A Magyar Tudományos Akadémia 2021. március 31-én meghirdette az MTA Kiváló Kutatóhely pályázati felhívását. Április 15-én megnyílt a pályázati felület, mellékleteivel együtt elérhető a részletes pályázati útmutató.

Két magyar kutató, a Max Planck Ornitológiai Intézetben dolgozó Kupán Krisztina, illetve az MTA külső tagja, Székely Tamás, a Bathi Egyetem professzora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport viselkedésökológusai felfedezték, hogy a széki lile amerikai változatának tojói nem meggondolatlanul hagyják apjukra éppen csak kikelt fiókáikat, hogy inkább más madárral álljanak párba, és hozzanak létre új fészekaljat. A nőstény madarak a saját szempontjaik szerint nagyon is logikusan cselekszenek, még ha magatartásuk az emberi értékítélet alapján szívtelenségnek tűnhet is.

Hogyan fordult a fertőző betegségek felé a veszettség elleni védőoltás felfedezésével nemzetközi hírűvé vált francia kutató érdeklődése, és milyen kapcsolat fűzte a Magyar Tudományos Akadémiához? Ez is kiderül abból az összeállításból, amelyben Hamza Gábor akadémikus idézi fel Pasteur életútjának legfontosabb eseményeit.

A Magyar Tudományos Akadémia a pedagógusok kutatómunkájának támogatására pályázatot hirdet középiskolai és általános iskolai tanárok számára.

2021. március 10-én elindult a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett nyilvános párbeszéd az egyetemi modellváltásról „Az egyetem feladatáról” címmel. Ennek keretében az egyetemek küldetését, társadalomban betöltött szerepét, az egyetemek működésének jelenlegi hiányosságait és korlátait, az előttük álló kihívásokat és lehetőségeket, a kiváló egyetemek működtetésének szempontjait tekinti át az MTA.

A tudományos kiválóságot a kutatók mellett a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyeken kívül az egyetemi kutatóhelyekre is kiterjeszti az Akadémia. Az ennek érdekében az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés elnyerésére most első ízben kiírt pályázat a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek pedig reális perspektívát ad.

Növekszik-e a minket érő elektromágneses sugárzás mennyisége az 5G technológia bevezetésével? Hatással van-e ez a sugárzás az egészségünkre? Milyen kockázati tényezőket érdemes kutatni és monitorozni a jövőben? Egyebek mellett ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az MTA most kiadott állásfoglalása.

Életének 75. évében, 2021. március 28-án elhunyt Papp László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Széchenyi-díjas magyar biológus, zoológus, entomológus. Fő kutatási területe volt a kétszárnyúak (Diptera) imágóinak, lárváinak alaktana, a legyek rendszertana, a repülő rovarok (elsősorban a legyek) közösségszerkezete és társulásszerveződése, valamint a ritkán előforduló rovarfajok tanulmányozási és védelmi módszereinek vizsgálata.

Életének 78. évében, 2021. március 25-én Veszprémben elhunyt Bíró Péter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutató professor emeritus, az ichtiológia és a Balaton-kutatás nemzetközileg elismert tudósa, a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem habilitált címzetes egyetemi tanára. A kutatóra Berczik Árpád akadémikus emlékezik.

A Magyar Tudományos Akadémia poszt-Covid-stratégiát, illetve egy középtávú nemzeti pandémiás tervet is kidolgoz, amely a jelenlegi válsághelyzetet követő időszak kezelését is magában foglalja – erről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Freund Tamás, az MTA elnöke március 19-én. A Magyar Nemzet interjúja Freund Tamással.