Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait
Az Akadémikusok Gyűlése keddi, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 102 új tag között 26 kutatónő található. Velük együtt a Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 302 rendes, 63 levelező, 196 külső, valamint 211 tiszteleti tagja van.
Rendes tagok
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Madas Edit
Budapesten született 1949-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. 2003–2017 között az MTA-OSZK Fragmenta Codicum (2007-től Res Libraria Hungariae) Kutatócsoport vezetője, jelenleg külső kutatója. Szűkebb szakterülete a medievisztika, a kodikológia, a hagiográfia, a paleográfia, a homiletika, a magyarországi korai írásbeliség, irodalomtörténet és a latinitás története. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, doktori iskolájának törzstagja. Levelező taggá választása óta újabb súlypontokat kapott kutatási területe, vizsgálja többek között a digitalizáció kínálta lehetőségeket a kódexkutatásban. A téma időszerűségét jelzik rangos nemzetközi fórumokon megjelenő tanulmányai. Több magyarországi középkori kódexről (Apor-, Érsekújvári-, Ernst-kódex) alapkutatásokat végzett. Hagiográfiai értekezései nemzetközi kontextusban jelenítik meg a Kárpát-medence spiritualitástörténetét, elnökségi tagja a Magyar Hagiográfiai Társaságnak. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság és akadémiai bizottság tagja, tiszteletbeli elnöke az MTA Könyvtörténeti Munkabizottságának, szerkesztőségi tagja a Magyar Könyvszemlének.
Vásáry István
Budapesten született 1945-ben. Az MTA Közgyűlése 2013-ban választotta levelező tagjává, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. Kutatási területe a turkológia. 2013 óta is intenzív tudományos munkát folytatott, amit az azóta megjelent mintegy negyven publikációja is tanúsít. Ezek fele idegen nyelven jelent meg neves külföldi folyóiratokban, kötetekben, nagy nemzetközi enciklopédiákban. Kutatásainak egyik központi kérdése a mongol alapítású, de török vezetésű Arany Horda és utódállamai történeti szerepének és nyelvi viszonyainak vizsgálata. Nagy figyelmet szentelt a magyarság korai történetének, török kapcsolatainak. Számos tanulmányban elemezte magyar orientalisták életművét.
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Borhy László Rezső
Szombathelyen született 1963-ban. Régész, ókortörténész, az MTA levelező tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókori Régészeti Tanszéken dolgozik. Szűkebb szakterülete a római provinciák régészete, Pannonia története és régészete, a római hadtörténet, fegyvertörténet, falfestészet, a latin epigraphia. Munkássága főleg az ókori Brigetióban (ma: Komárom/Szőny) általa megkezdett régészeti feltárásokhoz kapcsolódik. Eredményeit 2013 óta 37 konferencián, 8 könyvben és 27 cikkben tette közzé. Kiemelkedik a Die Römer in Ungarn (Darmstadt, 2014) című könyve (magyarul Szabó Miklós akadémikussal együtt, 2015). Módszere az általa közzétett feliratos forrásokból, tárgyi leletanyagból kibontakozó lokális történelem pannoniai és római birodalmi kontextusba helyezése. Vezetője egy MTA által támogatott kutatócsoportnak. 2015-ben az ELTE BTK dékánja, 2017- ben az ELTE rektora lett. 2018-tól az MRK társelnöke és a CELSA elnöke. 2014-ben Komárom városa brigetiói tudományos munkásságáért díszpolgárává választotta.
Csépe Valéria
Várpalotán született 1951-ben. Jelenleg az MTA TTK kutatóprofesszora, a BME és a Pannon Egyetem egyetemi tanára. 2007-ben nyerte el az MTA levelező tagságát. Szűkebb szakterülete a kognitív pszichológia és idegtudomány, azon belül a neurokognitív fejlődés. Számítógépes szűrővizsgálata feltárta a diszlexia genetikai és kognitív tényezőit. Kimutatta, hogy a magyar nyelvi szabályos szóhangsúly merev reprezentációt alakít ki, míg a szavak jelentésének megjelenéséig bármilyen hangsúlymintázatra kialakítható a reprezentáció. Az atipikus fejlődési mintázatok idegtudományi elemezésének sikerét mutatja a 2018-ban elnyert Marie Curie Training Network pályázata. Kutatásainak közvetlen közoktatási jelentőségük és alkalmazhatóságuk van. Levelező taggá választása óta több mint százötven publikációja jelent meg. Idézettsége az elmúlt öt évben a duplájára emelkedett.
Frank Tibor
Budapesten született 1948-ban. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az ELTE BTK professor emeritusa, szakterülete az új- és jelenkori egyetemes történet és az amerikanisztika. Termékeny kutató, két terjedelmes kötetben jelentek meg friss brit és amerikai történeti tanulmányai. Amerikai történelmi tankönyv társszerzője és új kötete Az orosz birodalom születései. Érdemben hozzájárult Magyarország 19–20. századi külkapcsolatainak, az emigrációba szorult magyarok többlépcsős útjának sokoldalú megismeréséhez. Csak a tárgyalt hat évben publikációinak 60-nal, a műveire való független hivatkozásoknak 600-zal nőtt a száma. Egyetemi újító, aktív és felelős munkáját 2017-ben az ELTE legmagasabb kitüntetésével ismerte el. Az MTA II. Osztályának könyvkiadási felelőse, az MTA Történettudományi Bizottságának elnöke, a Századok vezető szakfolyóirat főszerkesztője.
Galavics Géza
Győrött született 1940-ben. 2001-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. 2010 óta az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének nyugalmazott kutatóprofesszora. Művészettörténész, szakterülete a reneszánsz és barokk művészet története. Korábbi munkásságával megalapozta szakmai tekintélyét. Munkái között fontos szerepet játszanak a korszak mecénásaira (különösen az Esterházyakra) vonatkozó, továbbá a kertművészetről szóló kutatások. Két, megszokott területétől különböző (Csontváryról és Markó Károlyról szóló) tanulmánya igazi mesterremekként megfelel egy iskolateremtő egyéniség módszertani bravúrjának. Tekintélyéről, munkássága kiterjedt hatásáról (amely osztrák, szlovák és cseh kollegiális körökre is kiterjed) az ELTE doktori iskolájában végzett tutori munkája és különösen a 70. születésnapjára tanítványai és tisztelői által kiadott, kivételesen gazdag ünnepi kötet tanúskodik.
III. Matematikai Tudományok Osztálya
Krisztin Tibor
Mórahalmon született 1956-ban. 2013-ban lett az MTA levelező tagja. A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének egyetemi tanára. Szakterülete a dinamikus rendszerek és differenciálegyenletek elmélete. Levelező tagsága óta 11 dolgozata jelent meg. Társszerzőkkel igazolta S. Levin és R. Mayegy 1976-os sejtését, melyre Best JDEA Paper 2013 díjat kaptak. Többedmagával jelentős áttörést sikerült elérnie E. M. Wright egy 1955-ös sejtésében. Dolgozatuk nyerte el a 2016 Moore Prize díjat. 2011–14-ig a Bolyai Intézet vezetője volt, 2014–17-ig az OTKA, majd az NKFIH Élettelen Természettudományi Kollégiumának elnöke, 2015-től az SZTE Habilitációs Bizottságának elnöke, 2014-től az MTA SZAB alelnöke, 2017-től pedig az MTA III. Osztályának osztályelnök-helyettese. Nyolc folyóirat szerkesztője, a Szent-Györgyi Albert-díj (2015), a Szele Tibor-emlékérem (2016) és a Széchenyi-díj (2018) kitüntetettje.
Pyber László
1960-ban született Budapesten. 2013-tól az MTA levelező tagja. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora. Szakterülete a csoportelmélet és a kombinatorika. Levelező taggá választása óta megjelent munkáiban áttörő eredményeket ért el a csoportelméletben, így a korlátos rangú Lie-típusú csoportok növekedési tulajdonságaival kapcsolatban (J. Amer. Math. Soc., 2016, Szabó Endrével) és a primitív permutációcsoportok normalizátorának becsléséről (Adv. Math., 2017, R. M. Guralnickkal és Maróti Attilával). Megcáfolta a kompakt sokaságok diffeomorfizmus-csoportjának véges részcsoportjairól szóló Ghys-sejtést (arXiv, 2014, Csikós Balázzsal és Szabó Endrével). Kiküszöbölte a véges egyszerű csoportok osztályozási tételének felhasználását Babai László gráfizomorfizmust vizsgáló algoritmusának elemzéséből (arXiv, 2016). 2017-ben elnyerte az ERC támogatását.
IV. Agrártudományok Osztálya
Barna Balázs
Budapesten született 1948-ban. 2013-ban választották az MTA levelező tagjává. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a növényi betegség-ellenállóság, amelynek mechanizmusát gazdaságilag jelentős növényeken tanulmányozza. Részt vett a reaktív oxigénfajták és antioxidánsok szerepének tisztázásában (Molecular Plant-Microbe Interactions, 2013, 26, 599–605). Elemezte egészséges és beteg növények fotoszintézisét, szénhidrát- és hormonösszetételét, és igazolta a növények rezisztenciájának összefüggését élettani állapotukkal (Plant Science, 2018, 267, 124–134). Iskolateremtő egyéniség, számos PhD-hallgató és fiatal kutató munkáját irányítja. Levelező taggá megválasztása óta két D1, öt Q1, egy Q2, két Q3, egy Q4 angol és két magyar nyelvű dolgozata jelent meg 1422 független hivatkozással, h-indexe 21.
Kovács Melinda
Budapesten született 1959-ben. 2013-ban választották az MTA levelező tagjává. A Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karán a Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoportot vezető egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete a termelésélettan, a takarmány- és élelmiszer-biztonság, a mikotoxikózisok. Levelező taggá választása óta kutatási tevékenységének fő irányai: a mikotoxinok interakciójának meghatározása in vitro rendszerekben és állatkísérletekben (Toxins, 2018, 10; Acta Vet. Brno, 2017, 86, 37–44; Acta Vet. Hung., 2017, 65, 340–353; J. Clin. Toxicol., 2015, 5; Paper, 264; World Mycotox. J.,2016, 9, 613–622), valamint a fumonizin B1 mikotoxin eddig még fel nem tárt hatásainak kimutatása (Toxicol. Ind. Health, 2016, 32, 998–1012; Res. Vet. Sci., 2016, 108, 38– 46). Felmérést indított el a magyarországi lakosság fumonizin B1 expozíciójának meghatározására. 2013 óta 35 tudományos közleménye jelent meg (IF: 51,2, h-index: 17). Doktori iskolát és MTA-kutatócsoportot vezet.
V. Orvosi Tudományok Osztálya
Hangody László
Kiskunhalason született 1958-ban. 2013-tól az MTA levelező tagja. A Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, az Uzsoki Kórház ortopéd-traumatológus főorvosa. Szűkebb szakterülete az ortopédia-traumatológia. A magyar operatív klinikai orvostudomány nemzetközi hírnevet kivívó képviselője. Nemzetközi ismertségét közleményeinek összesített idézettsége (4749) jelzi, h-indexe 26. A levelező tagság elnyerése után eredeti biomechanikai, állatkísérletes és kadáverstúdiumait fejlesztette tovább. A korábbi, világszerte elismert autológ oszteokondrális mozaikplasztika és más porcfelszínképző eljárások kidolgozása után figyelme az endoprotetika felé fordult, s három évvel ezelőtt világviszonylatban is jelentős, cement nélküli implantátumrendszert alakított ki, amelyet a nemzetközi gyakorlatba is bevezettek. Továbblépve kidolgozta és elindította a moduláris rendszerű Sanat Swing revíziós térdprotézisrendszert, amely mára a mindennapi revíziós sebészeti gyakorlat részévé vált. Iskolateremtő hatását nemzetközi és hazai tanítványainak sokasága jelzi.
Karádi István
Budapesten született 1951-ben. Az MTA levelező tagja, a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese. Szakterülete a belgyógyászat, az anyagcsere-betegségek, a lipidológia, a diabetológia, az obezitológia, az ateroszklerózis. Fő kutatási területe a zsír- és szénhidrát-anyagcsere rendellenességei és az érelmeszesedés patomechanizmusa. A lipoproteinek és gyulladásos folyamatok hatásait vizsgálva munkatársaival elsőként ismerte fel az érelmeszesedésben védőfaktor-hatású HDL fő alkotórésze, az apolipoprotein A-I prediktív szerepét szívelégtelen betegek túlélési esélyében. Klinikai vizsgálataiban munkacsoportjával hazánkban elsőként jelezte a sztatinkezelés elégtelen perzisztenciájának negatív hatását a súlyos szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. A MOTESZ, illetve az Egészségügyi Szakmai Kollégium Belgyógyászat, Endokrinológia, Diabétesz- és Anyagcsere Tagozatának elnökeként széles körű tudományszervezői tevékenységet végez.
VI. Műszaki Tudományok Osztálya
Czigány Tibor
Budapesten született 1963-ban. 2013 óta az MTA levelező tagja. A BME Gépészmérnöki Kar dékánja, a Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport vezetője. A gépészeti anyagtudományokon belül szakterülete a kompozit szerkezeti anyagok és technológiák. Levelező taggá választása óta új eredményeket ért el a kompozit anyagok és kompozit előállítási technológiák fejlesztésében, ipari bevezetésében. Munkatársaival az erősítőszálak speciális tulajdonságait felhasználva funkcionális kompozitokat hoztak létre, kihasználva az erősítő üvegszálak fényvezető, valamint az erősítő szénszálak elektromos vezetőképességét, megvalósítva a kompozit szerkezeti anyagból készült termék folyamatos állapotfelügyeletét. Független hivatkozásainak száma levelező taggá választása óta megkétszereződött, közel 3800, h-indexe 35. Iskolateremtő kutató, eddig 17 PhD-hallgatója szerzett fokozatot. Kimagasló szakmai munkáját 2018-ban Széchenyi-díjjal ismerték el.
Józsa János
Győrben született 1957-ben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen egyetemi tanár, az egyetem rektora. Szűkebb szakterülete a felszíni vizek hidrodinamikája és elkeveredési folyamatai. A felszíni vizek hidrodinamikájában ért el kimagasló eredményeket. Tökéletesítette a szél tavi áramláskeltő hatásának újszerű leírását (J. Hydrol. Hydrodmech., 2014). Tavi kutatásait 2016-tól alapkutatási pályázatban folytatja. A Duna hordalékegyensúlyának helyreállítását célzó nemzetközi projekt Irányító Bizottságának elnöke. Tevékenysége a folyami üledék minőségére (J. Environ. Inform., 2014), az élőhely-hidraulikára és a kaotikus elkeveredésre is kiterjedt (Ad. Water Resour., 2014). Eredményeit az utóbbi években is jelentős kitüntetésekkel ismerték el. MTA-BME kutatócsoport-vezető, a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének elnöke.
VII. Kémiai Tudományok Osztály
E. Kövér Katalin
Debrecenben született 1956-ban. 2013 óta az MTA levelező tagja. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az NMR-spektroszkópia. A hazai NMR-spektroszkópiai szerkezetkutatás egyik legeredményesebb, nemzetközileg elismert szaktekintélye. Tudományos munkássága során számos új, hatékony kísérleti módszert fejlesztett ki a molekulaszerkezet és -dinamika meghatározására alkalmas NMR-paraméterek érzékeny és nagy pontosságú mérésére. Az általa kidolgozott méréstechnikákat több hazai és külföldi kutatócsoport sikeresen alkalmazza szerkezeti kémiai, biológiai problémák megoldására. Legújabb módszerfejlesztései különösen hatékonyak biomolekuláris felismerési folyamatok vizsgálatára. Alkalmazásukkal biológiai jelentőséggel bíró molekulák szerkezetét, molekuláris dinamikáját és kölcsönhatásait sikerült pontosabban karakterizálnia.
Huszthy Péter
Nyáregyházán született 1950-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. A BME Szerves Kémia és Technológia Tanszékének professzora. Szűkebb szakterülete a szupramolekuláris kémia. 2013 óta jelentős eredményeket ért el az optikailag aktív koronaéterek szintézise, az enantiomer felismerése és alkalmazása, valamint az áramlásos kémia területén (Tetrahedron: Asymm., 2014, 1443; 2015, 650; Tetrahedron, 2016, 8593; ACS Appl. Mater. Interfaces, 2015, 650; J. Pharm. Biomed. Anal., 2015; Chem. Sus. Chem., 2017, 3435; Chem. Eur. J., 2018, 9385). 2013 óta 41 folyóiratcikke és 84 előadása, illetve posztere született. Több mint 20 szakmai bizottságban végez értékes munkát. 2016-ban Apáczai-Csere János-díjjal tüntették ki.
Iván Béla
Nagyatádon született 1952-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet kutatóprofesszora, a Polimer Kémiai Kutatócsoport vezetője, az ELTE TTK Kémiai Intézet egyetemi magántanára. Szűkebb szakterülete a polimerkémia és anyagtudomány, a polimer-nanoszerkezetek. Levelező taggá választása óta jelentős új eredményeket ért el multifunkciós és reszponzív („intelligens”) polimerek, valamint különleges nanoszerkezetű amfifil polimer-kotérhálók szintézise, szerkezet-tulajdonság összefüggéseik feltárása és alkalmazási lehetőségeik terén (Macromolecules, 2013, 2017; RSC Adv., 2015, 2017; Polymer, 2017; J. Polym. Sci., 2017; Eur. Polym. J., 2015, 2016; Macromol. Chem. Phys., 2015, 2017; Polym. Chem., 2013, 2016; J. Peptide Sci., 2016; J. Magn. Magn. Mater., 2015, 2018). Három nemzetközi konferencia elnöke, szervezője volt. Több TDK-dolgozatot és diplomamunkát készítő hallgató és PhD-t végző témavezetője. 2015-ben MTA Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban részesült.
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Buday László
Budapesten született 1963-ban. 2013 óta az MTA levelező tagja, az MTA TTK Enzimológiai Intézetének igazgatója, a Semmelweis Egyetem ÁOK Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének részállású egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a biokémiai és sejtbiológia, azon belül is a jelátvitel. Levelező taggá választását követően 20 tudományos közleményben szerepelt szerzőként. A munkacsoportja által előállított génhiányos egérmodell segítségével bizonyította, hogy az emberi Frank Ter Haar-szindrómában mutálódó Tks4 fehérje génje alapvető szerepet játszik a mesenchymalis őssejtek differenciációjában. Felismerte, hogy a Tks4 fehérje mellett a rokon Tks5 fehérje is fontos komponense az EGF jelpályájának. Bizonyította, hogy az EGF-jelpályában a Tks4 fehérje SH2 és SH3 doméneken keresztül megköti és ezzel tartósan aktiválja az Src tirozin-kinázt. A Magyar Biokémiai Egyesület elnöke. A közleményeire kapott idézetek száma 5564 (független 5124), h-indexe 30, összes publikációinak száma 70.
Csermely Péter
Budapesten született 1958-ban. 2013 óta az MTA levelező tagja. A Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a biológiai hálózatok stressz-, adaptációs és döntési folyamatainak molekuláris mechanizmusa. Elméletet fejlesztett ki a hálózatok adaptációs és döntéshozatali folyamataira (BioEssays; 4 Faculty1000 ajánlás), hálózatos gyógyszerfejlesztési paradigmát dolgozott ki (Pharm. Ther.; 500 idézet). 40 nemzetközi közleményt publikált (30 Q1, 23 D1). Idézettsége 5100-ról 8600-ra, h-indexe 41-ről 49-re emelkedett. Témavezetésével 13 TDK-díj, 7 szakdolgozat, 5 PhD- és egy MTA doktora fokozat született, a hálózatkutató „Turbine startup” 2017-ben Közép-Európa legjobbja lett. Az Európai Tehetségtanács elnökeként 50 országban segítő hálózatot hoztak létre. Díjai: Cell Stress Society International Senior Fellow, International Award for Creativity, Tehetségek Szolgálatáért és Bonis Bona.
Tamás Gábor
Dunaújvárosban született 1969-ben. Az MTA levelező tagja. A Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára. Szakterülete a neurobiológia. A levelező tagság elnyerése óta kutatócsoportjával kimutatta, hogy az inzulin nemcsak a hasnyálmirigyben szintetizálódik, hanem az agykéreg egyes gátló idegsejtjeiben is termelődik, és aktivitásfüggő módon szabadul fel. Új módszeren alapuló eredményeik bizonyították a memória kialakításában fontos éleshullámok agykérgi jelenlétét, és feltárták a kérgi éleshullámok sejtszintű mechanizmusait. Együttműködés keretén belül megfejtették az emberi szinapszisok rágcsálókban nem tapasztalt hatékonyságának hátterében álló biofizikai folyamatokat, valamint felfedeztek egy új agykérgi idegsejttípust emberben, amely rágcsálókban nem fordul elő.
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Kecskés László
Pécsett született 1953-ban. 2013 óta az MTA levelező tagja. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára. 1996–2013 között tanszékvezető, 2013–2018 között dékán. 2018-tól a Kari Doktori Tanács vezetője. Szűkebb szakterülete a polgári jog, a nemzetközi magánjog, az EU-jogharmonizáció módszertana és a választottbíráskodás eljárási joga. Tudományos-szakmai tevékenységében az elmúlt években ezeket a témaköröket a civilisztika nemzetköziesedésének fogalmi keretei közé építi levelező tagi székfoglalója alapgondolatának továbbfejlesztésével. Az Académie internationale de droit comparé levelező tagja. Az Európai Jog című folyóirat főszerkesztője, a Iustum Aequum Salutare és a JURA című tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. 1997–2018 között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke, a bécsi, a kijevi, a ljubljanai és a Kuala Lumpur-i választottbíróságok választottbírája. A Bécsi Nemzetközi Választottbíróság (VIAC) tanácsadó testületének tagja. 2016–2018 között három MTA-doktori disszertáció opponense. 2015-től az MTA Vagyonkezelő Kft. felügyelőbizottságának elnöke. 2014-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben, 2018-ban Moór Gyula-díjban részesült.
Pálné Kovács Ilona
1954-ben született Pécsett. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a regionális tudomány, a politikatudomány, a területi közigazgatás és a helyi/regionális önkormányzatok. A területi kormányzás itthon és külföldön is elismert kutatója, empirikus, elméleti összehasonlító módszerekkel elemzi a területi hatalommegosztás dimenzióit, különösen az önkormányzati rendszereket. Tagja több hazai és nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának, a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) Kormányzásföldrajzi Bizottsága elnökségének, póttagja az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját ellenőrző független szakértői bizottságának. Vezeti a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának politikatudományi programját. 2014–2018 között elnöke volt az MTA 9. sz. Bolyai Kollégiumának, a IX. Osztály elnökhelyettese.
Vörös József
Szakmáron született 1951-ben. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára. 2013-tól az MTA levelező tagja. Kutatási területe a vállalati gazdaságtan módszertana, a matematikai gazdaságtan. Az elmúlt hat évben kutatásainak középpontjában a termelési kiválóságot jelentő minőség áll. Ezen időszakban, a témakörben három nemzetközi A és egy B kategóriás cikke, továbbá egy Japánban szerkesztett könyvfejezet angol nyelven, valamint az Akadémiai Kiadó által 2018-ban kiadott könyve jelent meg. A publikációk a kínálati és keresleti oldalon megjelenő minőségigényeket modellezik, és eljárást adnak az ideális termelési volumen meghatározására JIT-rendszerben. 2011-től vezeti a Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottságot, többször is elnöke volt a Lendület program társadalomtudományi zsűrijének. Az MTA Felügyelő Testületének titkára.
X. Földtudományok Osztálya
Pálfy József
Budapesten született 1962-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének egyetemi tanára, valamint az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport vezetője. Szűkebb szakterülete a paleontológia és a geológia, illetve ezek metszéspontjában a Föld és az élet története. Eredményei főként a mezozoikum földtörténeti kutatásához kötődnek. Hazai és külföldi szelvények integrált rétegtani, őslénytani és geokémiai vizsgálatával elemezte a triász végi és a kora jura kori tömeges kihaláshoz vezető események láncolatát. Mindkét esetben igazolta a szénkörforgás zavarát, a geokémiai változásokban tükröződő éghajlat- és környezetváltozást, valamint hatásukat különböző ősmaradvány-csoportok diverzitástörténetére. Levelező tagsága óta 16 nemzetközileg jegyzett közleménye jelent meg, jórészt tanítványaival együttműködésben, köztük 6 D1, további 5 pedig Q1 besorolású folyóiratban. Idézettsége több mint másfélszeresére nőtt, munkáira 1920 független hivatkozás ismert, h-indexe 25.
Szarka László Csaba
Derecskén született 1954-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. 2019-ig az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, szakterülete a geofizika, a föld- és környezettudomány. Több korábbi publikációja (pl. a mesterséges EM-zajokról, a rotációs invariánsok magnetotellurikus leképezési tulajdonságairól) a nemzetközi geofizikai alapirodalom része lett. Az indukciós kockázatbecsléséhez munkatársaival (közöttük MTA-doktori ambíciójú fiatalokkal) megalkották az európai litoszféralemez vezetőképesség-modelljét, és bemutatták a Pannon-medence vezetőképesség-anomália típusait. Rámutatott, hogy a környezetbiztonsági fókuszpontok beazonosítása és rangsorolása értékrend- és érdekfüggő. Idegen szempontok átvétele helyett a természeti erőforrások (energia, földi nyersanyagok, édesvíz, élelmiszer), valamint az élhető környezet elemeinek szisztematikus számbevételét javasolja.
XI. Fizikai Tudományok Osztálya
Biró László Péter
Kolozsváron született 1955-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a nanoszerkezetek és nanoarchitektúrák kutatása. Nemzetközileg elismert, jelentős eredményeket ért el a szénnanocsövek és a grafén kutatásában és e kísérletes kutatási irány magyarországi meghonosításában. Tevékenységének hangsúlya az utóbbi években a pusztán fizikai megközelítés mellett egyre inkább a fizikai és biológiai vonatkozások integrált kutatására helyeződött át. Emellett továbbra is aktívan részt vett a grafénkutatásban, amelyet az általa nevelt fiatal kollégák vittek tovább. Az általa vezetett kutatócsoport számos nemzetközi projektben vett részt, többek között hazánkban egyetlenként sikerült csatlakoznia az EU FET Graphene Flagship Core projekthez. Munkáira eddig több mint 5600 hivatkozást kapott, h-indexe 45.
Domokos Péter
Budapesten született 1970-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a kvantumoptika. Bebizonyította, hogy atomos gázban létezik a sokat vitatott Dicke-féle szuperradiáns fázisátalakulás, és a kondenzált anyag megjelenésének felel meg az elektromos dipólrendig érvényes kvantum-elektrodinamikai leírásban (Phys. Rev. Lett., 2014). Kiszámolta az optikai rezonátor módusához csatolt Bose‒Einstein-kondenzátum önszerveződési fázisátalakulása kritikus exponensét, és megmutatta, hogy azt a veszteségi folyamatokat jellemző spektrálfüggvény alacsony frekvenciás viselkedése határozza meg (Phys. Rev. Lett., 2015). Kutatócsoportjából számos fiatal indult el sikeresen a kutatói pályán. Referált nemzetközi folyóiratban 81 cikke jelent meg, ezekre eddig összesen 2416 független hivatkozás érkezett.
Kiss L. László
Szabadkán született 1972-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, 2019-től főigazgatója. Szűkebb szakterülete a megfigyelő csillagászat és űrfotometria, a csillagok, exobolygók és kis égitestek asztrofizikája. Legfontosabb új eredményei a Kepler űrtávcső precíz fotometriai méréseinek elemzéséhez kötődnek. Vezetésével dolgozta ki egy magyar csapat a második Kepler-misszió mérési stratégiáját a Naprendszerünkhöz tartozó kisbolygók fotometriai méréseire. Elsőként határozták meg Neptunuszon túli jeges égitestek forgási állapotait, egy esetben hold létezésére következtetve. Vezető szerepet játszott az új exobolygós programok magyar részvételének kidolgozásában. Irányításával tovább tökéletesítették az exoholdak kimutatására szolgáló módszereket és az exoholdak karakterizálását. Az elmúlt hat évben 38 új referált cikke jelent meg, független hivatkozásai 1600-ról 4000 fölé emelkedtek.
Levelező tagok
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Bollobás Enikő
Budapesten született 1952-ben. Az MTA doktora, munkahelye az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet Amerikanisztika Tnszék. Szakterülete a modern filológia és az irodalomtörténet. Az 1980-as évektől fogva egyenletesen magas teljesítménnyel, számos kiemelkedő könyvvel van jelen az irodalomtudományban. Munkásságának két nagy területén (modern filológia, irodalomtörténet) elemző tanulmányok új eredményeivel gazdagította a modernség poetológiai értelmezését, illetve a monografikus-irodalomtörténeti összegzések műfaját. Filológiai kutatásai a modern amerikai költészettörténetre összpontosulnak (W. Whitman, E. Dickinson, W. C. Williams). A hazai modern filológia kiemelkedő, szintetikus művének számít 2005-ben publikált nagy kézikönyve Az amerikai irodalom története. Jelentősek publikációi továbbá a modernség kulturális összefüggései, a judaisztika, a nőtudomány és a genderkritika területén.
Borsos Balázs
Budapesten született 1961-ben. 2010 óta az MTA doktora, az MTA BTK Néprajztudományi Intézet tudományos tanácsadója. Szakterülete az etnográfia (etnokartográfia, néprajzi informatika), az ökológiai antropológia és az afrikanisztika. Tárgyukat és módszerüket tekintve is jelentős monográfiák szerzője, gyűjteményes kötetek szerkesztője. Dolgozatainak jelentős hányadát nívós hazai és külföldi szaklapok közölték. Az európai etnológiában úttörő módon, számítógépes programmal megvalósított klaszteranalízis nyomán rajzolta meg a magyar népi kultúra térbeli tagolódását, jelölte ki a műveltségi javak és a tájnyelvi elemek földrajzi elterjedése alapján körvonalozódó régiók határait (A magyar népi kultúra regionális struktúrája. I–II. Budapest, 2011). Munkájáért 2014-ben Akadémiai Díjban részesült. Egyetemi oktatómunkát 1986 óta végez, többségében az ELTE BTK Néprajzi Intézetében. Az ökológiai antropológia elméletét és módszertanát mutatja be Elefánt a hídon című kötetében (L’Harmattan, 2004).
Debreczeni Attila
Debrecenben született 1959-ben. 2004 óta az MTA doktora, a Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professzora, hosszabb időn át igazgatója; egy ciklusban a Debreceni Egyetem rektorhelyettese. Szakterülete a magyar felvilágosodás és romantika irodalma. Évtizedekig irányította és eredményes befejezéshez juttatta az 1950-es évektől húzódó Csokonai kritikai kiadást. Két nagymonográfiát is szentelt a költő pályájának, valamint összeállította a Csokonai-életmű átfogó és újkronológiáját. Nevéhez fűződik a korszakbeli folyóiratok (Orpheus, Magyar Museum) kritikai igényű újrakiadása, Kazinczy kéziratos hagyatékának feldolgozása. Éveken át az MTA Textológiai Munkabizottságának elnöke, kivételes érdemeket szerzett elektronikus kritikai kiadások kezdeményezésével, szervezésével, irányításával. Textológiai teljesítménye tudománytörténeti fordulatot hozott. Tudománymetriai mutatói is imponálóak: 3 monográfia, 56 szövegkiadás (könyv), 95 tanulmány, több mint ezer hivatkozás.
Hoffmann István
Pápán született 1953-ban. 2008 óta az MTA doktora. A Debreceni Egyetem egyetemi tanára. Szakterülete a történeti nyelvtudomány és a magyar névtan. Megújította és funkcionális elméleti alapokra helyezte a magyar helynév-tipológiát, kiegészítve a modellelmélet bevonásával. Teljes körű feldolgozás alá vette a korai ómagyar kor zömmel tulajdonneveket tartalmazó, eddig feldolgozatlan szórványemlékeit. Kidolgozta a helynévtörténeti adatok térinformatikai alapú kezelésének módszertanát és a helynév-rekonstrukció módszerét. Kiemelendő munkái: Helynevek nyelvi elemzése (Budapest, 19931, 20072), A Tihanyi Alapítólevél mint helytörténeti forrás (Debrecen, 2010), The History of Hungarian Toponyms (Hamburg, 2017). Eredményesen működő kutatócsoportot hozott létre (MTA-DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport). Alapítója a Helytörténeti Tanulmányok című folyóiratnak és a Helytörténeti adatok az ómagyar korból című sorozatnak.
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Kovács Ilona
Budapesten született 1960-ban. 2004 óta az MTA doktora pszichológia tudományágban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karának tudományos dékánhelyettese, a Pszichológiai Intézet intézetvezetője, az MTA–PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője. Szakterülete a kísérleti pszichológia és a kognitív idegtudomány. A hazai látáskutatás és a megismerési folyamatok fejlődési elemzésének nemzetközi sikereket elért kiemelkedő kutatója. Az 1990-es években több mint egy évtizedig az Egyesült Államokban dolgozva feltárta a vizuális alakszerveződés integratív mechanizmusait, és egyben kidolgozta ennek elméleti idegtudományi modelljét a látókéreg kontúrintegrációs folyamatairól. Ebből kiindulva fejlődési vizsgálatokban igazolta, hogy a látás magasabb integrációs folyamatainak fejlődése egészen a serdülőkorig tart. A 2000-res évek elején hazatért, s idehaza hozott létre több műhelyt (BME, PPKE) az észlelés és megismerés fejlődésének vizsgálatára. Tipikusan fejlődő és koraszülött csecsemők összehasonlításával kimutatta, hogy a finom mélységlátást lehetővé tevő vizuális integrációban nagy szerepe van a korai tapasztalásnak. Williams-szindrómával élő gyermekek longitudinális fejlődési elemzésével feltárta e zavarnak az agykérgi integráció hiányaiból fakadó perceptuális mechanizmusait. Az alvási mechanizmusok átfogóbb tanulási hatásának elemzésében kimutatta mind a tanulási görbék finom megértésének jelentőségét, mind a szenzomotoros tapasztalat és az alvási minták kapcsolatát. Jelenlegi kutatásai serdülők kognitív és idegrendszeri érését vizsgálják.
Rainer M. János
Budapesten született 1957-ben. 2002 óta az MTA doktora, 1991-től az 1956-os Intézet munkatársa, 1997–2012 között igazgatója. Jelenleg az OSZK osztályvezetőjeként irányítja az osztállyá átszervezett intézet munkáját, s egyben az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora. Szakterülete az 1945 utáni magyar történelem, amelynek itthon és külföldön egyaránt jól ismert és megbecsült kutatója. Munkái közül kiemelkedik az angolul, németül, oroszul és lengyelül is megjelent, Nagy Imréről írott kétkötetes élet- és korrajza (1996, 1999), amellyel az MTA doktora lett. Az elmúlt két évtizedben elsősorban a Kádár-korszakot kutatta, több tanulmánykötetet szerkesztett, illetve elemzést tett közzé. Az egész korszak alapkérdéseit teoretikus igénnyel tárgyaló kötete (Bevezetés a kádárizmusba) 2011-ben jelent meg. Eddig összesen 19 önálló kötete jelent meg (közülük kilenc idegen nyelveken külföldi kiadóknál), és 48-atszerkesztett. Több mint 200 tanulmányt és cikket írt. Szerepe az 1945 utánimagyar történelem feltárásában és szakszerű bemutatásában páratlan. Nincs még egy olyan történészünk, aki annyit tett volna az államszocializmus korának megismertetéséért. A műveire kapott független hivatkozások száma: 997. Az MTA II. Osztályának választott doktori képviselője (2007–2012); az MTA Történettudományi Bizottság tagja (1990–1994, 2002–2007, 2017–).
Radnóti Sándor
Budapesten született 1946-ban. A tudomány doktora, munkahelye az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Esztétika Tanszék. Szakterülete a filozófiai tudomány. Radnóti Sándor a művészetfilozófia területén alkotott maradandót. Az 1970- es években könyvet írt Benjaminról, majd a misztika és a líra összefüggéseiről. Ezután egy nagyobb projekt keretében rekonstruálta számos jelentős 20. századi művészettörténész (Riegl, Dvořák, Worringer, Panofsky, Kubler stb.) művészetfilozófiáját. E szerzők magyar publikálása – mint ahogy Benjamin legterjedelmesebb magyar gyűjteménye is – az ő nevéhez fűződik, stíluselméleti kutatásainak eredményeit pedig önálló tanulmányok mellett 1990-ben egy nagy német nyelvű antológiában összegezte. A művészethamisításról szóló filozófiai monográfiája 1995-ben jelent meg magyarul és 1999-ben angolul, s a téma egyik fontos hivatkozási pontjává vált. Ezután a művészetkritika elméletével, illetve múzeumfilozófiával foglalkozott. Az ezredforduló utáni évtized második felében Winckelmannról és a modern művészetfogalom keletkezéséről írt könyvet. Eddig tizenöt könyve jelent meg. Számos filozófiai művet szerkesztett és válogatott. Jelentős irodalomkritikusi munkássága is. Az ELTE professzoraként ő szervezte meg és vezeti az egyetem esztétikai doktoriskoláját. A rendszerváltás utáni, mára már megszűnt legjelentősebb irodalmi, kritikai és elméleti folyóiratnak, a Holminak volt a szerkesztője.
III. Matematikai Tudományok Osztálya
Gyimóthy Tibor
Tatán született 1953-ban. 2009-ben lett a matematikai tudományok doktora. A Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztés Tanszékének egyetemi tanára, az MTA–SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport vezetője. Szakterülete az informatika, elsősorban a szoftverfejlesztés és a szoftvertesztelés. A programtesztelés és programok minőségelemzése terén érte el legfontosabb eredményeit: megmutatta szoftvermetrikák alkalmazhatóságát programhibák becslésére; svéd kutatókkal kidolgoztak egy eljárást algoritmikus nyomkövető módszerek hatékonyságának tesztelésére; angol és amerikai társszerzőkkel kidolgozta a dinamikus programszeletelés elméleti alapjait; aktív részese volt a Columbus statikus kódelemző módszertan és az azt támogató szoftverrendszer kifejlesztésének. Sok ipari együttműködéssel született fontos kutatás-fejlesztési eredménynek volt kezdeményezője, illetve aktív résztvevője – ezekben neves szoftvercégek (Nokia, Samsung, ARM, Intel, Ericsson) voltak a partnerek. Vezetésével több mint száz fő dolgozik rendszeresen oktatási és kutatásfejlesztési feladatokon, ami az egyetem számára éves szinten több mint 1 millió eurós árbevételt eredményez. 15 sikeresen megvédett PhD-disszertáció témavezetője volt; több mint 80 nemzetközi konferencia programbizottságában vett részt (hat alkalommal volt elnök). Az MTA Informatikai- és Számítástudományi Bizottságának elnöke volt (2009–2017).
Némethi András
Erdőszentgyörgyön (Maros megye, Románia) született 1959-ben. 2001 óta az MTA doktora. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, illetve az Algebrai Geometria és Differenciáltopológia osztály vezetője. A világ vezető kutatói közé tartozik a szingularitások elméletében. Az algebrai geometria ezen ágát Arnold, Milnor, Hironaka és sok további kiemelkedő kutató munkássága alakította a matematika egy fontos fejezetévé. Némethinek ez idáig 128 publikációja jelent meg, olyan folyóiratokban, mint az Annals of Mathematics (1996), Inventiones (1999, 2015, 2017), Advances in Math. (2012, 2018). Ezen publikációira eddig majd 1800 hivatkozást kapott. Több mint 20 nemzetközi konferenciának, köztük három oberwolfachinak volt szervezője. Több mint 80 konferencián volt meghívott előadó. Ezen meghívások közül kiemelendő a 2018-ban Rio de Janeiróban tartott Nemzetközi Matematikai Kongresszusra (ICM2018) kapott meghívása, ahol a topológia és az algebrai geometria szekciók közös előadója volt. Kutatásainak központi kérdése, hogy egy komplex szingularitás topológiája mennyire határozza meg annak analitikus invariánsait. A kérdés vizsgálatára új fogalmakat vezetett be, új homológiaelméletet fejlesztett ki, és ezek segítségével évtizedes problémákban ért el látványos áttöréseket. Az általa talált rácspont-homológia fontos kapocsnak bizonyult szingularitások analitikus és topologikus invariánsai között, és ez a konstrukció számos érdekes tételhez és sejtéshez vezetett. Némethi komoly szerepet játszik az oktatásban és az utánpótlás nevelésében is. Az utóbbi öt évben öt doktorandusza végzett, doktori témáik a szingularitáselmélet széles spektrumát ölelik fel.
Tardos Gábor
Budapesten született 1964-ben. 2005 óta az MTA doktora, az Academia Europaea tagja. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Szakterületei a diszkrét matematika, a számítógép-tudomány és a kriptográfia. A matematika több területén ért el kiemelkedő eredményeket. A kriptográfiában áttörést ért el egy olyan ujjlenyomatkód megalkotásával, amely ellenáll olyan támadásnak is, amikor több példány összevetésével próbálják megkeresni és megváltoztatni a dokumentumba rejtett egyedi kódot („ujjlenyomatot”). A „Tardos fingerprinting” keresésre a Google több mint kétszázezer találatot mutat. Az extremális kombinatorikában legjelentősebb munkája az A. Marcusszal közös cikke (J. Combinatorial Theory, 2004), amelyben olyan 0–1 mátrixokat vizsgálnak, amelyek bizonyos megadott 0–1 mátrixokat nem tartalmaznak részmátrixként, majd ennek a megközelítésnek a segítségével megoldják az algebrai kombinatorika egy régen nyitott problémáját, a Stanley–Wilf-sejtést. R. Moserral közösen egészen újszerű információelméleti megközelítéssel adtak konstruktív bizonyítást Lovász lokális lemmájára (J. ACM, 2010). Bizonyításuk az algoritmuselméleti és kombinatorikai tankönyvek sztenderd részévé vált. Pach Jánossal együtt az epszilon-hálók sokat vizsgált kérdéskörében adott pontos alsó becslést (J. AMS, 2013).
IV. Agrártudományok Osztálya
Csákiné Michéli Erika
Szekszárdon született 1959-ben. 2004 óta Az MTA doktora. A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a SZIE Környezettudományi Doktori Iskola vezetője. Szűkebb szakterülete a talajképződés és a talajosztályozás. Legjelentősebb hazai szakmai eredményei a hazai talajosztályozási rendszer diagnosztikai szemléletű korszerűsítéséhez és talajosztályozási kulcs bevezetéséhez kapcsolódnak. Nemzetközi jelentőségű eredménye a világ egyes országaiban eltérő módszerekkel jellemzett és osztályozott talajok összehasonlíthatóságát, továbbá egységes térképi és adatrendszerbe foglalását biztosító módszerek és útmutatók kidolgozása. Részt vett Európa 1:1 000 000 méretarányú talajtérképének, valamint Európa és Afrika talajatlaszának elkészítésében. E munkák jelentős nemzetközi elismertséget hoztak számára. Tudományos közleményeinek száma 190, az ezekre érkezett független hivatkozások száma 1695, h-indexe 19. A gödöllői talajtani iskola vezetőjeként 18 PhD-hallgató munkáját irányította, tanítványai közül nemzetközi hírű kutatók, egyetemi oktatók és állami tisztségviselők kerültek ki. Az MTA Agrártudományok Osztályának doktor képviselője, az MTA Tudományetikai Bizottsága tagja. A Nemzetközi Talajtani Unió vezetőségi tagja. Az Agrokémia és Talajtan, valamint a Geoderma Regional folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja.
Popp József
Bonyhádon született 1955-ben. Az MTA doktora 2008 óta. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára és intézetigazgatója, 2012 óta a DE Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola vezetője. Szűkebb szakterülete az agrár-közgazdaságtan. Legtöbbet idézett munkáiban a globális élelmezés-, energia- és környezetbiztonság közgazdasági összefüggéseit vizsgálta (Renew. Sust. Energy Rev., 2014), továbbá a növényvédelem ökonómiai elemzésével foglalkozott (Agron. Sustain. Dev., 2013). Nevéhez fűződik a GM-növények gazdasági hatásainak átfogó elemzése (AJPS, 2013; IFAMR, 2018). Az integrált multitrofikus haltermelő rendszerek (IMTA) jövedelmezőségét és fenntarthatóságát is vizsgálta (Sustainability, 2018; Reviews in Aquaculture, 2018). Több hazai és nemzetközi monográfia, illetve monográfiafejezet szerzője (Soil Quality and Biofuel Production, 2010; Biofuel Crop Sustainability, 2013). Rangos nemzetközi konferenciákon (OECD, Európai Parlament, Európai Bizottság, FAO stb.) szerepelt plenáris előadóként, és az EASAC munkacsoportjának tagja volt 2016–2018 között. Hét hallgatója szerzett PhD-fokozatot. Az MTA AKB elnöke. Munkáját Akadémiai Díjjal (2011) és honoris xausa címekkel (Pannon Egyetem, Delhi School of Professional Studies and Research) is elismerték. Folyóiratcikkeinek száma 190, ebből 14 Q1 (7 D1), 20 Q2 (összes IF: 91), a független hivatkozások száma tudományos közleményeire 940, ebből 560 nemzetközi folyóiratokban.
Veisz Ottó
Téten született 1955-ben. Az MTA doktora 2000 óta. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének igazgatója, a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a kalászos gabonák abiotikus stresszrezisztenciájának kutatása, nemesítése, a klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak tanulmányozása. A világon elsők között indított klímaváltozást szimuláló kutatásokat fitotronban. Eredményeit az általa koordinált program elfogadásával az EU az FP7-REGPOT-2007-1 pályázat keretében Magyarországon elsőként ismerte el. Elsők között állapította meg az őszi búza fagyállósági szintjének változását és a kromoszómákon lévő fagyállósági gének eltérő működését (Euphytica, 1989). Amerikai kutatókkal MRI-eljárással vizsgálta a búza bokrosodási csomójában a víz fagyási folyamatát, és feltárta a részleges fagykár okát (Plant Cell Environ., 1995; Plant Cell Environ., 1996). A SEE-ERA.NET EU project koordinátoraként irányította a Közép- és Kelet-Európai Régióban a genetikai források fenotípusos jellemzését a stressztolerancia növelésére (Euphytica, 2012). Francia kutatókkal kimutatta a búza vernalizációs igényének és fotoperiódusos érzékenységének jelentőségét a genotípusok klimatikus alkalmazkodóképességében (J. Exp. Bot., 2012). 753 közleményéből 285 a tudományos publikáció. Vezető és meghatározó nemesítője nyolc zabfajtának és kilenc durumbúzának. Társnemesítője 63 őszi búzafajtának, valamint társfeltalálója 47 szabadalmi oltalomban részesített találmánynak, melyeket több mint 4,5 millió hektáron termesztettek. Közreműködik az ELTE, SZIE és a PE doktori iskoláinak képzésében. Öt hallgatója szerzett PhD-fokozatot. Munkásságát Akadémiai Díjjal ismerték el.
V. Orvosi Tudományok Osztálya
Helyes Zsuzsanna
Pécsett született 1971-ben. Az MTA doktora, neurofarmakológus, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiaiés Farmakoterápiai Intézetének egyetemi tanára és a Szentágothai János Kutatóközpont megbízott elnöke. Kutatása a kapszaicinérzékeny érzőidegek és neuropeptidek szabályozó szerepére irányul gyulladásos és fájdalom kórképeket modellező transzlációs kísérletekben a kórélettani folyamatok feltérképezése és új gyógyszercélpontok azonosítása céljából. Bizonyította, hogy a szomatosztatin 4 receptor fájdalomcsillapító szerepe mellett antidepresszáns/szorongásgátló célmolekula. Felfedezte a szemikarbazid- szenzitív aminoxidáz szerepét fájdalomban, és azonosított egy ennek gátlását célzó új fájdalomcsillapító mechanizmust. Fontos szenzoros-immun interakciókat és mediátorokat írt le migrénben és gyulladásos betegségekben. Igazolta az autoantitestek és neuroinflammációs mechanizmusok szerepét komplex regionális fájdalom szindrómában. 163 nemzetközi közlemény szerzője (IF: 537,91, összes hivatkozás: 4440, h-index: 38), 17 megvédett PhD-értekezés témavezetője. Számos preklinikai gyógyszerfejlesztés és 13 szabadalom résztvevője, egyetemi és ipari kollaborációk szervezője, a PBKIK Innovációs Bizottság tagja. Hazai és nemzetközi pályázatok téma-, ill. társtémavezetője, folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, pályázati zsűrik tagja, konferenciák, workshopok, szimpóziumok szervezője. A PerkinElmer kisállat-képalkotó közép-európai referencialabor létrehozója. Az MTA Orvosi Osztály köztestületi képviselője, az I. sz. Doktori Bizottság tagja, az Elméleti Orvostudományi Bizottság titkára, a PTE szenátora.
Kemény Lajos
Szegeden született 1959-ben. 1998 óta az MTA doktora. A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–SZTE Dermatológiai Kutatócsoportjának vezetője. Szűkebb szakterülete a bőrgyógyászat és az immunológia. Elsőként azonosított a bőr és a nyálkahártya hámsejtjein baktériumok felismerésére szolgáló Toll-like receptorokat, leírta a természetes immunitásban betöltött szerepüket. Megállapította, hogy a bőrben a P. acnesfilotípus specifikus módon fokozza a gyulladást keltő citokinek képződését, és hozzájárul az aknéban látott gyulladás kialakulásához. Pszoriázisban potenciális gyógyszerjelölt molekulákat azonosított. Kutatócsoportja fejlesztette ki bőrbetegségek kezelésére a xenon-klorid excimer lézerkezelést. Elsőként alkalmazott xenon-klorid excimer lézerkezelést pikkelysömörben, festékhiány betegségben és atópiás dermatitiszben. Új fényterápiás kezelési eljárást dolgozott ki a szénanátha kezelésére. Az excimer lézerkezelést ma már a klinikai gyakorlatban rendszeresen alkalmazzák, tankönyvek és szakmai irányelvek hivatkozzák. Ezt az eljárást csak az USA-ban mintegy 200 központban több mint 2 millió esetben alkalmazták. Fényterápia, biotechnológia, valamint molekuláris biológiai területeken 11 szabadalomcsaládban 38 szabadalmi bejelentése van. Témavezetésével 17-en szereztek PhD-fokozatot, és munkatársai közül hárman nyerték el az MTA doktora címet. Eredeti nemzetközi közleményeinek száma több mint 300, a hivatkozások száma meghaladja a 8000-et, h-indexe 43. Öt nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja.
Poór Gyula
Budapesten született 1952-ben. 2000 óta az MTA doktora. Szűkebb szakterülete a molekuláris reumatológia, az oszteológia és a környezet-egészségügy. A Semmelweis Egyetemen a reumatológia egyetemi tanára, a Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola programvezetője, az Országos Reumatológiai es Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója. Az ESZK Reumatológia Tagozat elnöke, az MTA Környezet es Egészség Bizottság társelnöke. Két akadémiai elnöki bizottság és az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökségének tagja. A 2018-ban indult Nemzeti Mozgásszervi Program vezetője. A konzervatív mozgásszervi gyógyászat nemzetközileg elismert szaktekintélye. A Mayo Klinikán végzett kutatásai során az elsők között igazolta férfiakban az oszteoporotikus combnyaktáji törések hajlamosító tényezőit és a magas halálozás okait. Európai összehasonlításban elsőként írta le az oszteoporózis és a csigolyafrakturák magas hazai előfordulását, és kidolgozta a Nemzeti Osteoporosis Programot. A WHO oszteoporózis elleni világprogramjának titkára volt, a WHO ez irányú szakmai ajánlásának egyik szerzője. Molekuláris genetikai kutatócsoportja eredeti megfigyeléseket tett az interferon jelátviteli útvonal fokozott aktivációjáról és a SQSTM1 mutációk hazai halmozódásáról Paget-kórban. Kutatási eredményei elősegítették a felnőtt- és gyermekkori ízületi gyulladások kezelésében a ma leghatékonyabb biológiai terápia gyakorlatának kialakítását, és az általa létrehozott hazai artritisz centrumhálózat eredményes működését. Részt vett a reumatoid artritisz kezelésére vonatkozó 2017-es nemzetközi ajánlások kidolgozásában. Úttörő munkát végzett a tartós ólomexpozició, valamint az uráttranszporter-enzimek csökkent expressziója köszvényt előidéző hatásának vizsgálatában, ez utóbbi kapcsán a kutatócsoport 2018-ban új funkcionális mutációt írt le. Az általa vezetett Környezet és Egészség Bizottság rendezvényeinek számos tematikus anyagát a Magyar Tudomány publikálta.
Sperlágh Beáta
Budapesten született 1963-ban. Az MTA doktora. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese, szűkebb szakterülete a farmakológia. Az agy energiaellátásának zöméért felelős ATP által közvetített purinerg jelátvitel kutatásában számos úttörő felfedezést tett, és a terület vezető nemzetközi szakértője. Elsőként írta le az ATP felszabadulását idegi aktivitás során; az ATP-érzékeny P2-receptorokat az idegvégződéseken; a P2X7-receptor gátlásvédő hatását idegrendszeri betegségek állatkísérletes modelljeiben; ez utóbbi felfedezésen alapuló, first-in-class antidepresszáns gyógyszer fejlesztése jelenleg a klinikai fázis II. stádiumban van. Koordinátorhelyettese a témát kutató-fejlesztő európai uniós konzorciumnak. Publikációinak idézettsége 4744, h-indexe 39, egy szabadalma van. A Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára, öt végzett, hét jelenlegi PhD- hallgató témavezetője. A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke, a Federation of the European Pharmacological Societies és az International Union of Basic and Clinical Pharmacology vezetőségi tagja, az EASAC Bioscience Steering Committee és az EU ERC Advanced Grant LS7 panel tagja. Tizenöt hazai és nemzetközi konferencia szervezője. A Brain Research Bulletin és az Inflammapharmacology rovatszerkesztője, a Purinergic Signalling társszerkesztője, a Pharmacology Research and Perspectives európai regionális szerkesztője.
VI. Műszaki Tudományok Osztálya
Imre Sándor
Budapesten született 1969-ben. 2007 óta az MTA doktora. A BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének a vezetője, a BME Mobil Innovációs Központjának a kutatási igazgatója. Tudományos munkássága a távközlés 21. századi új irányai közül a nagysebességű vezeték nélküli és mobilhálózatokat, valamint a kvantummechanikai elvekre épülő kommunikációt és informatikát öleli fel. Szakterületén számos kutatatási és fejlesztési projekt résztvevője, vezetője. Eredményei elismertségét tükrözi, hogy 2012-ben az IEEE legpatinásabb folyóirata, a Proceedings of IEEE 100 éves jubileumi számában cikke jelent meg a rádiós kommunikáció jövőjéről. Cikket közölt a Computers and Electrical Engineering (Elsevier) 40 esztendős jubileumi számában is 2014-ben. 2013-ban – az IEEE Communications Magazine történetében egyedülálló módon –, vendégszerkesztői felkérése mellett saját cikket is közreadhatott. Meghívott szerzőként a McGraw&Hill Yearbook of Science & Technology kötet 2015-ös kiadásában a kvantumkommunikációról vázolta fel a fejlődés várható irányait. Két könyve a Wiley Kiadónál jelent meg, az egyiket oroszra is lefordították. Vezetésével készült el az első magyar kvantum-titkosító rendszer prototípusa. Szakmai közéleti működése mind az MTA, mind a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület keretein belül hosszú múltra tekint vissza. Iskolateremtő tevékenységének bizonyítéka, hogy már közel 300 diplomatervező, több mint 100 tudományos diákköri dolgozat és 15 fokozatot szerzett PhD-hallgatója volt. Saját publikációinak száma közel 500, az ezekre érkezett független hivatkozások száma meghaladja a 2000-et, az összegzett impaktfaktora pedig a 93-at.
Insperger Tamás
Hódmezővásárhelyen született 1976-ban. 2015 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara Műszaki Mechanikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–BME Lendület Emberi Egyensúlyozás Kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a műszaki mechanikán belül a dinamika. Nemzetközi ismeretségét a késleltetett dinamikai rendszerek elméletének mérnöki gyakorlatban való alkalmazásával érte el. Kidolgozta a szemidiszkretizációs módszert periodikus késleltetett differenciálegyenletek numerikus stabilitásvizsgálatára, mellyel nagy sebességű marási folyamatok új rezgési jelenségeit azonosította. A világon elsőként mutatta meg, hogy marási folyamatoknál a szerszámélek okozta paraméteres gerjesztés perióduskettőző stabilitásvesztéshez vezet. Nagy visszhangot kapott az állapotfüggő időkésést tartalmazó regeneratív szerszámgéprezgés modellje. Nevéhez fűződik a késleltetett Mathieu-egyenlet stabilitási térképének meghatározása. Holtidős szabályozási rendszerek stabilizálására kifejlesztette az ún. „beavatkozom és várok” (act-and-wait) szabályozási elvet. Az általa kidolgozott módszereket a szakirodalomban megjelenő cikkek gyakran a címeikben is idézik. Lendület kutatócsoportjával az emberi idegrendszer működésének pontosabb matematikai modellezését tűzte ki célul különböző egyensúlyozási feladatok kísérleti és dinamikai vizsgálatán keresztül. Tudományos tevékenységének hatását hivatkozásainak magas száma mutatja: 215 tudományos közleményére kapott független idézeteinek száma 3800 feletti, h-indexe 31. Számos nemzetközi és hazai szakmai-tudományos szervezet tisztségviselője, folyóirat szerkesztője, illetve szerkesztőbizottsági tagja. Iskolateremtő kutató, eddig két PhD-hallgatója szerzett fokozatot, további három témavezetője.
Károlyi György Zoltán
Budapesten született 1968-ban. 2009 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, a Természettudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese. Szűkebb szakterülete a nemlineáris dinamika. Legfontosabb tudományos eredményei: nyitott folyadékáramlásban történő kaotikus sodródás törvényszerűségeiben a fraktálstruktúrák szerepének feltárása (Physics Reports, 1997), folyadékáramlásokban zajló kémiai, biológiai aktivitás törvényszerűségeinek leírása, a kaotikus sodródás paramétereit tartalmazó, új típusú reakcióegyenlet levezetése (Physical Review Letters, 1998). Vizsgálta a biológiai együttélés problémáját folyadékáramlásokban, részt vett a plankton-paradoxon hidrodinamikai magyarázatának megalkotásában (PNAS, 2000). A kaotikus sodródás elméletét alkalmazta szélgerjesztette sekély tavi áramlások leírásában (Proceedings of the ICE-Engineering and Computational Mechanics, 2010), az érhálózat betegségeinek feltárásában (Philosophical Transactions of the Royal Society of London A, 2010; Journal of Theoretical Biology, 2015). Dinamikai rendszerek elméletéből merített eszközökkel ért el eredményeket rugalmas rudak, rúdláncok, rúdhálók posztkritikus viselkedésének, egyensúlyi utak, globális bifurkációs diagramok topológiájának leírásában (Discrete and Continuous Dynamical Systems, 2003; International Journal of Mechanical Sciences, 2017). A tranziens káosz jelenségének új osztályát fedezte fel (Physical Review Letters, 2013). Bevezette a károsodási potenciál fogalmát a repülőgépek robusztus szerkezetbe történő ütközésének leírására (International Journal of Non-Linear Mechanics, 2017). Három diákja szerzett PhD-fokozatot.
VII. Kémiai Tudományok Osztálya
Hohmann Judit
Bólyban született 1957-ben. 2006-ban lett az MTA doktora. 2007 óta a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára. Gyógyszerész (1980), tudományterülete a szerves és biomolekuláris kémia. Tudományos tevékenysége a növényi hatóanyagok kutatására irányul, mely iránt a gyógyszeripar is komoly érdeklődést mutat. Kutatócsoportja a növényekben előforduló bioaktív természetes anyagok izolálásával, szerkezet-felderítésével és biológiai hatékonyságuk igazolásával foglalkozik. Munkássága során 188 folyóiratban jelent meg tudományos közleménye, összesített impaktfaktora 462,7, független hivatkozásainak száma 3913, h-indexe 35. Legjelentősebb eredményeit az Euphorbia diterpének kutatása terén érte el, az E. peplusból izolált ingenol-3-angelátot az aktinikus keratózis kezelésére gyógyszerként engedélyezte az FDA (2012) és az EMA (2014). 2012–2018 között az SZTE GYTK dékánja volt. Egyetemi oktatói tevékenységét Mestertanár kitüntetéssel ismerték el. PhD-fokozatot szerzett hallgatóinak száma nyolc, a folyamatban lévő eljárások száma öt. Számos nemzetközi tudományos szervezet tagja, illetve tisztségviselője, kilenc tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. A tajvani Kaohsiung Medical University tiszteletbeli vendégprofesszora (2017–). Öt OTKA-, két ETT- és két GINOP-pályázat szakmai vezetője, továbbá külföldi pályázatok (HIV-ERA, IPA- HUSRB) vezető kutatója. Számos nemzetközi kapcsolat megteremtője, bécsi, lisszaboni, kaohsziungi, északkelet-ohiói, toledói, berni és grazi egyetemekkel folytat együttműködést. Jelentős magyarországi gyógyszeripari kapcsolatokkal is rendelkezik.
Keserű György Miklós
Budapesten született 1967-ben. 2003 óta az MTA doktora. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos csoportvezetője, a BME egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a gyógyszerkémia. Személyében egyesíti az alapkutatást és az innovációt, összesen 36 szabadalmi bejelentés feltalálójaként 10 olyan eredeti gyógyszerjelölt felfedezésében működött közre, melyek klinikai kipróbálásra kerültek. Az antipszichotikus hatású Cariprazine piaci bevezetését engedélyezték az Egyesült Államokban és az Európai Unióban. Megmutatta, hogy a gyógyszerjelölt vegyületek sikertelen fejlesztésének nagy részéért a gyógyszerkémiai optimálás stratégiája felelős (Nature Rev. Drug Discov., 2009). Termodinamikai magyarázatot adott a fragmens alapú gyógyszerkutatási stratégia alkalmazhatóságára (Nature Rev. Drug Discov., 2012). Nemzetközi együttműködésben klinikai vizsgálatra alkalmas vegyületet azonosított akut mieloid leukémia indikációban (Nature Leukemia, 2016). Hatékony módszereket javasolt a gyógyszerkémiában alkalmazható szerves kémiai reakciók körének bővítésére (Nature Rev. Drug Discov., 2018). Ez a közlemény az elmúlt három hónapban megjelent 150 000 cikk között a legolvasottabb 3%-ban szerepel. Több mint 200 cikket közölt nemzetközi tudományos folyóiratokban, publikációi összesített impaktfaktora meghaladja a 700-at, ezekre eddig több mint 4000 független idézetet kapott, h-indexe 34. Idézeteinek száma évente átlag 400-zal bővül.
Nyulászi László
1957-ben született Budapesten. Az MTA doktora, tanszékvezető professzor a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén. A BME Oláh György Doktori Iskola vezetője. Szakterülete a szervetlen kémia, ezen belül az elemorganikus kémia és az alkalmazott kvantumkémia. A kilencvenes évek óta foglalkozik az akkoriban felfedezett, stabil telítetlen foszforvegyületek kémiájával, együttműködésben a világ e területen vezető szintetikus csoportjaival. Munkái úttörő jelentőségűek a periódusos rendszer tankönyvi „diagonálszabályának” foszfor-szén elempárra történő kiterjesztésében. E témakörben több mint 100 közleménye jelent meg (tizenegy Angew. Chem., nyolc JACS és egy egyszerzős Chem. Rev.). E területen folyó aktuális kutatásai optoelektronikai eszközökben (például OLED- ként) felhasználható konjugált molekulák elektronszerkezetének és fotofizikai tulajdonságainak előrejelzésére irányulnak. A foszfor mellett a szilícium vegyületei közül a szililéneket, valamint az analóg szénvegyületeket, a karbéneket vizsgálja. Számításai alapján végzett célzott kísérletekkel tisztázták a kiemelkedő katalitikus hatású NHC-karbéneknek az alkalmazások szempontjából fontos hidrolízisét. Ezen eredményeit egy nagy nemzetközi vegyipari vállalat használja fel. Elsőként igazolta az NHC karbének jelenlétét imidazólium-acetátionos folyadék gőzeiben, és számításos eredményeik alapján elvégzett kísérletekkel igazolta ezen ionos folyadék organokatalitikus aktivitását, összekapcsolva a környezeti szempontból fontos ionos folyadékok alkalmazását a karbén-organokatalízissel.
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Acsády László
Budapesten született 1966-ban. Az MTA doktora, munkahelye az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet. Szűkebb szakterülete a neurobiológia. Kutatásainak elsődleges célja a magasabb rendű idegrendszeri tevékenységek, valamint az idegrendszert érintő megbetegedések neuronhálózati alapjainak megértése. E kiterjedt témakörön belül a jelölt kutatási eredményei alapvetően megváltoztatták a talamusz nevű agyterület működéséről és funkciójáról kialakult képet. Jelentős szerepe volt abban, hogy ezt a korábban egyszerű átkapcsoló állomásnak gondolt agyterületet mára az agykérgi információfeldolgozás nélkülözhetetlen komponenseként tartják számon. Kimutatta a talamuszsejtek és kapcsolatrendszerük sokszínűségét, amely alkalmassá teszi őket az agykérgi aktivitás komplex módon történő befolyásolására. Felfedezte és jellemezte az idegrendszer eddig ismert legnagyobb gátló terminális típusát és lehetséges szerepét. Úttörő eredményeket ért el az agyi ritmikus aktivitás terén, és alapvető felfedezéseket tett az ébredés agyi folyamatainak tisztázásában. Jelentős eredményeket ért el főemlős, illetve humán agyszövetek összehasonlító vizsgálatával, ami lehetővé tette, hogy számos neurológiai kórkép (Parkinson-kór, krónikus fájdalom, epilepszia) idegrendszeri alapjait tisztázza. Eredményeit vezető idegtudományi lapok közölték, két tanítványa saját labort alapított Magyarországon az elmúlt években, illetve volt diákjai neves külföldi intézetekben dolgoznak. Kutatásai támogatására 2003-ban elnyerte a Wellcome Trust International Research Fellowshipjét, és 2017-ben a European Research Council Advanced Grantjét.
Buzás Edit Irén
Cegléden született 1959-ben. Az MTA doktora. Jelenlegi munkahelye a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézete, orvos, egyetemi tanár, intézetigazgató. Szűkebb szakterülete az extracelluláris vezikulák biológiája, immunológia, sejtbiológia. Korábban az aggrekán-specifikus autoimmunitást vizsgálta, T-sejt epitópokat azonosított, arthritogén T-sejt hibridómát hozott létre. Eredményeiért a legmagasabb nemzetközi reumatológiai tudományos elismerésben, a Carol Nachman-díjban részesült 1995-ben. Később hazai munkacsoportot vezetve érdeklődése az extracelluláris vezikulák (EV-k) felé fordult. Megállapította, hogy EV-kkel együtt izolálódnak a protein aggregátumok és az LDL-részecskék, és zavarják az EV-k detektálását. Jelentősen hozzájárult az EV-terület módszertani integritásához és az EV-mérések standard módszertanának kialakításához. Betegségspecifikus EV-mintázatot igazolt ízületi betegek szinoviális folyadékában, kimutatta, hogy az EV-k és a citokinek kombinatorikus hatást fejtenek ki a sejtekre. Igazolta, hogy a különböző EV-alpopulációkat eltérő lipidösszetétel jellemzi, igazolta glikozidáz enzimek asszociációját EV-kkel. Kimutatta, hogy monocita aktiváció során a sejtfelszíni thiolok megőrzése érdekében a sejtek oxidált membránrészleteiket EV-k formájában távolítják el, és igazolta, hogy az antibiotikum-okozta genotoxikus stressz DNS-sel fedett exoszómák kibocsátását indukálja. 156 közleményére 4797 független citációt kapott (összes 6060MTMT), h-indexe 36.
Padisák Judit
Budapesten született 1955-ben, MTA doktori címét 1999-ben szerezte meg. A Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének igazgatója, egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete a limnoökológia, ezen belül a fitoplankton tér-idő mintázatainak elemzése. A modern magyar limnoökológia nemzetközileg is ismert, kiemelkedő alakja. 2002-ben Limnológia Tanszéket alapított a Pannon Egyetemen, 2013 óta MTA–PE Limnoökológiai Kutatócsoport vezetője. Fokozatot szerzett PhD-hallgatóinak száma 21 (11 egyéni és 10 társtémavezetés), közülük hárman rendelkeznek az MTA doktora címmel, és eddig az ő témavezetésükkel tízen szereztek PhD-fokozatot. Több külföldi egyetemen tanított vendégprofesszorként. Pályafutása során elsősorban a fitoplankton társulásökológiájával foglalkozott. Kutatási eredményeit a szakterület rangos folyóirataiban publikálta, tevékenységével nemzetközi szinten jelentősen hozzájárult a sok gyakorlati vonatkozással (például: ökológiai állapot monitorozása, vízminőség) is rendelkező tudományterület fejlődéséhez. A Wolters Kluwer majd Springer Kiadó gondozásában hat szerkesztett könyve és 5 szerkesztett folyóiratkötete jelent meg. Tudományos közleményeinek száma 364 (MTMT: 2018. 09. 01). Első/egyetlen szerzős cikkek száma 33, utolsó szerzős cikkek száma 100. E munkákra a disszertációs és egyéb típusúak nélkül 6600, azokkal együtt 9400 független hivatkozás ismert. A European Journal of Phycology és a Freshwater Reviews szerkesztőbizottsági tagja, a Hydrobiologia szerkesztője. Választott elnöke az MTA Ökológiai Tudományos Bizottságának. Az Academia Europaea rendes tagja.
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Szalai Júlia
Budapesten született 1948-ban. 2008 óta az MTA doktora. Kutatási területe a jóléti állam és társadalom struktúrái. A szociológus szakma egyik vezető egyénisége. Több mint 200 írása jelent meg, ebből 46 önálló könyv vagy válogatás, közel felük angolul jelent meg. Mintegy 300 tudományos előadást tartott. Rangos külföldi egyetemek és kutatóintézetek visszatérő és tartós meghívottja. Számos magyar és külföldi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Kiemelkedő, iskolateremtő tanáregyéniség. A felsőoktatás minden szintjén tanított, de különösen fontos a szerepe a doktori képzésben, kurzusok kidolgozásában. Iskoláját munkájának általános jellemzői teszik egyedivé: a lelkiismeretes forráskutatás; a gondolati keretek kidolgozottsága; a tiszta logika; a történelmi-társadalmi folyamatok pszichológia iránti érzékenységgel párosuló komplex alkalmazása; a kvalitatív és kvantitatív módszerek szerves ötvözése; olyan kutatói nyelv és fogalomrendszer megalkotása, amely pontosan fejezi ki a szándékait. Munkásságának fő témái a szegénység, a társadalmi struktúra, a munkaerőpiac és az etnicitás összefüggései; a hazai polgárosodás társadalomtörténete; a társadalmi redisztribúcióviszonyai. Az elemzések fokozatosan kezdtek túlnyúlni Magyarországon, és széles nemzetközi együttműködésig vezettek. E keretben is kiemelkedő téma a cigányság helyzete, e közösség kirekesztésének folyamatai és az önazonosságért-elismertetésért folyó küzdelme.
Varga Attila
Budapesten született 1958-ban. 2006 óta az MTA doktora. PhD-fokozatot a West Virginia Universityn (USA) szerzett 1998-ban, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, doktoriiskola-vezető, kutatóközpont-igazgató. Kutatásai során az innovációs folyamatok területi dimenzióit és a tudásalapú gazdaságfejlesztés lehetőségeit tanulmányozza. Az USA innovációs rendszerének szereplői közötti tudásáramlások térbeli kiterjedésével kapcsolatos ökonometriai kutatásai úttörő jellegűek. E kutatásokat nagy számban hivatkozzák a nemzetközi szakirodalomban, eredményeit pedig számos európai, amerikai és ázsiai replikáció igazolja. Innovációs kutatásaihoz szorosan kötődik kiterjedt modellfejlesztő tevékenysége. Több országra (az USA, az Európai Unió, Magyarország, Törökország) elkészített gazdasági modelljeivel elsősorban a tudásalapú fejlődést célzó szakpolitikák (K+F és humántőke fejlesztése, vállalkozási és innovációs hálózati politikák, beruházástámogatás, infrastruktúra-fejlesztés) hatásait tanulmányozza regionális, nemzeti és nemzetek feletti (EU) szinteken. A munkálatok eredményeként kialakított GMR (földrajzi, makro és regionális) modelljeit számos országban alkalmazzák. Az egyik nemzetközileg leghivatkozottabb magyar közgazdász (Scopus-idézetek száma 2600, h-indexe 13). Minősített nemzetközi folyóirat-publikációinak száma 26, melyből 21 MTA A kategóriás. Hazai minősített szakfolyóiratban megjelent publikációinak száma 22. Nemzetközi kiadóknál nyolc, hazai kiadásban hét könyve jelent meg. A Regional Studies folyóirat társszerkesztése (2007– 2013) mellett több nemzetközi és hazai szaklap szerkesztőbizottságának tagja.
Voszka Éva
Budapesten született 1953-ban. 2005 óta az MTA doktora. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar főállású egyetemi tanára, a közgazdaság-tudományi doktori iskola vezetője. Kutatásai elsősorban a gazdaságirányítás döntési rendszerének kérdéseire összpontosulnak. A magyar közgazdasági irodalom markáns alakja. Négy évtizede rendszeresen publikál szakkönyveket, könyvfejezeteket és cikkeket. Döntően empirikus vizsgálatai Magyarországra összpontosítanak, legutóbbi írásaiban széles körű nemzetközi összehasonlítások is megjelennek. Munkásságát a közgazdaságtudomány, a szociológia és politológia határterületén mozgó, intézményi megközelítés jellemzi, amelynek fontos része a történeti szemlélet. Műveiben szerencsésen ötvöződnek az empirikus megfigyelések, az elméleti általánosítások és a nemzetközi egybevetések módszerei. Az 1960-as évek elejétől napjainkig terjedő időszakot átfogó kutatásai jelentős mértékben hozzájárultak a folyamatok tényleges mozgatórugóinak megértéséhez. Különösen kiemelkedő eredményeket ért el a szervezeti és tulajdonosi szerkezet, az állami újraelosztás és a versenyfeltételek változásainak feltérképezése terén. Tíz könyve, 25 könyvfejezete és 73 cikke az idézettség szempontjából is kiemelkedik. Kiváló oktató. A Szegedi Tudományegyetem mellett rendszeresen kap meghívásokat más egyetemektől is. Témavezetett hallgatói közül három doktorált, ketten abszolutóriumot szereztek. Aktívan részt vesz a szakmai és tudományos közéletben, így az MTA különböző bizottságaiban is.
X. Földtudományok Osztálya
Gelencsér András
Kisvárdán született 1966-ban. MTA doktori címét 2002-ben szerezte. Jelenleg a Pannon Egyetem egyetemi tanára és rektora, az MTA–PE Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője. Szakterülete a levegőkémia, ezen belül a légköri aeroszol-részecskék kutatása. Nevéhez fűződik a több tudományterületen áttörést hozó légköri humuszképződés jelenségének felismerése és első kísérleti bizonyítása. Munkásságának másik kiemelkedő eredménye az a felfedezés, hogy a légkörben a beérkező napsugárzás elnyelésében a korom mellett a biomassza-égetésből származó szerves aeroszol-részecskék egy csoportja (az ún. brown carbon) is fontos szerepet játszik. E témában a mainzi Max Planck Biogeokémiai Intézet igazgatójával közösen publikált közleményét a tudományterület legtöbbet idézett cikkei között tartják számon. Carbonaceous Aerosol címmel a Springer Kiadó gondozásában angolul megjelent, kínaira is lefordított 360 oldalas monográfiájában elsőként foglalta össze különböző tudományterületeken a légköri széntartalmú aeroszol-részecskékkel kapcsolatban megjelent ismereteket. Nemzetközi elismertségének számos neves külföldi kutatóintézettel való szoros szakmai együttműködést és több közvetlenül elnyert EU-pályázatot köszönhet. Publikációira kapott független SCI hivatkozásainak száma (4777), és h-indexe (34) kiemelkedő. 2011-ben a Mindentudás Egyeteme 2.0 sorozat keretében tartott előadást az emberi tevékenység levegőkörnyezetre gyakorolt hatásairól, 2015-ben jelent meg Füstbe ment bolygó című tudománynépszerűsítő könyve.
Harangi Szabolcs
Budapesten született 1962-ben. 2004 óta az MTA doktora. Az ELTE Kőzettan- Geokémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport alapítója és vezetője. Szűkebb szakterülete a magmás kőzettan, a geokémia és a vulkanológia. Szakterülete nemzetközileg elismert, iskolateremtő, kiemelkedő egyénisége. A vulkánok működésének okát tanulmányozza a magmaképződés körülményeitől kezdve, a magmakamra folyamatokon keresztül a vulkánkitörés lefolyásáig. Új szemléletben, integrált ásványszöveti és geokémiai adatokon nyugvó petrogenetikai értelmezéssel tárja fel a vulkánkitörések előtti mélybeli folyamatokat, új modellt alkotott a térség vulkáni működésére. Munkatársaival elsőként határozta meg a Csomád-vulkán kitöréseinek idejét és a szunnyadási időszakok hosszát, rekonstruálták a magmás test kitörés előtti reaktiválódásának folyamatát, és rámutattak, hogy a vulkán alatt lehet még olvadéktartalmú magmatározó. Komplex, több tudományterületet ötvöző kutatásai új képet adtak a hosszan szunnyadó és látszólag inaktív vulkánok természetéről. Eredményeit a tudományterület vezető folyóirataiban publikálta, munkáira több mint 1200 független hivatkozást kapott. Bevezette a vulkanológia modern elméletét a geológusoktatásba. Vulkanológiai iskolát teremtett, tehetséggondozó tevékenységét 2013-ban mestertanári díjjal ismerték el. A 2011-ben kiadott Vulkánok c. könyvének 2015-ben jelent meg második, bővített kiadása. Nagy figyelmet fordít a tudománynépszerűsítésre, számos ismeretterjesztő cikk írója, rendszeresen tart interaktív vulkánbemutatókat. Ötlete és megvalósíthatósági terve alapján nyílhatott meg 2013-ban a Kemenes Vulkánpark.
Völgyesi Lajos
Budapesten született 1947-ben. 2006 óta az MTA doktora. A BME Építőmérnöki Karán az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék professor emeritusa. Szűkebb szakterülete a fizikai geodézia. Eötvös Loránd munkásságának hagyományőrzőjeként a Műegyetemen iskolát teremtett az Eötvös-inga újrahasznosítása területén. A modern elektronikai és számítástechnikai lehetőségeket kihasználva az általa továbbfejlesztett Auterbal-ingával újabb méréseket végeztek a korábbi adatok fizikai geodéziai alkalmazhatóságának vizsgálatára. A görbületi gradiensek felhasználásával új módszert dolgozott ki a geoid finomszerkezetének meghatározására. Jelenleg fizikus kollégákkal a híres Eötvös-kísérlet felülvizsgálatával és újramérésével foglalkoznak. A svájci ETH Zürich munkatársaival olyan új csillagászati-geodéziai módszer és műszer fejlesztésében vesz részt, amely az eddigi tapasztalatok alapján forradalmi változások elindítója lehet a nehézségi erő pontos irányának és a geoid finomszerkezetének meghatározásában. Jelentős tudományos eredményekkel rendelkezik a nagyobb geoidanomáliák fizikai hátterének magyarázata, a geoid időbeli változása, a Föld forgási jelenségeinek vizsgálata és a földtudományi matematika területén. Éveken keresztül a BME Építőmérnöki Kar legjobb oktatója. Elnöke az MTA Geodéziai és Geoinformatikai Tudományos Bizottságának, és az MFTTT Geodéziai Szakosztályának. Az Acta Geodaetica et Geophysica és a Periodica Polytechnica szerkesztője.
XI. Fizikai Tudományok Osztálya
Csabai István
Kecskeméten született 1965-ben. 2008 óta az MTA doktora. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb kutatási területe az univerzum nagy léptékű kozmológiai szerkezete, valamint óriási adatrendszerek statisztikus fizikai jellemzése. A részben általa 1995-ben kifejlesztett és kutatócsoportjával továbbfejlesztett fotometrikus vöröseltolódás-becslés immár a modern csillagászat standard eljárása. Dinamikai értelmezést javasolt az univerzum „sötét energia” komponensének eredetére. Megalkotta az univerzum első háromdimenziós térképét elkészítő Sloan Digital Sky Survey adatbázisához a sokdimenziós paraméter-tér geometriai indexelését. Fontos kutatásokat végzett az újabban adattudománynak nevezett területen. Elsőként ismerte fel, hogy az internet-hálózatot mint komplex fizikai rendszert lehet modellezni. Ehhez és az orvosi rákkutatási adatelemzéshez kapcsolódóan is európai és hazai kutatás- fejlesztési pályázatokban vállal vezető szerepet. 165 referált cikkének összesített impaktfaktora több mint 750, független hivatkozásainak száma meghaladja a 34 000-ret, h-indexe 79/71, az MTA XI. osztályon használt ekvivalens hivatkozásainak száma 17 648. Az International Virtual Observatory alapító tagja. Vezető tanára volt az ELTE Bolyai Kollégiumának. A diplomamunkát írók mellett tíz végzett és hat további PhD-hallgató témavezetője. Elnökhelyettes az MTA XI. Osztálya Doktori Bizottságában.
Gránásy László
Budapesten született 1955-ben. Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója. Világszinten kimagasló eredményeket ért el a kristályosodási folyamatok térelméleti modelljének kidolgozásában, és annak komplex megszilárdulási jelenségekre történő alkalmazásában. Kidolgozta a nukleációs folyamatok fenomenologikus diffúz határfelületi modelljét, amelyet sikerrel alkalmazott kondenzációs, kristályosodási és fázisszeparációs folyamatok leírására. A polikristályos megszilárdulás fázismező-elméleti leírásának kifejlesztése, amely segítségével először vált lehetővé olyan komplex megszilárdulási mintázatok modellezése, mint a rendezetlen dendritek, kristálykévék, szferolitok és a fraktálszerű polikristályos aggregátumok. E munkája a Nature Materials címlapjára került, és a Science News szerkesztősége a fizika minden ágát tekintve a 2004. év 15 legfontosabb eredménye közé választotta. A molekuláris fázismező-elmélet keretében tisztázta a rendezetlen prekurzor szerkezetek szerepét a kristálycsíra-képződésben, valamint azonosított több egzotikus nukleációs módust. Eredményei kilenc alkalommal kerültek nemzetközi publikációk címlapjára. Gránásy László aktívan vesz részt a magyar és nemzetközi tudományos közéletben, több mint 70 alkalommal kérték fel meghívott előadás megtartására. Kiemelkedő gondot fordít az utánpótlás-nevelésre. Nyolc éven át vett részt az oktatásban a BME-n. 2007 és 2009 között a Brunel University professzora, 2018 óta tiszteletbeli professzora, az Academia Europaea tagja.
Kun Ferenc
Fehérgyarmaton született 1966-ban. 2010-ben nyerte el az MTA doktora címet. Kandidátusi fokozatát 1998-ban szerezte, 2014 óta egyetemi tanár a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetében. A DE TTK oktatási dékánhelyetteseként 2013 és 2017 között jelentős szerepet vállalt az oktatásszervezésben, 2017-től dékán. Szakterülete a statisztikus fizika és a komplex rendszerek fizikája. Jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó kutatásaiban a statisztikus fizika megközelítési módszerét, valamint a számítógépes modellezés és szimuláció eszközeit alkalmazza és fejleszti rendezetlen anyagok törési és fragmentációs jelenségeinek megértésére. Nevéhez fűződik a fragmentációs fázisátalakulás jóslata, amely később számos megerősítést nyert. Szilárdtestek fragmentációja területén kiemelkedő eredménye az univerzalitási osztályok meghatározása, valamint a geometria és az anyagi minőség szerepének tisztázása. Munkái közül nagy visszhangot váltott ki a törési folyamatot kísérő zaj skálatörvényeinek megállapítása és a katasztrofális törés előrejelzésének pontosítása zajjellemzők összefüggései alapján. Legfontosabb eredményei a Physical Review Letters és a Scientific Reports folyóiratokban jelentek meg. Héjak fragmentációjáról szóló munkáját a Nature is méltatta. Kutatási eredményeit több rangos díjjal ismerték el. Nagy figyelmet fordít a tudományos utánpótlásra. Több tantárgyat dolgozott ki, amelyekkel a DE Fizikai Intézetében bevezette a számítógépes modellezés és szimuláció, valamint a komplex rendszerek fizikájának oktatását. PhD-hallgatókból és fiatal kutatókból álló kutatócsoportot hozott létre. Témavezetésével eddig hét hallgató nyert OTDK-díjat és öten szereztek PhD-fokozatot.
Külső tagok
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Gábor Csilla
Kolozsvárott született 1963-ban. Egyetemi tanulmányait a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakán végezte, PhD-fokozatát Debrecenben védte meg 1999-ben, a kolozsvári egyetem irodalomtörténész professzora, szakterülete a kora újkor. Nemzetközi elismertségét angol nyelvű könyve jelzi (Doctrine – Virtue – Memory. Cluj [Kolozsvár], 2007). Laus et polemia című 2015-ös kötete a magyar irodalom spirituális vonulatának elmélyült elemzése. Állandó résztvevője a nemzetközi szakmai konferenciáknak, példás együttműködést folytat a hazai szakmai fórumokkal. A kolozsvári magyar szakos tanárképzésben és doktori témavezetésben vezető szerepet tölt be. Az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága a „Tudomány Erdélyi Mestere” címmel tüntette ki (2016). Elnöke a Bolyai Társaságnak, koordinátora volt a REFO 500 nemzetközi projektnek, több szakfolyóirat (például az angol nyelvű Philobiblon) szerkesztőségi tagja.
Moravcsik Edit
Budapesten született 1939-ben. A bloomingtoni Indiana Universityn szerzett doktori fokozatot nyelvészetből 1971-ben, a University of Wisconsin professor emeritája, fő kutatási területei a nyelvtipológia és a szintaxis. Szaktudományára a legnagyobb hatást tipológiai munkásságával gyakorolta. Mestere, Joseph H. Greenberg példáját követve tett máig érvényes és rendszeresen hivatkozott megállapításokat. Megkerülhetetlen szerzője számos könyvnek és tanulmánynak, amelyek a nyelvi univerzálékkal, illetve egyes nyelvtani jelenségek tipológiai megközelítéseivel az egyeztetés, az esetek, a reduplikáció, a határozottság, a klitikumok kérdéseivel foglalkoznak. A Cambridge University Pressnél megjelent Introducing Language Typology című tankönyve az egyik legjobb ebben a témakörben. Morfológiai és magyar nyelvészeti tanulmányokat is közölt, nyelvelméleti munkássága is jelentős.
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Pál Judit
Sepsiszentgyörgyön született 1961-ben. 1998-ban szerzett doktori fokozatot, és ez idő óta a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója, jelenleg professzori beosztásban. Szakterülete Erdély 18–19. századi társadalom-, politika- és várostörténete, az interetnikus kapcsolatok múltja, különös tekintettel az örményekre. Hat szerzői könyv és hét szerkesztett kötet fűződik a nevéhez. Munkái négy nyelven jelentek meg. Számos díj kitüntetettje (Hanák Péter-díj, 2003; Bolyai-plakett, 2009), többszörös Bolyai-ösztöndíjas, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Történettudományi Szakbizottságának elnöke, a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, továbbá a Századokés az Urbsmagyar történeti folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
Simon Attila
A szlovákiai Rimaszombatban született 1966-ban. 2005 óta PhD, 2011-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet Történeti Kutatások Részlege, 2014-től az egész intézet igazgatója. Emellett 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója és vezetője. 1997-től tagja és elnöke a Történelemtanárok Társulásának és 2013-as megalakulásától tagja az MTA Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanácsának. Szűkebb szakterülete a szlovákiai magyarok két világháború közötti története. E témakörön belül öt monográfiája és közel 100 tanulmánya jelent meg magyar, szlovák, német és angol nyelven. Ezekkel a munkáival nemcsak Szlovákiában, hanem külföldön is témájának elismert szakemberévé vált. Emellett élénk közéleti életet is él. 1997-es megalakítása óta elnöke a Történelemtanárok Társulásának, amely a szlovákiai magyar történelemtanárok egyesülete. Megkapta a Posonium Irodalmi és Művészeti Díjat (2009), az Arany János-díjat (2016) és a Jedlik Ányos-díjat (2018).
III. Matematikai Tudományok Osztálya
Csörnyei Marianna
Budapesten született 1975-ben. Az ELTE-n szerzett PhD-fokozatot 1999-ben. 2012 óta a Univesity of Chicago professzora. A geometriai mértékelmélet nemzetközileg elismert vezető kutatója. Egy korai dolgozatában megmutatta, hogy három, a végtelen dimenziós Banach-terek részhalmazain értelmezett nullhalmaz-fogalom ekvivalens. Ez az eredmény nagy lökést adott a végtelen dimenziós nemlineáris geometriai funkcionálanalízis további fejlődéséhez. Egy másik eredménye szerint bármilyen síkbeli halmaz lefedhető egyenesek olyan uniójával, amelynek a mértéke ugyanaz, mint az eredeti halmazé, bármilyen előre megadott mértékre nézve. Alapvető eredményeket ért el a geometriai mértékelmélet, a végtelen dimenziós Banach-terek és a valós analízis több területén. Aktív szakmai kapcsolatokat ápol a magyar matematikával.
Szegedy Márió
Budapesten született 1960-ban. PhD-fokozatot 1989-ben szerzett. Az informatika professzora az amerikai Rutgers Universityn (New Jersey állam egyeteme), és a Washington állami Aliyum Quantum Laboratory tudományos kutatója. Szűkebb szakterülete: számításelmélet, ezen belül az algoritmuselmélet, a számítási bonyolultság elmélete és a kvantumszámítások elmélete. Szegedy Márió a számításelmélet nagy hatású, nemzetközi rangú kutatója, a Gödel-díj kétszeres kitüntetettje. Úttörő munkát végzett több, egymástól távol eső területen. A közelítő algoritmusok elméletét forradalmasító PCP-elmélet (Probabilistically Checkable Proofs) egyik megalkotója. A hálózati adatáramlás elemzésében kulcsfontosságú eszköz, az ún. „streaming és sketching algoritmusok” egyik megalkotója; módszere új korszakot nyitott meg az alkalmazási területeken (adatbázisok, networking). Áttörést ért el a kommunikációs bonyolultság elméletében. A kvantumszámítások elméletét számos mély felismeréssel gazdagította, különösen a kvantumbolyongások és a kvantum lekérdezési bonyolultság területén.
IV. Agrártudományok Osztálya
Koncz Csaba
Kecskeméten született 1954-ben. Egyetemi doktori, MTA kandidátusi és doktori értekezéseit 1979-ben, 1984-ben és 2000-ben védte meg. 1978-tól a Szegedi Biológiai Központ munkatársa, jelenleg tudományos tanácsadója. 1984-től a kölni Max-Planck-Institut für Pflanzenzüchtungsforschung (Max-Planck Növénynemesítési Intézet) csoportvezető kutatójaként közel 30 éven át biztosította a két intézet közötti folyamatos a DFG által támogatott kutatócserét és együttműködést. Jeff Schell munkatársaként megalkották a növényi molekuláris genetika és nemesítés alapjául szolgáló transzformációs módszereket és vektorrendszereket. 1984–86-ban publikálta az első Magyarországon előállított transzgenikus dohány- és lucernanövényeket. Az első Arabidopsis inszerciós génmutációk azonosítása mellett nevéhez fűződik a 6. ismert növényi növekedési hormoncsalád, a brassinoszteroidok felfedezése. Eddigi 184 közleménye 13 320 (11 882 független) idézetet kapott (impaktfaktor 929,727; h-index 62). A Plant Journal és a BMC Plant Biology stressszekciójának volt szerkesztője, 1995-tól EMBO-tag, 1998-ban az Észak- Rajna Westfáliai Akadémia Karl-Arnold-díjával tüntették ki.
V. Orvosi tudományok Osztálya
Illés Sándor Tamás
Nagykanizsán született 1958-ban. Az MTA doktora, klinikaigazgató egyetemi tanár; jelenlegi munkahelye a Département de Chirurgie Orthopédique et Traumatologique, Centre Hospitalier Universitaire – Brugmann, Université Libre de Bruxelles / Vrije Universiteit Brussel. Az odense-i székhelyű Syddansk Universitet (Dél-dániai Egyetem) Ortopéd Sebészeti és Traumatológia Intézet gerincsebész társprofesszora, szűkebb szakterülete az ortopédia és a gerincsebészet. Illés Tamás professzor Magyarországon bevezette a gerincdeformitások 3 dimenziós analízisét és műtéti terápiáját. Computertechnikát használva megalkotta a csigolyavektor fogalmát, amely alkalmas az összetett gerincdeformitások okainak, kialakulásának, progressziójának, térbeli megjelenésének pontos megértésére és e betegségek megelőzésére, a már kialakult deformitások hatékonyabb kezelésére. 2015-ben a Francia Nemzeti Orvosi Akadémia a gerincdeformitások műtéti kezelésében, vektoriális megjelenítésében, valamint a matematikai elemezhetőség megteremtésében elért eredményei alapján külföldi levelező tagjának választotta.
Korbonits Márta
Budapesten született 1962-ben. Orvosi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte. 2010 óta az MTA doktora. A londoni Barts and the London School of Medicine and Dentistry endokrinológia és metabolizmus professzora (2008), az endokrinológiai osztály vezetője (2012) és a William Harvey Research Institute igazgatóhelyettese (2016). H-indexe 52, független idézettsége >8500. Munkásságának alapja az agyalapi tumorok klinikuma, genetikája és patomechanizmusa. Számos génmutáció patomechanizmusát bizonyította. Egy founder mutáció felismerésével magyarázatot adott a gyakori óriásnövésre Észak-Írországban. Vizsgálatait a helyi lakosság szűrésével szélesítette. Elsőként bizonyította, hogy a génhordozók preszimptomatikus szűrése korai diagnózishoz és jobb klinikai kimenetelhez vezet. Magyar kollaborációban jellemezte a hipofízis tumorok és paragangliómák együttes jelentkezését. Vezető szerepet tölt be nemzetközi társaságokban, valamint az európai és magyar endokrin továbbképzésben.
VI. Műszaki Tudományok Osztálya
Haller György
Budapesten született 1965-ben. PhD-fokozatot 1993-ban a California Institute of Technologyban kapott, 1996-ban a műszaki tudományok kandidátusa, 2005-ben az MTA doktora. Az ETH Zürich Mechanikai Rendszerek Intézet vezetője volt 2018-ig. Kutatási eredményeit a nemlineáris dinamikai módszerek alkalmazásával érte el gépészmérnöki és általában alkalmazott tudományi területeken. Analitikus és numerikus módszereket dolgozott ki olyan bonyolult dinamikai rendszerekre, amelyek magas dimenziósok, erős nemlinearitással rendelkeznek, időfüggő paramétereket tartalmaznak, és a természetben több skálán jelentkeznek. Megbízható egyenletek hiányában, az ilyen feladatok leírására időben és térben egyaránt korlátozott, méréseken alapuló adathalmazokat használt. Kiemelkedően sikeres alkalmazási területei a transzportfolyamatok és a koherencia óceánokban és a légkörben, illetve légköri turbulenciák valós idejű felismerése repülőterek körzetében.
Szkála Károly
Szabadkán született 1951-ben. 1974-ben okleveles villamosmérnöki diplomát szerzett a Zágrábi Villamosmérnöki Egyetemen. 1983-ban a műszaki tudományok doktora lett. 1975–2018 között a zágrábi Institute Ruđer Bošković munkatársa. 2002-től a Horvátországi Műszaki Akadémia rendes tagja. A Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság egyik alapítója 1996-ban. Az MTA köztestületi tagja. 2015-ben Arany János-díjjal ismerték el, 2017-ben megkapta Horvátország legmagasabb állami tudományos kitüntetését (Godišnja Drzavna nagrada za znanost). Munkássága szerteágazó: a lézertudományoktól és elosztott (disztribuált) rendszereken keresztül a tudományos számítástechnikai módszerekig. Tudományos és fejlesztési eredményeit több mint százötven nemzetközi folyóiratban és könyvben publikálta. Öt grid szerviz-algoritmus és -programcsomag kidolgozója, amelyeket több mint 4000 kutató alkalmaz. Negyven nemzetközi és horvátországi tudományos projektben működött közre kutatásszervezői, illetve munkatársi minősítésben. Tudományos tevékenysége kapcsán jelentősen hozzájárult az optoelektronikai és az elosztott számítástechnikai rendszerek kifejlesztéséhez EU kutatási keretprogramokon keresztül.
VII. Kémiai Tudományok Osztálya
Horváth István Tamás
Budapesten született 1953-ban. A City University of Hong Kong professzora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára. Szakterülete a zöldkémia, a katalízis és a fémorganikus kémia. A katalízis és a zöldkémiai kutatások megkerülhetetlen kutatója. Nemzetközileg széleskörűen elismert az átmenetifém-komplexek által katalizált reakciók mechanizmusának vizsgálatában, a hagyományos, szerves oldószerek helyett új reakcióközegek kutatásában, új, biológiai eredetű, megújuló nyersanyagok alkalmazásában. Minden területen jelentek meg közleményei a Science-ben és a kémia legszínvonalasabb lapjaiban. Több mint 160 kiemelkedő hatástényezőjű folyóirat-közlemény szerzője, ezekre 7500 feletti független hivatkozást kapott. Az Egyesült Államokban, Svájcban és Hongkongban folytatott kutatómunkája közben is intenzív kapcsolatot ápolt a hazai kutatókkal, szakmai ötletekkel kutatási és publikációs lehetőségekkel támogatva őket.
Jakab Tóth Éva
Debrecenben született 1967-ben. 1990-ben végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem vegyész szakán, 1994-ben ugyanitt szerzett doktori címet, 2004-től az MTA doktora. 1995-től az Université de Lausanne, majd az École polytechnique fédérale de Lausanne munkatársa. 2005 óta Franciaországban, Orléans-ban a CNRS Centre de Biophysique Moleculaire kutatóintézetében dolgozik, 2012-től annak tudományos igazgatója. Szűkebb szakterülete az MRI-kontrasztanyagok kémiája. Jelentősen hozzájárult a paramágneses fémkomplexek szerkezete és MRI-hatékonysága közötti összefüggések feltárásához. Az okos kontrasztanyagok kutatásának egyik úttörője (enzimek, fémionok, neurotranszmitterek kimutatása). A társszerkesztésében megjelent The Chemistry of Contrast Agents in Medical Magnetic Resonance Imaging (Wiley, 2001, 2013) a szakmaterület bibliájának számít. A molekuláris képalkotás terén egy európai COST Action vezetője volt, jelenleg egy 50 csoportból álló francia network koordinátora. Magyar kutatókat, hallgatókat rendszeresen fogad csoportjában, és hív meg általa szervezett nemzetközi konferenciákra.
Novák Béla
Budapesten született 1956-ban. Az MTA doktora, egyetemi tanár, a University of Oxford Biokémia Tanszéke Integrált Rendszerbiológiai Központjának professzora. Fő szakterülete a sejtciklus szabályozási hálózat leírása. Felismerte, hogy a sejtszaporodást irányító molekulák egy olyan bonyolult szabályozási hálózatot alkotnak, amelynek megértéséhez a kémiában jól bevált reakciókinetikai leírás alkalmazható. Megmutatta, hogy a sejtciklus irreverzibilis átmenetei a szabályozási hálózat dinamikai irreverzibilitásának következményei, és hogy a bistabilitás teszi irreverzibilissé például a mitózis meta-anafázis átmenetét és a DNS-szintézis kezdetét humán sejtekben. 120 feletti közleményére 6238 alkalommal hivatkoztak, h-indexe 38. Az EMBO tagja, a Molecular Systems Biology szerkesztőbizottsági tagja. A James S. McDonnell Foundation ‘21st Century Science Research Award’ kitüntetettje.
Vigh Gyula
Budapesten született 1947-ben. Műszaki doktor. A Texas A&M University (College Station, Texas, USA) első Gradipore professzora, professor emeritus. Szakterülete az analitikai kémia, azon belül az elválasztástudomány. Meghatározó szerepe volt a HPLC és a kapilláris gázkromatográfia magyarországi bevezetésében. 1985 óta az Amerikai Egyesült Államokban él. Kutatómunkája főként a királis vegyületek elválasztásához kapcsolódik. Az elsők között alkalmazta a kapilláris elektroforézist enantiomerek tisztaságvizsgálatára. Modellt dolgozott ki a pH szerepének figyelembevételére elektroforetikus elválasztásoknál. Kidolgozta a folyamatos, preparatív enantiomer elválasztás elektroforetikus módszerét. Irányítása mellett 34 PhD- és 28 MSc-dolgozat, több szabadalom született. Munkássága eredményeit mintegy 200 tudományos munka dokumentálja. Ezek összegzett hatástényezője 430, független idézettsége 3700, h-indexe 37.
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Izsvák Zsuzsanna
1961-ben született Miskolcon. Az MTA doktora, munkahelye a berlini Max- Delbrück-Centrum für Molekulare Medizin. Szakterülete a mobilis genetikai elemek, az endogén retrovírusok, valamint a rekombinációs rendszerek vizsgálata. Úttörő felfedezése lehetővé tette új genommanipulációs technológiák kifejlesztését, kutatásai hozzájárultak a rekombináció, a DNS-javítás és a transzpozíció megértéséhez, átütő eredményeket ért el az őssejtkutatásban. 150 közleménye jelent meg kiemelkedő folyóiratokban, hivatkozásainak száma 6565, h-indexe 42. Közel 100 nemzetközi konferencián tartott meghívott előadást, két alkalommal nyert el ERC- támogatást. Aktív résztvevője a hazai és nemzetközi tudományos életnek.
Székely Tamás
Miskolcon született 1959-ben. MTA doktoricímét 2016-ban szerezte meg. A University of Bath kutatóprofesszora. Szakterülete az evolúcióbiológia, a magatartáskutatás és az ökológia. Kimutatta, hogy a nemek méretbeli különbségének fő komponense az ivari szelekció: a párokért folyó versengés nemcsak nagy testméretre szelektál, hanem a kisebbre is, ha a versengés agilitást kíván. Az ökológiai tényezők egy része a szülők kooperációját, míg másik része a szülők konfliktusát segíti elő. A populációk demográfiai összetétele irányítja a szexuális szelekciót és a szaporodási rendszereket. Tanítványai a viselkedésökológia élvonalában dolgoznak. Kutatói együttműködése, közös cikkei és PhD-hallgatói vannak Debrecenben, Veszprémben és az ELTE-n.
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Pólos László
Budapesten született 1955-ben. A filozófiai tudományok kandidátusa 1994 óta. A Durham University Business Schooloktatója, ahol a Business Administration doktori programját is vezeti. Kutatási területe a szervezeti működés és a szervezetelméletek formális reprezentációja, logikai modellek. A szervezeti működés, a szervezetelméletek logikai alapú modellezésének vezető nemzetközi szaktekintélye. A Stanford Universityn (Graduate School of Business) töltött vendégkutatói éve (2002) alatt fektették le Michael T. Hannannel és Glenn Carroll-lal nagy hatású monográfiájuk (Logics of Organization Theory: Audiences, Codes, and Ecologies, 2007) alapjait. Eredményei egyebek közt az American J. of Sociology, Org. Sci, Admin. Sci. Quarterly, Acad. of Manag. Rev., Soc. Theory, Soc. Methodology lapokban jelentek meg. Évente több hónapot Magyarországon dolgozik, 2018-tól oktat a Károli Gáspár Egyetemen is, hogy eredményeit az oktatásban és a tudósképzésben is hasznosítsa.
Vincze Mária
Kolozsváron született 1942-ben. 1977 óta a közgazdaságtan doktora, a Babeș– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) professor emeritája. Szűkebb szakterülete az agrárgazdaságtan, az agrárpolitika és a vidékfejlesztés. A romániai magyar szellemi és tudományos élet meghatározó személyisége. A BBTE közgazdasági karának dékánhelyetteseként, az MTA KAB Közgazdaságtudományi Szakbizottságának elnökeként, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaságtan és Társadalomtudományi Szakosztályának elnökeként meghatározó szerepet töltött be a romániai magyar közgadászképzés létrejöttében, intézményesülésében. Gazdag és jelentős tudományos publicisztikai tevékenysége szerencsésen ötvözi az empirikus, kvantitatív megalapozottságot az ágazatipolitika-alkotással. Tudományos tevékenysége elismeréseként a Pécsi Tudományegyetem 2004-ben, a Budapesti Corvinus Egyetem 2014-ben díszdoktori címmel tüntette ki.
X. Földtudományok Osztálya
Vajda Violetta
A svédországi Malmöben született 1963-ban. PhD, a stockholmi Svéd Természettudományi Múzeum Paleobiológiai Osztály vezetője, a Lunds Universitet Földtani Tanszékének egyetemi tanára. Szakterülete a paleontológia. Kutatásai középpontjában a szárazföldi vegetáció fejlődéstörténete áll. Fosszilis spóra- és pollenvizsgálataival tárta fel a klíma- és környezetváltozások hatását a mezozoikum növényvilágára. Legjelentősebb eredményeit a kréta időszak végi égitest-becsapódási esemény növényvilágra gyakorolt hatásának megismerésében érte el, a világ számos lelőhelyéről származó palinológiai adatait geokémiai és szedimentológiai megközelítéssel ötvözve. Sikerrel vizsgálta a vegetáció változásait a földtörténet más tömeges kihalási eseményeivel kapcsolatban is. Aktív kapcsolatot ápol a magyar tudományos közösséggel. Közel száz publikációjára (köztük a Science- ben közölt cikkeire) 1164 független hivatkozás ismert.
XI. Fizikai tudományok Osztálya
Faragó Béla
Csongrádon született 1958-ban. 1984-ben lett Summa Cum Laude minősítéssel az ELTE fizikus doktora. Jelenlegi munkahelye a franciaországi Institute Laue- Langevin (ILL), Grenoble. Szakterülete a neutronszórás és a szilárdtest fizika. A KFKI-ban készített doktorit követően, 1984 óta dolgozik az ILL-ben, 2012 óta a TOF- és Nagyfelbontású Spektroszkópia Osztály vezetője. Munkássága során az ILL neutronspin-echo berendezések teljesítményét nagyságrenddel továbbfejlesztette, e specialitás világviszonylatban vezető művelője lett. Különösen kiemelkedő kutatási eredményeket ért el a „puha anyagok” fizikájában, például a de Gennes-reptáció első kísérleti kimutatásával. Több tucat kollégájával ismertette meg a neutronspin- echo rejtelmeit. A Budapest Neutron Center mellett szinte a világ minden jelentős neutronszórással foglalkozó központja tanácsadó testületének tagja, vagy volt tagja. A Central European Neutron Scattering School oktatója.
Nagy László
Kolozsváron született 1961-ben. PhD-fokozatát 1992-ben szerezte meg, jelenleg egyetemi tanár a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Fizika Intézetében. Elsődleges kutatási területe az atomi ütközések fizikája. Kutatásaiban igen fontos eredményeket ért el több érdekes jelenség elméleti leírásában, mint a kételektron- átmenetek, molekulák ionizációja és az itt fellépő interferenciajelenségek, intenzív lézerimpulzus hatása az atomokra, ionlövedékhez rendelt hullámcsomag koherenciahosszának hatása az ionizációs hatáskeresztmetszetre. Több tucat diák írta BSc- és MSc-dolgozatát az általa ajánlott témákból, öt végzett doktori hallgatója ma az egyetemi oktatásban vagy a tudományos kutatásban dolgozik, többségük a BBTE-n. Több nemzetközi és román tudományos tanács, bizottság tagja. A BBTE-n is fontos tisztségeket vállalt, két ciklusban volt rektorhelyettes. Eredményeit az MTA 2004-ben Arany János-díjjal ismerte el.
Tiszteleti tagok
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Peter B. Golden
New Yorkban született 1941-ben. A Rutgers University, Brunswick, professor emeritusa, a nemzetközi Belső-Ázsia-kutatás egyik mérvadó és meghatározó alakja. Számtalan tudományos társaság tagja, a Kőrösi Csoma Társaság tiszteletbeli tagja. Érdeklődési területe elsősorban a középkori Eurázsia török nomádjaira, a török filológiára és Kelet-Európa népeinek keleti örökségére, többek között a magyar őstörténetre terjed ki. Életműve nemcsak mennyiségében, de minőségében is impozáns. Monográfiái, különösen az egész törökség múltját taglaló An Introduction to the History of the Turkic Peoples (1992) hosszú időre alapmunka és a szakma kézikönyve lett. Mestere Halasi Kun Tibor professzor az MTA tiszteleti tagja volt. A magyar Belső- Ázsia-kutatással folyamatosan szoros szakmai kapcsolatban állt, jelenleg is az Acta Orientalia szerkesztőbizottsági tagja.
Szabolcsi Anna
Budapesten született 1953-ban. Az MTA doktora fokozatot 1999-ben szerezte, a New York University professzora (full professor). Szakterülete a logikai szemantika, a szintaxis és a szemantika interakciója, magyar szintaxis. Szabolcsi Anna a szemantika és a szintaxis kiemelkedő kutatója. Felismerései a nyelvészet több területén meghatározóak: a munkáira való hivatkozások száma több ezer. Szemantikai eredményei elsősorban az információs szerkezet, a topik és a fókusz jelentéstana, valamint a kvantifikáció területén alapvetőek. Szintaktikai eredményei új irányt szabtak a főnévi kifejezés szerkezetére vonatkozó nemzetközi kutatásoknak, hasonlóan utat mutatóak a főnévi kifejezés specifikusságával kapcsolatos kutatásai is. Eredményei a magyar nyelvészet terén is megkerülhetetlenek. Kapcsolata a magyarországi nyelvtudománnyal folyamatos. A szemantika vezető nemzetközi folyóirata, a Journal of Semantics társszerkesztője.
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Maciej Koźmiński
1937-ben született a lengyelországi Lwówban. Habilitált egyetemi tanár (2009), az ELTE címzetes egyetemi tanára (1992), a varsói Collegium Civitas rendes professzora. Szűkebb szakterülete a lengyel–magyar kapcsolatok és a közép-kelet- európai régió összehasonlító története; a lengyelországi Európa-történeti kutatás egyik vezető alakja. 1963-tól a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa; a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete (1990–1996). Professzora, volt igazgatója az Európai Civilizáció és Diplomáciai Központnak; oktatott a varsói Újfilológiai Intézet magyar szakán; volt az Eötvös Kollégium és a Bibó István Szakkollégium vendégprofesszora; az MTA Lengyel–Magyar Történész Vegyesbizottság tagja. A „Történeti megbékélés a Kárpát-medencében” c. nemzetközi projekt résztvevője (2000–2011). Mintegy 180 tanulmánya, esszéje és általa szerkesztett/társszerkesztett könyve jelent meg.
Risto Kalervo Näätänen
A finnországi Helsinkiben született 1939-ben. PhD-fokozatát 1967-ben szerezte a Helsingin Yliopistón (Helsinki Egyetem). Az észt Tartu Ülikool (Tartui Egyetem) emeritus kutatóprofesszora, az egyik leggyakrabban idézett ma élő pszichológus. Két nemzetközi és három nemzeti akadémia tagja, számos neves egyetem díszdoktora. Legnagyobb hatású publikációja a hallási észlelésben működő, a szabályreprezentáció előjelzésében szerepet játszó agyi folyamatokat jelző eltérési negativitás (MMN) komponens első leírása és nemzetközi hatású, iskolateremtő kutatása. Elméleti és empirikus munkái több mint négyszáz publikációban jelentek meg, ezek idézettsége 50 000, h-indexe 50 feletti. Risto Näätänen mestere a tudományterület számos elismert magyar kutatójának, több évtizede támogatója a finn és magyar akadémiai kapcsolatoknak.
Xavier Barral i Altet
1947-ben született Barcelonában. A spanyol–francia művészettörténész az Université Rennes 2 professor emeritusa, a római Bibliotheca Hertziana és a velencei Università di Ca’ Foscari vendégprofesszora. A középkori művészet, különösen a romanika történetének általánosan elismert, igen produktív, vezető nemzetközi tekintélye. Nagyszámú könyv- és egyéb publikációja közül kiemelkednek a L’Univers des formes / Universum der Kunstromanikával foglalkozó kötetei (1983, 1984). Az általa szervezett kollokviumok a középkorkutatók egész hadának részvételével közölték a középkori művészet új szemléletének alapvető tanulmányait. Xavier Barral i Altet ezt az új, fenomenológiai megalapozású szemléletmódot Contre l’art roman? (2008) című könyvében fejtette ki. 2009–2010-ben budapesti munkája során inspirálta azokat a kutatásokat, amelyek Apollonius pictus illusztrált kézirattöredékének facsimile- kiadásához vezettek. A részvételével készített kötet a római Magyar Akadémia közreműködésével a közeli jövőben jelenik meg.
III. Matematikai Tudományok Osztálya
Noga Alon
Haifában született 1956-ban. A PhD-fokozatot 1983-ban nyerte el. Jelenleg a Princeton University és a Tel-Avivi Egyetem professzora (on leave). Noga Alon a kombinatorika és annak számítástudományi alkalmazásai területén a világ vezető tudósai közé tartozik. A kombinatorika szinte minden területéhez új módszerekkel és mély felismerésekkel járult hozzá. Különös erőssége a kombinatorika és a matematika klasszikus ágai közti kapcsolatok gazdagítása. Több mint félezer tudományos publikációja jelent meg. A 2002-es International Congress of Mathematicians és az 1996-os (budapesti) European Congress of Mathematics plenáris előadója volt. Tagja az Izraeli Tudományos Akadémiának és az Academia Europaeának. Kitüntetései között megtalálhatók: Erdős-díj (1989), Fehér-díj (1991), Pólya-díj (2000), Landau-díj (2005), Gödel-díj (2005) és a Dijkstra-díj (2016).
IV. Agrártudományok Osztálya
Eva Zažímalová
1955-ben született Prágában. 2017 márciusa óta a Cseh Tudományos Akadémia elnöke. Tanulmányait az Univerzita Karlova v Prazén (Károly Egyetem) folytatta 1974–1979 között, ahol biokémikusként végzett. Kutatómunkája a prágai kísérleti botanikai intézethez kötődik, 2007-től az intézet igazgatójának nevezték ki 2012-ig. A Károly Egyetemen habilitált 2004-ben, majd professzori kinevezést kapott 2013- ban a növényanatómia és -élettan tudományában. Tudományos munkája a növényi hormonok molekuláris mechanizmusának feltárására koncentrált, és ezen a területen ért el nemzetközileg elismert eredményeket. Legeredményesebb munkái a növényi növekedést szabályozó auxin metabolizmusának feltárására terjedtek ki, valamint annak sejten belüli transzportjára. Tudományos eredményei a mezőgazdaságban hasznosulnak. Ötvennél több tudományos közleménye jelent meg nemzetközileg jegyzett folyóiratokban, hivatkozásainak száma meghaladja a 3800-at, h-indexe 27. Tagja az Európai Akadémiának.
V. Orvosi Tudományok Osztálya
Peter Schirmacher
Saarbrückenben született 1961-ben. Az Universität Heidelberg Patológiai Intézetének professzora, igazgatója, 2012-től a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja. Szűkebb szakterülete a patológia, a hepatológia, az onkológia és a molekuláris patológia. Tudományos munkássága elsősorban a májbetegségek, kiemelten a májrákok kialakulásának mechanizmusára irányul. A nemzetközi májkutatás, valamint a modern molekuláris patológiai irányzatok vezető egyénisége. Közleményeinek idézettsége 15 915, h-indexe 66. A Német Biobank Platform, a német Translational Cancer Research koordinátora. Számos német és nemzetközi társaság vezetőségi tagja, valamint elnöke, több vezető folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Többször volt előadója magyar kongresszusoknak, támogatja a kétoldalú együttműködéseket és kezdeményezésére indult meg az évenkénti Német–Magyar Szimpóziumok tartása a Német Nemzeti Patológus Kongresszusokon.
Bucsky Péter Pál
Budapesten született 1946-ban. A Lübecki Egyetem egyetemi tanára, jelenleg a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar hamburgi részlegének rektori biztosa. Szűkebb szakterülete: gyermekgyógyászat, gyermekonkológia, hematológia, immunológia. Bucsky Péter alapvető megfigyeléseket tett egyes malignus gyermekkori megbetegedések patomechanizmusára és terápiájára vonatkozóan. Leírta Hodgkin- kórban a Sternberg–Reed-sejt keletkezési mechanizmusát és az Epstein–Barr- vírus genom kvantifikációjának módszerét. Kutatásai jelentős diagnosztikai és terápiás fejlődést eredményeztek a gyermekkori malignus hisztiocitózisokban. Munkacsoportja innovatív eredményeket publikált a neonatológiai immunológia területén. Aktív szerepet vállalt a hisztiocita/retikulumsejtes daganatok reklasszifikációját végző nemzetközi bizottságok tevékenységében. Az általa vezetett hematológiai centrumban jelentős számú magyar kutató szakmai fejlődését segítette.
VI. Műszaki Tudományok Osztálya
Maximilian Fleischer
Münchenben született 1961-ben. Fizikus, a Technische Universität Münchenen 1992- ben szerzett PhD-fokozatot, a Budapesti Műszaki Egyetemen habilitált 1998-ban. Jelenleg a Siemens A. G. Corporate Technology Research 500 fős kutatási részlegének legmagasabb tudományos beosztású szakmai vezetője (CTO) és a BME rendszeres előadója. Szakterülete a félvezető alapú piezoelektromos aktuátorok, mechatronikai, autóelektronikai fémoxid gázérzékelők kutatás-fejlesztése, lézerdióda spektroszkópia, fotokatalitikus és elektrokémiai módszerek fejlesztése, élő sejtek és Si-chipes elektronika hibridizációja, elektrokémiai módszerek kidolgozása üzemanyag előállítására, PV és megújuló energia tárolása, új akkumulátorkoncepciók fejlesztése. Eredményeit 300-nál is több közleményben, köztük >150 impaktfaktorral rendelkező folyóiratban megjelent cikkben és nagyszámú konferencia-előadásban ismertette, melyekre >2700 hivatkozás érkezett. Több mint 180 szabadalomcsalád társfeltalálója. Nemzetközi szervezetek tagja, tisztségviselője. Tudományos és innovációs teljesítményét nagy presztízsű díjakkal ismerték el. Mint a BME c. egyetemi tanára, legújabb eredményeiből évente tart szenzor-kurzust a BME VIK, VBMK és TTK graduális és posztgraduális hallgatóknak. Rendszeresen szervez Siemens-megbízásos projekteket a BME tanszékeivel, és vonja be európai kutatási projektbe a magyar kutatókat. Az MTA EK Külső Tanácsadó Testületének tagja.
VII. Kémiai Tudományok Osztálya
Samuel H. Gellman
1955-ben született az USA-ban. Tanulmányait a Harvard és a Columbia Egyetemen végezte, a University of Wisconsin-Madison kutatóprofesszora. Új, érdekes szerkezettel és funkciókkal rendelkező peptidek szintézisével és térszerkezet- vizsgálatával foglalkozik. A „Foldamerkémia” gondolatának megalkotója és máig meghatározó képviselője, aki a peptid-foldamerek biológiai funkciójának megértésére törekszik. Munkája az aszimmetrikus szintézistől, a polimerek előállításán át, a szilárd-fázisú peptidszintéziseken keresztül a nagyfelbontású térszerkezet-meghatározásig és biokémiai elemzésekig felölel szinte minden fontos szakterületet. Kiemelkedő tudományos mutatókkal rendelkezik, közleményeinek száma 468, független idézeteinek száma >25 000, h-indexe 82.
Shiroh Futaki
Kanazavában, Japánban született 1959-ben. A felfedező bioorganikus kémia nemzetközileg elismert képviselője. Tanulmányait a Kiotói Egyetemen (PhD, 1989) és a The Rockefeller Universityn (1989–91) végezte. 2005-től a Kiotói Egyetemen a Kémiai Kutatási Intézet professzora. Fő érdeklődése: sejtpenetráló peptidek/proteinek tervezése, szintézise sejten belüli folyamatok mechanizmusának felderítésére, szabályozására, hatóanyag célba juttatására. A Japanese Peptide Society alelnöke (2016–), a 10th International Peptide Symposium elnöke (2018).
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Nils Christian Stenseth
A norvégiai Fredrikstadban született 1949-ben. Dr. philos., egyetemi tanár, tevékenysége az oslói Centre for Ecological and Evolutionary Synthesis és az Universitetet i Oslóhoz (Oslói Egyetem) kötődik, szakterülete az ökológia és evolúcióbiológia. Nils Stenseth interdiszciplináris és kvantitatív tanulmányokon keresztül mélyrehatóan bővítette ismereteinket az ökológiai és az evolúciós folyamatok közötti kölcsönhatásról és a változó környezetekben élő organizmusok közötti kapcsolatokról. Jelentősen hozzájárult az ökológia és az evolúció szintéziséhez, aktívan támogatta az evolúciós gondolkodás szükségességét az ökológiai kérdések megválaszolására és fordítva. Egyike a legtöbbet idézett európai ökológusoknak. A Norvég Akadémia volt elnöke. Kiválósági központként létrehozta és sikeresen vezette a norvég Ökológiai és Evolúciós Szintézis Központot (CEES). Intenzíven együttműködik az MTA Ökológiai Kutatóközpont elméleti szakembereivel.
Robin Angus Silver
1963-ban született Angliában. Neurobiológus, a University College London Neurobiológia, Farmakológia és Élettan Tanszékének professzora, a Wellcome Trust Principal Research Fellow-ja és 2017-től a Royal Society tagja. A szinaptikus neurotranszmisszió, valamint a kisagykéreg működésének megértésében tett alapvető felfedezéseket. Az általa fejlesztett matematikai módszerek, optikai és élettani elvezetések lehetővé tették agyi szinapszisok biofizikai tulajdonságainak meghatározását, valamint a nagy frekvenciájú szinaptikus jelátvitel alapjainak megértését. Az elektromos szinapszisok működésében elért eredményei rámutattak a réskapcsolatokkal összekötött interneuron hálózatok egy eddig ismeretlen működési elvére. Nusser Zoltánnal, Somogyi Péterrel aktív kollaborációs kapcsolatot tart fenn; Lukács István társtémavezetője, valamint Bicskei László PhD témavezetője volt. 2013-ban az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében volt vendégprofesszor.
X. Földtudományok Osztálya
Stefan Martin Schmid
1943-ban született a svájci Wohlen bei Bernben. 1971-ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschuléban (ETH) szerzett geológus diplomát, majd PhD-fokozatot. 1977–1989 között az ETH címzetes professzora, majd 1989–2008 között az Universität Basel professzora és Földtani és Őslénytani Intézetének elnöke. 2008–2010 között a Humboldt-Universität zu Berlin vendégprofesszora. 2010-től az ETH emeritus professzora. Szakterülete a szerkezeti földtan. A földtudományok számos szakterületének ismereteit magában foglaló geodinamika és a szerkezeti földtan egyik legelismertebb európai szakembere és oktatója. Számos kutatási projekt vezetője volt az Appeninek, az Alpok, a Kárpátok, a Dinaridák és a Hellenidák térségében. Meghatározó szerepet játszott a Pannon-medence szerkezetfejlődésének megismerésében. Ezzel kapcsolatos munkái során hosszabb időt töltött Magyarországon, és számos hazai kutatóval működik együtt. 243 publikációja jelent meg, független hivatkozásainak száma 13 366, h-indexe 56. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: Steimann-érem (2007), Humboldt-díj (2008), Mueller-érem (2009), Buch-érem (2011).
XI. Fizikai Tudományok Osztálya
Thomas Kai Henning
Jénában született 1956-ban. PhD-fokozatát 1984-ben szerezte asztrofizikából a Jénai Egyetemen. 2001 óta a heidelbergi Max-Planck-Institut für Astronomie igazgatója. 2002 óta az Universität Jena asztrofizika professzora és az Universität Heidelberg címzetes egyetemi tanára. Szakterülete a csillagközi anyag fizikai és kémiai folyamatai; a csillagok és bolygórendszereik születése; az exobolygó-rendszerek; és az asztrofizikai folyamatok laboratóriumi szimulálása. Legjelentősebb eredményei a fiatal csillagok körüli por- és gázkorongokkal kapcsolatosak. Azt kutatja, hogy a fiatal csillagok körüli por- és gázkorongok fizikai és kémiai tulajdonságai hogyan határozzák meg a bennük keletkező bolygórendszerek tulajdonságait. Igazgatóként a Max Planck Társaság Csillagászati Intézetét Európa egyik legsikeresebb csillagászati központjává fejlesztette. Szoros munkakapcsolatban áll a magyar csillagászattal; a közös kutatásokon és publikációkon túl az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Külső Tanácsadó Testületében is szolgálta az Akadémiát.
Wolfgang Schleich
Mühldorfban született 1957-ben. Professzor, az Universität Ulm Kvantumfizikai Intézetének vezetője. Szakterülete az elméleti kvantumoptika. Schleich professzor területén a világ legjobbjai közé tartozik. A diszciplináris határokat is átlépi eredeti ötleteivel. Fő kutatási területe az elméleti kvantumoptika, itt alkalmazta a számelmélet módszereit is. John Archibald Wheelerrel közös munkái is elismertek (Schleich– Wheeler-oszcillációk). Tagja a német Leopoldina és Heildelberg, a Dán és az Osztrák Akadémiának, az Academia Europaeának. Fellow az európai és az amerikai Institute of Physicsben. A W. Lamb-, a Leibnitz- és a Max Planck-díjak birtokosa. Tagja a Texas A&M egyetemi Hageler Institute of Advanced Studynak. Szoros kapcsolatban áll magyar kutatókkal. Ezt számos közös cikk és kettes Erdős-száma jelzi.