Az MTA megtette javaslatait a törvénytervezet szövegéhez

Mint arról korábban beszámoltunk, az MTA a május 30-án az ITM-nek átadott jegyzékében tételesen felsorolta azokat a rendelkezéseket, amelyek az MTA és az ITM stratégiai és szakmai munkacsoportjának konszenzussal elfogadott határozataiból nem teljesülnek a törvénytervezetben. Az MTA kérte e határozatok érvényre juttatását. (A jegyzék teljes szövegét megkapták az Elnökség tagjai és a kutatóhálózat vezetői, mostantól pedig nyilvánosan elérhető honlapunkról.)

Ezt követően, május 31-én a törvénytervezet újabb szövegváltozata érkezett az ITM-től az MTA Elnöki Titkárságára. Ebben megjelent egy szövegrész arról, hogy a kutatóhálózat kap forrást az üzemeltetéséhez, amely azonban nem azonos az MTA-nak a törvény szerint jelenleg is járó alaptámogatással, így például nem tartalmazza a személyi béreket. Lovász László, az MTA elnöke június 1-jén találkozott Palkovics Lászlóval, az ITM miniszterével. A találkozón az MTA elnöke kinyilvánította az MTA érvényben lévő álláspontját, majd erre tekintettel tett konkrét észrevételeket a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ezeket még aznap este megkapta az ITM minisztere és a Kormány többi minisztere is. A szövegben az MTA leszögezte a következőket:

Az MTA változatlanul fenntartja azt az álláspontját, amelyet az Akadémia 191. közgyűlésén hozott, és tiltakozik kutatóhálózatának elcsatolása ellen a sokszor hangoztatott tudományos és egyéb szakmai érvei mellett az alábbi okok miatt is:

• az akadémiai kutatók ok és magyarázat nélkül kényszerülnek elhagyni a tudományos kutatás terén évszádos hagyományokkal rendelkező, nemzetközi és hazai tiszteletet bíró, évtizedek óta politikától független Akadémiát;
• a kutatóhálózat új irányítójának egyetlen közfeladata „kutatások intézményrendszerének fenntartása, működtetése”, mely feladat működési feltételeit a tervezet szerint továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja a vagyonelemek tekintetében, ezért értelmetlen új intézmény működtetése;
• alkotmányossági aggály, hogy az MMA és MTA jogi szabályozása ilyen módon elkülönülne (pl. az MMA továbbra is fenntarthat közfinanszírozású kutatóintézeteket);
• a törvénytervezet az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól 2019. 05. 27-én (majd 2019. 05. 31-én) érkezett a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálati tanulmány nélkül;
• a normaszövegnek az Akadémia tulajdonát érintő rendelkezése (tervezet 4. §-a) szinguláris norma formájában elfogadhatatlanul nagy mértékben elvonja a tulajdonos rendelkezési jogát, gyakorlatilag kártalanítás nélküli kisajátítást jelent, és ezért az Alaptörvény XIII. § (2) bekezdésébe ütközik.

Az MTA kérte az előterjesztés Akadémiát érintő részének elvetését. Az MTA leszögezte, hogy a tervezethez tett észrevételei nem tekinthetőek az MTA egyetértésének a változások tekintetében. A kutatóintézet-hálózat elvitelén kívül az MTA többek között az Akadémia Alkotmányban is rögzített feladataira, az akadémiai vagyonra és a Közgyűlés által elfogadott új irányítási struktúrára vonatkozó ITM-javaslatokkal szemben emelt kifogást.

Az MTA delegációja június 3-án újabb egyeztetésen vesz részt az ITM-mel.

A június 2-ai tüntetésen az MTA elnökének üzenetét a szervezők felolvasták az Akadémia Székháza előtt. „Az elmúlt egy esztendő az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia egyik legnehezebb éve volt. A történet vége még nem ismert. Jelenleg még nem tudjuk, hogy a tudomány autonómiájának megőrzése érdekében tett akadémiai erőfeszítéseket siker koronázza-e.

Bízom abban, hogy az akadémikusok, a legkiválóbb fiatal kutatókból álló lendületesek, az akadémiai dolgozók, a teljes magyar kutatói közösség túlnyomó többsége, valamint a magyar tudomány ügye iránt elkötelezett magyar és külföldi támogatóink által megfogalmazott érveket nemcsak meghallgatják, hanem meg is fontolják a döntéshozók” – írta Lovász László. A teljes szöveg itt olvasható.)