Barabási Albert-László akadémikus, fizikus kapta a Bolyai-díjat
Barabási Albert-László, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja vehette át szerda este a Bolyai János Alkotói Díjat. A nemzetközi hírű hálózatkutató az 1998-ban alapított díj tizedik kitüntetettje.
Az erdélyi születésű, idén 52 éves Barabási Albert-László az egyik legismertebb magyar kutató. Fiatalként szobrászattal is foglalkozott, egyetemi tanulmányait azonban a fizika területén végezte a Bukaresti Egyetem, az ELTE, később pedig a Boston University hallgatójaként. Áttörő sikereit végül a hálózatkutatásban érte el, amivel immáron több, mint húsz éve foglalkozik. Olyan innovatív publikációk fűződnek a nevéhez, mint a The Diameter of the WWW, A hálózatok tudománya, vagy épp a Villanások – a jövő kiszámítható.
Szakterülete a hálózatkutatás. A bostoni Northeastern University egyetemi tanára, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, több tudományos bestseller írója. Tavaly jelent meg A képlet. A siker egyetemes törvényei című kötete, amelyben azt tárja fel, hogy a siker valójában annak függvénye, mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.
Barabási Albert-László Áder János köztársasági elnökkel és Szabó Gábor akadémikussal, a Bolyai-díj Kuratóriumának elnökével (Képgaléria a Bolyai-díj átadásáról a képre kattintva nézhető meg) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Barabási-Albert László Lovász Lászlóval, az MTA elnökével és a cseh Jaroslav Nešetřil matematikussal közösen 2018-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Synergy Grantjét. A 9,8 millió eurós támogatással folyó munka fő célja, hogy a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve, a két tudományág tudósainak együttműködésével segítse a nagy hálózatok működésének megértését.
„A hasonló elismerések rendkívül ösztönzően hatnak a tudományokra és művelőikre, hiszen bizonyítják a tudomány fontos helyét a társadalomban, és azt is, hogy a rengeteg befektettet munkának és erőfeszítésnek van egy, a tágabb társadalom által is értelmezhető gyümölcse. Megtisztelő, hogy részese lehetek a kitüntetettek nagyra becsült közösségének” – mondta a Bolyai-díj idei győztese.
Az Index.hu hosszú interjút közöl Barabási Albert-Lászlóval, amelyben az MTA kutatóhálózatának sorsáról is kérdezik a kiváló kutatót. Barabási elmondta: nagyon szomorúnak találja, hogy a tudomány politikai kérdéssé vált. A tudomány a nemzet jövőjét meghatározó létkérdés a társadalom számára, nem szabad belőle politikai kérdést csinálni. „Mindent történelmi kontextusban kell nézni. Sok országban, például Amerikában is valamilyen módon kormányzati felügyelet alá tartoznak a nagy tudományos kutatóintézetek. Ugyanakkor garantált szakmai függetlenséggel rendelkeznek a kutatói és a kutatást támogató intézmények is. Magyarországon történelmileg ez úgy alakult, hogy az Akadémia garantálta ezt a függetlenséget. Most mindannyiunk aggodalma az, hogy úgy alakítjuk át a létező rendszert, hogy közben nem jelennek meg azok a kutatók és a széles társadalom által elvárt garanciák, amelyek lehetővé teszik azt, hogy hosszú távon a tudomány függetlenül működjön tovább. Ami most látszik, az vagy egy elhamarkodott, vagy egy rosszul kommunikált folyamat. Senki sem kérdőjelezi meg azt a célt, hogy jobb tudományt szeretnénk Magyarországon. De hogy pontosan melyek ennek a mérőszámai, és hogyan lehet ezeket elérni, abban óriási véleménykülönbségek vannak. Nem érzem, hogy a sietség előre tudja lendíteni a folyamatot. A társadalmi konszenzus megteremtése fontosabb volna” – mondta Barabási az Indexnek.
A Bolyai-díjat magántőkéből hozták létre 1998-ban üzletemberek: a kezdeményező Somody Imre, Karsai Béla, Lantos Csaba, Somody Imréné, valamint Várkonyi Attila. Hozzájuk csatlakozott 2001-ben Alexander Brody író és reklámszakember, majd 2009-ben további két magyar származású tudóssal egészült ki a támogatók köre: Oláh György Nobel-díjas kémikussal és John Lukacs történésszel, aki védnökként vett részt a kezdeményezésben.
Az alapítók célja, hogy kétévente olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személyt díjazzanak, aki nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve a kutatási eredmények társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. Az elismerés nincs tudományterülethez kötve. Egy 15 tagú független díjbizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori magyar köztársasági elnök.
A Bolyai-díjat első ízben 2000-ben adták át. Akkor Freund Tamás idegtudós, az MTA jelenlegi élettudományi alelnöke kapta a díjat. Azóta a 2014-ben elhunyt Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, az MTA jelenlegi elnöke, Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András vegyész, valamint Nusser Zoltán neurobiológus – valamennyien a Magyar Tudományos Akadémia tagjai – vehették át a díjat. 2015-ben Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa kapta a Bolyai János Alkotói Díjat, ő az eddigi legfiatalabb kitüntetett, egyúttal az első, aki nem akadémikusként részesült az elismerésben. A tavalyi díjazott, É. Kiss Katalin nyelvész, akadémikus az első női kitüntetett a díj történetében.
