A 192. közgyűlést 2019. december 2-án a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában rendezik meg az intézmény működését érintő törvény, valamint a hozzá kapcsolódó feladatok tárgyában.

Hivatkozással a Közgyűlés és az Elnökség korábbi döntéseire a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA nevében alkotmányjogi panaszt nyújtott be. A szöveget teljes terjedelmében közöljük.

Az Akadémia elnöke azt kéri, hogy lehetőségeihez mérten mindenki ugyanazzal az elhivatottsággal folytassa a kutatásait, ahogyan eddig is tette. Munkája során pedig csak a saját maga számára felállított szakmai mércének, valamint szűkebb tudományterülete hazai és nemzetközi közösségének akarjon megfelelni.

Életének 95. évében, 2019. augusztus 27-én elhunyt Lempert Károly Széchenyi-díjas akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, a szerves kémia nemzetközi hírű tudósa és az egyetem kiemelkedő oktatója.

A 2019. augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából több akadémikus, MTA doktora és akadémiai munkatárs is állami kitüntetésben részesült.

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet szerkesztésében megjelent Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet című kötet angol kiadása megkapta a legrangosabb nemzetközi szakmai kitüntetést.

Kevesen tudják, hogy mivel foglalkozik az itt dolgozó közel háromszáz kutató. Mi a munkájuk társadalmi haszna? Arcok és nevek a kutatóközpontból.

Az Akadémia Közgyűlése és Elnöksége Széchenyi örökségének megfelelően továbbra is felelősséget visel az egész magyar tudományosságért.

Az MTA Elnöksége legutóbbi, rendkívüli ülésén döntött az „MTA Kiválósági Intézet” cím megalapításáról.

Az Akadémia folyóirata szinte egyidős magával a tudós társasággal. A Magyar Tudomány jogelődjét 1840-ben alapították, a jelenlegi címmel 1956 óta jelenik meg. 2017 óta Falus András akadémikus vezeti a szerkesztőséget. Mi változott az elmúlt másfél évben, melyek voltak a legfontosabb tematikus összeállítások, hogyan zajlik a szerkesztés? A kérdésekre Falus András válaszol.