ERC, MSCA: információs nap kutatóknak az Akadémián

Freund Tamás, az MTA alelnöke, valamint Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke köszöntőjével kezdődött az a kutatói karrierfórum és információs nap az Akadémián, amelynek résztvevői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy miként lehetne Magyarországon további világszínvonalú szellemi műhelyeket létrehozni. A hallgatók ERC- és MSCA-nyertesek előadásaiból arról is képet kaphattak, hogy milyen esélyük van a magyar kutatóknak a nemzetközi pályázati versenyben.

2017. május 24.

Tíz évvel ezelőtt hozta létre az Európai Unió azt a programját, amelynek célja, hogy az alapkutatások dinamizmusát, kreativitását és kiválóságát erősítse. Ugyancsak kerek évfordulón, alapításának huszadik évében vonhatnak mérleget a kutatók a Horizont 2020 Kiváló tudomány pillérjének második legnagyobb költségvetésű programja, a Marie Curie-ösztöndíj (MSCA) kapcsán.

E két jelentős, a magyar tudományos közösség számára is inspiráló program eddigi eredményeit és tapasztalatait összegezték, valamint a továbblépés lehetőségeit tekintették át a Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendezett kutatói karrierfórumon és iA rendezvény részletes programjanformációs napon.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„A kutatóknak, így nekünk, a tudomány magyar művelőinek is nemzetközi pályán kell helytállnunk. Nem könnyű a dolgunk abban a rendkívül kiélezett versenyhelyzetben, ami folyamatos fejlődést, a továbblépés lehetőségeinek állandó keresését igényli” – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA alelnöke.

„Sajátos látásmód, új irányok kijelölése, új módszerek kidolgozása, innovatív, egyedi ötletek, valamint tudományos eredményekben is testet öltő kutatói kiválóság, és bizony sok-sok aprómunka szükséges ahhoz, hogy rendkívül összetett feladatunkat nemzetközi mércével mérve is kiemelkedően végezhessük el.”

A kiválóság vonzza a kiválóságot

Freund Tamás kiemelte a kiváló kutatóhelyek és a tudománypolitika szerepét a pályázati eredményességben. Hozzátette: nem lehet eléggé hangsúlyozni azt sem, hogy milyen jelentősége van a kiválóságnak a kutatásban. Mint mondta, a magyar eredményekből is jól látszik, hogy a kiválóság vonzza a kiválóságot. Az izgalmas téma, a magával ragadó személyiségű kutatócsoport-vezető, az inspiráló közeg, a megfelelő kutatási infrastruktúra, a stabil intézményi háttér nem egyszerűen összeadódik, hanem egymást továbberősítve fejti ki a legkiválóbb „agyakra” gyakorolt szívó hatását. Akár külföldről is.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke ismertette az NKFI Hivatala által az elmúlt két esztendőben létrehozott pályázati rendszert. Mint mondta, a legfontosabb szempont, hogy

a források ne szétaprózódva kerüljenek a magyar kutatóhelyekre, hanem valóban a legkiválóbbakat támogassák.

Beszámolt annak a További információk a NKFI Hivatal új pályázati konstrukcióirólprogramnak az előkészületeiről is, amelynek célja a magyar kutatási kiválóságok támogatása, és amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszíroznak majd. Mint elmondta, az Élvonal nevű pályázat kiírása elkészült, az előterjesztés a kormány előtt van.

A tervek szerint évente 10-12 kutató vehet részt a „magyar ERC”-ben. A leendő nyertesek az 5 éves program keretében minden esztendőben körülbelül 150-300 millió forintos támogatást kaphatnak.

Az ERC-támogatások tekintetében régiós összehasonlításban a magyarországi kutatók a legsikeresebbek. Az új tagállamok által 2007 óta összesen elnyert nagyjából 140 ERC-grant több mint 40 százaléka került Magyarországra.

A tavalyi különösen sikeres év volt. Az Európai Kutatási Tanács egyenként 1,5–3 millió euró összegű támogatását 12 tudós nyerte el Magyarországról. Közülük 9-en akadémiai kutatóhelyről, ezen belül 6-an a Lendület program résztvevőjeként jutottak e magas presztízsű támogatáshoz. Ez azt jelenti, hogy a régiónk kutatói által elnyert 22 grant közül 12 magyar kutatóhelyre került.

Freund Tamás és Pálinkás József után Interjú Kondorosi Évával arról, hogy miként lehetnek a magyar pályázók eredményesekKondorosi Éva akadémikus, az ERC alelnöke beszélt az „Excellent Science” keretében elért magyar eredményekről.

Több ERC-, illetve MSCA-nyertes tudományos előadáson számolt be azokról a kutatásokról, amelyeket a programok támogatásával folytat, majd kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program, amelyen tudományszervezők és kutatók mondták el véleményüket arról, miért fontos és hosszú távon is meghatározó állomása az ERC és az MSCA a kutatói életpályának. Az egész napos rendezvénysorozatot karrierfórum zárta. Ezen az érdeklődő kutatóknak a két európai program mellett egyéb, az MTA és az NKFI Hivatal pályázataival foglalkozó szakemberek, közöttük a korábbi pályázók felkészítésében is részt vállaló, az MTA Titkárság keretében működő ERC nemzeti kapcsolattartó pont (ERC NCP) munkatársai adtak tájékoztatást.