Multidiszciplináris kutatások a régészetben – Videókon a konferencia
Roncsolásmentes vizsgálati módszerek, archeogenetika, fizikai antropológia és izotópkémia – csak néhány azok közül a technológiák közül, amelyek új távlatokat nyitottak a táj, a környezet és a klimatikus változások kutatásában, valamint a közösségek eredetének, mobilitásának és társadalmi szerveződésének feltárásában. A Régészeti Tudományos Bizottság rendezvényén ezekről a magyarországi és nemzetközi régészeti kutatásokat gyökeresen átalakító új lehetőségekről volt szó.
A konferencián készített felvétel első része az alábbi videóra kattintva tekinthető meg:
0:00 Benkő Elek köszöntője
01:32 Bálint Csanád köszöntője
07:14 Oross Krisztián előadása
25:58 Raczky Pál előadása
50:42 Siklósi Zsuzsanna előadása
01:11:40 Kulcsár Gabriella előadása
01:32:50 Kiss Viktória előadása
01:50:26 Borhy László előadása
02:12:09 Szécsényi-Nagy Anna előadása
A konferencián készített felvétel második része az alábbi videóra kattintva tekinthető meg:
0:00 Borhy László köszöntője
0:53 Bollók Ádám előadása
19:15 Vida Tivadar előadása
40:10 Rácz Zsófia előadása
01:03:25 Benkő Elek előadása
01:24:04 Mészáros Orsolya előadása
01:48:47 Benkő Elek zárszava
A konferencia előadásai az őskortól a középkorig számos korszakot átfogva mutatták be, miként járulnak hozzá az archeozoológiai, archeobotanikai és geoarcheológiai vizsgálatok az emberi közösségek életmódjának és létstratégiáinak feltárásához.
Program
Oross Krisztián (ELTE HTK): Radioaktív szénizotóp-alapú kormeghatározás alkalmazása korai földművelő közösségek kutatásában
Raczky Pál (ELTE BTK) – Füzesi András (MNM Régészeti Intézet) – Mesterházy Gábor (MNM Régészeti Intézet): Neolitikus tellek és komplex települési rendszerek az Alföldön: a megismerés új dimenziói
Siklósi Zsuzsanna (ELTE BTK): Rézkori közösségek szociális hálózata
Kulcsár Gabriella (ELTE HTK): Az őskori Európa átalakulása a Kr. e. 4/3. évezredben – Yamnaya Impact
Kiss Viktória (ELTE HTK): Mobilitás és kereskedelem a kora és középső bronzkori Kárpát-medencében
Borhy László (ELTE BTK): A romanizáció kérdései Galliában és Pannoniában a HUN-REN–ELTE Interdiszciplináris Kutatócsoport projektjeinek tükrében
Szécsényi-Nagy Anna (ELTE HTK): Római kori Kárpát-medence új biorégészeti kutatásai
Bartus Dávid (ELTE BTK) – Alessandra Giumlia-Mair (AGM Archeoanalisi, Merano, Olaszország): Archeometriai vizsgálatok pannoniai bronzszobrokon
Bollók Ádám (ELTE HTK): Kereskedelmi kapcsolatok a késő ókori Kelet-Közép-Európa és a dél-levantei térség között – régészeti és anyagvizsgálatok
Vida Tivadar (ELTE HTK; ELTE BTK): Népvándorláskori migráció és integráció új megközelítésben
Rácz Zsófia (ELTE BTK): Társadalom és rokonsági szerveződés az avar korban
Révész László (SZTE BTK) – Török Tibor (SZTE TTIK): Régészeti és genetikai adatok a Tisza–Maros közének 10–11. századi történetéhez
Szőke Béla Miklós (ELTE HTK) – Samu Levente (ELTE BTK): Mosaburg/Zalavár Karoling-kori központ agglomerációja és népessége
Benkő Elek (ELTE HTK): Környezetrégészeti kutatások a középkori Pilisben
Mészáros Orsolya (ELTE BTK): Üvegleletek archeometriai vizsgálata a Medium Regni területén
Az új elméleti megközelítések és kronológiai módszerek – mint a 14C izotópos kormeghatározás és a dendrokronológia –, valamint a Big Data és hálózatelemzés módszereinek alkalmazása alapvetően új fejezetet nyitott a régészeti kutatásban.
Benkő Elek akadémikus, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke(A konferencián készített képgaléria a fotóra kattintva tekinthető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
A rendezvény átfogó képet adott e modern módszertani irányzatokról, és bemutatta, miként formálják a különböző régészeti korszakok és kutatási eredmények értelmezését.
Megmutatni a tudomány változatosságát, visszatekinteni 200 év meghatározó személyeire és pillanataira, valamint ízelítőt adni a legizgalmasabb és legértékesebb új tudományos eredményekből – ez a célja a Magyar Tudományos Akadémia 11 tudományos osztálya, valamint a hazai és határon túli tudományos és kulturális szervezetek által rendezett eseménysorozatnak, amely egy-egy hónapon keresztül egy régió vagy szervezet tudományos tevékenységét, illetve az adott tudományos osztályhoz tartozó tudományterületeket helyezi a fókuszba.
A bicentenáriumi év Sokszínű tudomány című programsorozatában először a külhoni magyar tudományosság műhelyei mutatkoztak be májusban. Őket követte júniusban a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai közül az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, majd szeptemberben a XI. Fizikai Tudományok Osztálya.
Októberben a II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya által rendezett programokon várják a szakmabelieket, valamint a filozófia, a pszichológia és a történelem iránt érdeklődőket az MTA székházában.
Az MTA tudományos osztályainak hónapjai 2025-ben és 2026-ban
2025. október – II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
2025. november – Az MTA területi bizottságai
2025. december – X. Földtudományok Osztálya
2026. január – III. Matematikai Tudományok Osztálya
2026. február – IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
2026. március – IV. Agrártudományok Osztálya
2026. április – VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
2026. május – MTA Könyvtár és Információs Központ
2026. június – V. Orvosi Tudományok Osztálya
2026. szeptember – VII. Kémiai Tudományok Osztálya
2026. október – VI. Műszaki Tudományok Osztálya
2026. december – Fiatal Kutatók Akadémiája
