Tájékoztatás az MTA és az ITM közötti tárgyalásokról, az MTA stratégiai tárgyalódelegációjának beszámolójáról, továbbá az Akadémia elnökségének 2019. április 16-ai határozatairól

A stratégiai munkacsoportok tárgyalásának összefoglalója

Az MTA-ITM stratégiai és szervezeti munkacsoport feladata az volt, hogy javaslatokat tegyen az intézethálózat szakmailag vállalható irányítási struktúrájára és olyan lépésekre, amelyek képesek a kutatói társadalom megrendült bizalmának lehető leggyorsabb helyreállítására.

A MTA stratégiai munkacsoportja fontos eredményeket ért el a következőkben:

• A tárgyaló felek egyhangúlag támogatták, hogy a kutatóhálózatot irányító szűkebb testület, az Irányító Testület vagy Szenátus döntsön az alábbi kérdésekben: az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, költségvetése és szervezeti és működési szabályzatainak elfogadása, intézetek és központok igazgatóinak kinevezése; az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, az egyes intézményeknek jutó költségvetés 15%-ot meghaladó változtatása 2/3-os többséghez legyen kötött.
• A tárgyaló felek egyhangúlag támogatták, hogy az új intézethálózati irányítási struktúra legkorábban 2020. január 1-jén lépjen hatályba. Ebbe a jelenlegi intézethálózat minden tagja köztestületi költségvetési szervként átkerül.
• A tárgyaló felek egyhangúlag támogatták, hogy az intézethálózat központi költségvetésből, direkt (nem pályázati) módon biztosított finanszírozása 2020. január 1-től legalább a 2018-as reálérték szintjét érje el.
• A tárgyaló felek egyhangúlag támogatták, hogy önálló [jogi személy] intézet megszüntetése és önálló [jogi személy] intézet alapítása legkorábban 2021. január 1-jén legyen lehetséges a Szenátus döntése szerint.
• Az MTA és az ITM munkacsoportja egyhangúlag támogatta az új struktúra létrejötténél a köztestületi formát a kutatóintézet-hálózat működtetésében.

Az MTA stratégiai munkacsoportja amellett érvelt, hogy a köztestület az MTA szervezetében maradjon. Ugyanakkor a tárgyaló felek ITM-delegáltjai elvetették, hogy az új szervezet köztestületének legfőbb szerve az MTA Közgyűlése legyen.

Nem sikerült közös javaslatot kidolgozni a Szenátus összetételének kérdésében. Az MTA delegáltjai azt javasolták, hogy a Szenátus tagjainak (az elnököt leszámítva) 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja. Ezt támogatták a kutatóintézetek vezetői és a Lendület-kutatócsoportok vezetői is.

Az MTA és az ITM stratégiai munkacsoportjainak határozati javaslatai teljes terjedelmükben alább olvashatók.

Hétfői ülésükön a főigazgatók egyhangúlag támogatták a stratégiai megállapodásban foglaltakat, és arra kérték az MTA vezetőit, hogy ennek alapján folytassa a tárgyalásokat.

Április 15-én az ITM megküldte előterjesztését az MTA-nak a kutatóintézet-hálózat működtetéséről. Az ITM előterjesztésének – amelyben egy Eötvös Loránd Kutatóintézet-hálózat megalapítására vonatkozó koncepció szerepel – megtárgyalásához számos részlet pontosítása és kiegészítése szükséges. Az előterjesztés többek között nem számol a köztestületi formával a kutatóintézet-hálózat működtetésében, és a fenti, az ITM és az MTA tárgyalódelegációi által egyhangúlag elfogadott javaslatok többségét sem tartalmazza. A Lendület-kutatócsoportok vezetői április 16-ai állásfoglalásukban kinyilvánították, hogy az ITM előterjesztése ebben a formában számukra sem elfogadható.

Az MTA Elnöksége április 16-ai ülésén a következő határozatokat hozta.

Elnökségi határozatok (2019. április 16.)

Az MTA az alábbi szempontok érvényesülését elengedhetetlennek tartja az akadémiai kutatóintézet-hálózat irányításának bármilyen megváltoztatása során:

• az akadémiai kutatóintézet-hálózat irányítása az önkormányzatiság és a testületi irányítás elvén alapuljon, autonóm jogállású szervezeti formában;
• az akadémiai kutatóintézet-hálózat finanszírozása törvényben meghatározott elemekből álló, több évre előre rögzített módon kiszámítható, értékálló, az Országgyűlés által megállapított évenkénti költségvetési támogatással, továbbá kiválósági alapú pályázati támogatással legyen biztosított.

Mindezek alapján az Elnökség a következő határozatokat hozza:

1. Az Elnökség egyetért azzal, hogy az MTA elnöke a Közgyűlés elé terjessze az akadémiai kutatóintézet-hálózat irányításának legfőbb szervére vonatkozó alternatívákat, az MTA költségvetési fejezetén belüli vagy azon kívüli szervezeti megoldással. Az Elnökség egyértelműen az Akadémián belüli reformokat támogatja.
   
   
2. Az Elnökség egyetért az MTA és az ITM stratégiai és szakmai szervezeti munkacsoportjai által konszenzussal elfogadott határozatokkal, és támogatja azok beterjesztését a Közgyűlés elé.
   
   
3. Az Elnökség – támaszkodva az ITM által készített, 2019. április 14-i előterjesztésben foglalt, az Irányító Testület összetételére vonatkozó javaslatra is – az irányítási rendszer átalakítása szempontjából alapvető jelentőségűnek, az egész reform elfogadhatósága szempontjából elengedhetetlennek tartja, hogy a szenátus tagjainak összetételénél az akadémiai kutatóintézet-hálózat delegálja a tagok (elnököt leszámítva) egyharmadát.

A fenti határozatokat az Elnökség egyhangúlag támogatta.

Részletek az MTA stratégiai és szakmai szervezeti munkacsoportjának tevékenységéről

A munkacsoport tagjai voltak:

• Kollár László, osztályelnök
• Szathmáry Eörs, főigazgató, MTA ÖK
• Prószéky Gábor, igazgató, MTA NYTI
• Oberfrank Ferenc, ügyvezető igazgató, MTA KOKI
• Szakács Gergely, ERC-nyertes kutató, MTA TTK
• Balla Andrea, Elnöki Titkárság

Az MTA és az ITM stratégiai és szakmai munkacsoportjai 3 alkalommal üléseztek. Az alább felsorolt határozatokat kettő kivételével (2019. április 8./2 és 2019. április 12./2) konszenzussal hozták.

A Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium által felállított stratégiai és szakmai munkacsoportok tárgyalásának határozatai

2019. április 1.

1. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy az intézethálózat új irányítási rendszere a Szenátusból és a tudományos tanácsból áll, az utóbbinak szakterületi kollégiumai vannak. Az operatív irányítást az „Executive Committee” (operatív bizottság) végzi, amelyet szintén az elnök vezet. (Az elnevezések változhatnak.)
   
   
2. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy az elnököt az MTA elnöke és a tudomány-politikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
   
   
3. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy a Szenátus dönt az alábbi kérdésekben: az önálló intézetek és központok alapítása, megszüntetése, költségvetése és szervezeti és működési szabályzatainak elfogadása, intézetek és központok igazgatóinak kinevezése.
   
   3.1. Az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, az egyes intézményeknek jutó költségvetés 15%-ot meghaladó változtatása 2/3-os többséghez kötött.
   
   
4. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy a tudományos tanács (és szakterületi kollégiumai) az érdemi, szakmai viták helye, a tudományos tanács javaslatokat és döntés-előkészítő anyagokat készít a Szenátusnak, a Szenátus által meghatározott egyes kérdésekben döntési, előzetes egyetértési joga lehet.

2019. április 8.

1. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják az új struktúra létrejötténél a köztestületi formát.
   
   
2. A tárgyaló felek ITM-delegáltjai elvetik, hogy az új szervezet köztestületének legfőbb szerve az MTA Közgyűlése legyen.
   
   
3. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják egy nemzetközi tanácsadó testület felállítását, amelynek minden tagja nemzetközileg elismert külföldi kutató. A testületnek később meghatározott kérdésekben előzetes egyetértési joga van.
   
   
4. A tárgyaló felek egyetértenek abban, hogy:
   
   4.1. A kutatóintézet-hálózat stratégiájában fontos szerepet kell kapnia a hazai alapkutatási eredmények jelenleginél lényegesen nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásának.
   
   4.2. Hatékony, az intézetek sajátosságait is figyelembe vevő innovációs alrendszert kell kialakítani (innovációs tanács, korszerű szabályzatok, technológiatranszfer iroda, szakemberek).
   
   4.3. Elő kell segíteni, hogy a kutatók mind életpályájuk, mind kutatási projektjeik tervezésekor mérlegeljék az innovációba való bekapcsolódást, illetve eredményeik hasznosítását. Az alapkutatókkal szemben ez nem elvárás, de a kutatóhálózat egésze és egyes tagjai által egyaránt támogatott, ösztönzött és elismert tevékenység.
   
   4.4. A kutatóhálózat jogi személy tagjai arra törekszenek, hogy a kutatóhálózatban és az intézetekhez társulva, az innovációban közvetlenül részt vevő, innovációs forrásokat és innovációs partnereket vonzó egységek működjenek.
   
   4.5. A kutatóhálózat átalakításakor mindezekhez a Kormány támogatásával biztosítandók a hiányzó feltételek (jogalkotás, szervezetfejlesztés, működési és pályázati finanszírozás).
   
   
5. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek.
   
   
6. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy az új intézethálózati irányítási struktúra legkorábban 2020. január 1-jén lépjen hatályba. Ebbe a jelenlegi intézethálózat minden tagja köztestületi költségvetési szervként átkerül.
   
   
7. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy az intézethálózat új struktúrája részletes, szervezeti kialakításának előkészítésébe független nemzetközi partnerek (pl. MPS, Leibniz) kerüljenek bevonásra.
   
   
8. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy az intézethálózat központi költségvetésből, direkt (nem pályázati) módon biztosított finanszírozása 2020. január 1-jétől legalább a 2018-as reálérték szintjét érje el.
   
   
9. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy önálló [jogi személy] intézet megszüntetése és önálló [jogi személy] intézet alapítása legkorábban 2021. január 1-jén lehetséges a Szenátus döntése szerint.
   
   
10. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy az intézethálózat rendszeres, nemzetközi átvilágításon essen át, és az intézeteket érintő átalakítások az átvilágítás eredményein alapuljanak.
    
    
11. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy az intézethálózat központi költségvetési támogatásának reálértéke előre kiszámítható módon a következő 5 évben növekedjen.
    
    
12. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy a Szenátusban minősített többség szükséges intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezéséhez.

2019. április 12.

1. A Szenátus működését (SzMSz, Ügyrend, minősített döntések részletes szabályozása) úgy kell kialakítani, hogy a kutatóhálózat képes legyen a változó tudományos igények kielégítésére. Ebben alapvetően a rendszeres nemzetközi átvilágításra kell építeni.
   
   
2. A Szenátus összetételének tekintetében az ITM- és MTA-delegáció tagjai között nem volt konszenzus.
   
   
3. A tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy abban az esetben, ha az intézethálózat finanszírozása az MTA fejezetén kívül történik, az önálló, alkotmányos (az MTA jelenlegi költségvetési fejezetével megegyező státuszú) költségvetési fejezet legyen.
   
   
4. Nemzetközi tanácsadó testület (a Közgyűlés döntése szerint):
   
   4.1. A nemzetközi tanácsadó testület tagjait a Szenátus és a kutatóintézet-hálózat fele-fele arányban jelöli, és az Elnök kéri fel.
   
   vagy
   
   4.2. A nemzetközi tanácsadó testület tagjait a Szenátus jelöli a szakterületi arányok figyelembevételével, és az Elnök kéri fel. Ebben az esetben a kutatóintézet-hálózatnak vétójoga van.

A 2019. április 12-i tárgyaláson a felek konszenzussal támogatták az alábbi határozatot is a fentiek kiegészítéseként, amelyet pótlólagosan 2019. április 15-én rögzítettek: a tárgyaló felek egyhangúlag támogatják, hogy az intézethálózat operatív és adminisztratív működtetésére új szervezet (Titkárság) jöjjön létre a Szenátus irányítása alatt.

Az új szervezet igazgatója felett a munkáltatói jogokat a Szenátus elnöke gyakorolja. A kutatóintézet-hálózat adminisztratív működtetését végző szervezet munkavállalói felett a munkáltatói jogokat az új szervezet igazgatója gyakorolja.

A Szenátus összetételéről

A Szenátus összetételének kérdésében nem volt konszenzus az MTA és az ITM stratégiai munkacsoportjai között.

Az MTA javaslata: „Az MTA delegáltjai támogatják, hogy a Szenátus tagjainak (az elnököt leszámítva) 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja. Az MTA-delegáltak és a Kormány-delegáltak negyede (kerekítve) vagy a nemzetközi versenyben sikeres vállalat jelentős innovációs tapasztalattal rendelkező magas szintű vezetője, vagy a magyar humán és társadalomtudomány elismert képviselője legyen.

Az ITM javaslata: „A Szenátus 13 tagjából (az elnököt leszámítva) hatot a Kormány, hatot az MTA delegál. Az ITM delegáltjai közül 2 a nemzetközi versenyben sikeres vállalat jelentős innovációs tapasztalattal rendelkező magas szintű vezetője, az MTA-delegáltak közül legalább 2 a magyar humán és társadalomtudomány elismert képviselője legyen.”

Az ITM javaslatát az MTA-delegáció nem fogadta el, mert

• a kutatóintézetek direkt képviselete hiányzik; és
• a kormánydelegáltak száma lényegesen meghaladná a Max Planck-modell szerinti mértéket, ahol mindössze öt kormánydelegált van.