A Magyar Tudományos Akadémia az ország jövőjéért viselt felelőssége tudatában, az Akadémia két osztályának (II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya és VI. Műszaki Tudományok Osztálya) szakembereiből 2022 februárjában munkacsoportot alakított, amely a nemzetközi tudományos eredményekkel összhangban vizsgálta a hazai műemlékügy jelenlegi helyzetét, és a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának bevonásával javaslatot tett arra, hogyan lehetne megnyugtatóan rendezni a nemzet kiemelkedő épített örökségi értékeinek megőrzésével, fenntartásával és méltó használatával foglalkozó szakterület sorsát.

Az MTA Lendület Programjának elsődleges célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése. Ennek érdekében az Akadémia itthon tevékenykedő vagy külföldről hazatérő kiemelkedő fiatal tehetségeket és kimagasló teljesítményű kutatókat támogat saját kutatócsoportjuk létrehozásában, illetve sikeresen elindított Lendület-kutatócsoportjuk további működtetésében.

Az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottság 2023. május 23-án a fenti címmel tartott tudományos ülést az Akadémia Nagytermében. A Bizottságon kívül a szervezésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség is részt vett, ami hozzájárult a megjelent hallgatóság jelentős létszámához. Az üléselnöki feladatokat Kosztolányi György, az MTA alelnöke és Poór Gyula a bizottság társelnöke látta el.

Életének 95. évében, 2023. május 27-én elhunyt Vajna Zoltán Széchenyi-díjas gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának volt dékánja.

Annak, aki az MTA doktora szeretne lenni, komoly teljesítményt kell felmutatnia. A tendencia az, hogy az egyes tudományterületeken meghatározott minimumkövetelmény valójában csak ahhoz elég, hogy elindulhasson a doktori habituseljárás – mondta az mta.hu-nak adott interjújában Benkő Elek akadémikus, a Doktori Tanács leköszönő elnöke. Véleménye szerint a bírálati folyamat egyre jobban feltárja az idézettségi mutatók és publikációs adatok mögötti tényleges tudományos eredményeket.

2023 nyarán indul a közel 160 éves épület felújításának első üteme, amelynek során megújulnak és kibővülnek az Akadémián őrzött nemzeti kincseket – például a Szózat eredeti példányát – bemutató kiállítóterek is. Az alapításának 200 éves évfordulójára készülő Magyar Tudományos Akadémia egy a mostaninál jóval nyitottabb, korszerűen felszerelt és fenntarthatóan működő épületben fogadhatja majd a tudomány iránt érdeklődőket és a tudományos közösség tagjait.

Életének 72. évében, 2023. május 9-én elhunyt Németh Tamás agrokémikus, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia volt főtitkára. A pályatársak nevében Rajkai Kálmán akadémikus búcsúzik tőle.

Gulyás Balázs orvost, neurobiológust, az MTA külső tagját nevezte ki a miniszterelnök az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökének 2023. május 1-jei hatállyal. A kinevezési okiratot Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter adta át kedden Budapesten.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt április 24-én az InfoRádió Aréna című műsorának vendége. Freund Tamás beszélt egyebek mellett az MTA és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kapcsolatáról, az Akadémia nagy nemzeti programjairól, valamint arról, milyen hatása van a tudományra a mesterséges intelligenciának.

2023. április 15-én elhunyt E. Kövér Katalin kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A hazai spektroszkópiai szerkezetkutatás egyik legeredményesebb, nemzetközileg elismert, kiemelkedő szaktekintélye 66 éves volt. A pályatársak nevében Batta Gyula, az MTA doktora, az NMR Munkabizottság elnöke búcsúzik tőle.