Multidiszciplináris kutatások a régészetben – Videókon a konferencia

Roncsolásmentes vizsgálati módszerek, archaeogenetika, fizikai antropológia és izotópkémia – csak néhány azok közül a technológiák közül, amelyek alkalmazása új távlatokat nyitott a táj, a környezet és a klimatikus változások kutatásában, valamint a közösségek eredetének, mobilitásának és társadalmi szerveződésének feltárásában. A Régészeti Tudományos Bizottság rendezvényén ezekről a magyarországi és nemzetközi régészeti kutatásokat gyökeresen átalakító új lehetőségekről volt szó.

2025. október 13.

A konferencián készített felvétel első része az alábbi videóra kattintva nézhető meg

0:00 Benkó Elek köszöntője
01:32 Bálint Csanád köszöntője
07:14 Oross Krisztián előadása
25:58 Raczky Pál előadása
50:42 Siklósi Zsuzsanna előadása
01:11:40 Kulcsár Gabriella előadása
01:32:50 Kiss Viktória előadása
01:50:26 Borhy László előadása
02:12:09 Szécsényi-Nagy Anna előadása

A konferencián készített felvétel második része az alábbi videóra kattintva nézhető meg

0:00 Borhy László köszöntője
0:53 Bollók Ádám előadása
19:15 Vida Tivadar előadása
40:10 Rácz Zsófia előadása
01:03:25 Benkő Elek előadása
01:24:04 Mészáros Orsolya előadása
01:48:47 Benkő Elek zárszava

A konferencia előadásai az őskortól a középkorig számos korszakot átfogva mutatták be, miként járulnak hozzá az archaeozoológiai, archaeobotanikai és geoarchaeológiai vizsgálatok az emberi közösségek életmódjának és létstratégiáinak feltárásához. Az új elméleti megközelítések és kronológiai módszerek – mint a 14C izotópos kormeghatározás és a dendrokronológia – valamint a Big Data- és hálózatelemzés módszereinek alkalmazása alapvetően új fejezetet nyitott a régészeti kutatásban.

Benkő Elek akadémikus, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya elnöke
(A konferencián készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A rendezvény átfogó képet adott e modern módszertani irányzatokról, és bemutassa, miként formálják ezek a különböző régészeti korszakok és kutatási eredmények értelmezését.

Program

Oross Krisztián (ELTE HTK): Radioaktív szénizotóp alapú kormeghatározás alkalmazása korai földművelő közösségek kutatásában

Raczky Pál (ELTE BTK) – Füzesi András (MNM Régészeti Intézet) – Mesterházy Gábor (MNM Régészeti Intézet): Neolitikus tellek és komplex települési rendszerek az Alföldön: a megismerés új dimenziói

Siklósi Zsuzsanna (ELTE BTK): Rézkori közösségek szociális hálózata

Kulcsár Gabriella (ELTE HTK): Az őskori Európa átalakulása a Kr. e. 4/3. évezredben – Yamnaya Impact

Kiss Viktória (ELTE HTK): Mobilitás és kereskedelem a kora és középső bronzkori Kárpát-medencében

Borhy László (ELTE BTK): A romanizáció kérdései Galliában és Pannoniában a HUN-REN - ELTE Interdiszciplináris Kutatócsoport projektjeinek tükrében

Szécsényi-Nagy Anna (ELTE HTK): Római kori Kárpát-medence új biorégészeti kutatásai

Bartus Dávid (ELTE BTK) – Alessandra Giumlia-Mair (AGM Archeoanalisi, Merano, Italy): Archeometriai vizsgálatok pannoniai bronzszobrokon

Bollók Ádám (ELTE HTK): Kereskedelemi kapcsolatok a késő ókori Kelet-Közép-Európa és a dél-levantei térség között - régészeti- és anyagvizsgálatok

Vida Tivadar (ELTE HTK, ELTE BTK): Népvándorláskori migráció és integráció új megközelítésben

Rácz Zsófia (ELTE BTK): Társadalom és rokonsági szerveződés az avar korban

Révész László (SZTE BTK) – Török Tibor (SZTE TTIK): Régészeti és genetikai adatok a Tisza-Maros közének 10–11. századi történetéhez

Szőke Béla Miklós (ELTE HTK) – Samu Levente (ELTE BTK): Mosaburg/Zalavár Karoling kori központ agglomerációja és népessége

Benkő Elek (ELTE HTK): Környezetrégészeti kutatások a középkori Pilisben

Mészáros Orsolya (ELTE BTK): Üvegleletek archaeometriai vizsgálata a Medium Regni területén