, mind a NAT egészének szemléletével, mind az egyes szakterületekkel foglalkozó vélemények könnyebb kezelhetősége érdekében készült ez az összefoglaló, melyben az értékelő munkában részt vevő, mintegy 80 szakértő kolléga, MTA-osztályok és -bizottságok értékelését summázzuk.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia közötti megállapodás mielőbbi megszületésének elősegítésére az Akadémia elkészítette az ITM-től kapott munkaanyag figyelembevételével stratégiai koncepcióját a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában. Az összefoglaló az MTA tudományos osztályainak elnökei, kutatóhálózati intézményvezetői és további akadémiai vélemények összegzése alapján készült, de még nem tekinthető az MTA hivatalos testületi álláspontjának.

Csillagászati művek a 15. század második feléből, humanista történetírók jeles munkái, valamint a híres Bibliotheca Corviniana egyik teljes kódexe is megtekinthető február végéig az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, valamint az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által rendezett kiállításon.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai által végzett budapesti neutronos és RAMAN mérések újabb adalékokkal szolgálhatnak a szobor készítésének módjáról, ezáltal a szobor Leonardo da Vincihez köthető származásáról.

Életének 81. évében, 2018. november 5-én elhunyt Szolcsányi János akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa. A Széchenyi-díjas tudós a magyar farmakológiai kutatások kimagasló alakja volt, számos gyógyszer kidolgozása fűződik a nevéhez.

Lovász László elnök és Barnabás Beáta főtitkárhelyettes köszöntőjével, valamint Bokor József alelnöknek az önvezető autók jövőjéről szóló előadásával megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozata. Az MTA Székházában tartott ünnepség részeként átadták a kiemelkedő tudományos életművek elismeréseként az Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorúkat is.

Október 30-án ülésezett az MTA Elnöksége. Az elnökségi tagok mellett az MTA és az ITM közti megállapodás előkészítéséről szóló napirendi pont megvitatására meghívást kaptak az MTA kutatóhálózatának vezetői is.

A nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott hagyományos koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel tisztelgett az MTA alapítója, Széchenyi István emléke előtt Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár. A Magyar Tudomány Ünnepét megelőző programok részeként felkeresték az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének felújított épületét.