A távol-keleti író művei olyan témákat dolgoznak föl, amelyek Dél-Koreában sokáig tabunak számítottak, és amelyekről nem könnyű beszélni. A koreai történelmi és társadalmi traumákon keresztül az emberi lét, létezés, az emberi psziché legmélyét vizsgálja. Milyen Han Kang művészete, az az „intenzív költői próza”, amellyel október elején az irodalmi Nobel-díj odaítélését indokolták? Erre a kérdésre válaszol Kovács Janka, a koreai irodalom kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegédje az mta.hu számára írt írói portréban.

TOVÁBB

2024. október 1-jén és 2-án tartották a visegrádi országok akadémiáinak hagyományos találkozóját a cseh fővárosban.

TOVÁBB

Idén ünnepli alapításának 155. évfordulóját a Bolgár Tudományos Akadémia. Az ebből az alkalomból rendezett szófiai ünnepségen Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke képviselte a Magyar Tudományos Akadémiát.

TOVÁBB

A Főtikári Elismerést az Akadémia irányítása alatt álló köztestületi költségvetési szervek azon munkatársai kaphatják meg, akik igazgatási, jóléti, fenntartási, szolgáltatási és üzemeltetési munkakörben vagy meghatározott feladat megoldásában kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, illetve e területeken feladatkörükben tartósan magas színvonalú munkát végeztek.

TOVÁBB

Hogyan alakul a következő időszakban a légúti, ezen belül pedig a COVID-19 által okozott megbetegedések száma? Melyek a védekezés leghatékonyabb formái, és mely vakcinákat javasolja az Európai Gyógyszerügynökség? Ezekre a kérdésekre is választ ad az mta.hu-nak írt összefoglalójában Sarkadi Balázs orvosbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

TOVÁBB

Idén 27. alkalommal hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére irányuló pályázatát. A köznevelésben tanító, gyakorló pedagógusok tudományos kutatómunkájának megbecsülésére és ösztönzésére létrehozott díjat tizenkét pedagógus nyerte el, akiket 2024. október 14-én köszöntöttek az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében. A nyertes pályázók névsorát és pályamunkáik címét cikkünkben ismertetjük.

TOVÁBB

Agyunk belső nyelve – Az agykutatás belülről-kifelé útja címmel jelent meg az Akadémiai kiadó gondozásában a magyar idegtudományi hagyományok egyik zászlóvivőjének világsikert aratott kötete immár magyarul is. A könyvben a szerző kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire.

TOVÁBB

„A magyar géniuszok példáját idézve a magyar társadalomban, a nemzetben fel kell élesztenünk a megbecsülést és a felelősségérzetet a magyar tehetségek, tudósok és a tudományművelés iránt, valamint a tettvágyat is elismerésükre, támogatásukra” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Várkert Bazárban nyílt kiállítás megnyitóünnepségén. A tárlat a tavaly orvosi-élettani, illetve fizikai Nobel-díjat elnyert két magyar kutató, Karikó Katalin és Krausz Ferenc elismerésének apropóján ad ízelítőt azokból a korszakalkotó felfedezésekből, amelyek magyar kutatók nevéhez köthetők, kiállták az idő próbáját, és hozzájárultak jelen világunk alakulásához.

TOVÁBB

A comprehensive picture of the culture, society, history and religious life of the Neo-Assyrian and Neo-Babylonian periods (around 1000-500 BC), a defining period of ancient Mesopotamia, is presented in an exhibition at the Museum of Fine Arts, which is opening now. The central theme of the exhibition is defined by the scientific activity of the MTA-ELTE Lendület (Momentum) Neo-Assyrian and Neo-Babylonian Cylinder Seals and Divine World Research Group, led by Zoltán Niederreiter, Assyriologist, archaeologist and historian.

TOVÁBB