Átlátható gazdálkodás, nyereséges kutatóhálózat, felelősen elköltött adóforintok – tények az MTA pénzügyeiről
Az MTA kutatóhálózatának tevékenysége, gazdálkodása a hazai, állami támogatást igénybe vevő rendszerek között a legátláthatóbb, az Akadémia a legtranszparensebb szervezet.
A Magyar Tudományos Akadémia éves költségvetésének tervezése központilag szabályozott államháztartási rendben történik. A pénzügyi-számviteli elszámolásokat a kincstári szabályok szerint vezetik, a kutatóhálózat valamennyi adatát a Magyar Államkincstár havonta látja.
Az akadémiai kutatóhálózat felügyeletét ellátó testület az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT), ahová három tagot a Kormány személyre szólóan delegál tanácskozási joggal.
Az MTA költségvetési fejezet éves szakmai és költségvetési beszámolóját ellenőrzi és megtárgyalja az MTA Felügyelő Testülete, a Vezetői Kollégium, az AKT, az MTA Elnöksége, majd az MTA Közgyűlése. Ezután évente kormánybeszámoló és kétévente országgyűlési beszámoló készül.
Az MTA kutatóhálózatának bevétele 2018-ban 40 milliárd forint volt. Ebből 16 milliárd az akadémiai törvény szerinti alaptámogatás. Ez az összes bevétel 40 százaléka. 7 milliárd az MTA fejezet által kezelt pályázati bevételekből – Lendület program, Prémium posztdoktori program, Fiatal Kutatók Álláshelye, EU-s önrészek, kiválósági központok – érkezett a kutatóhálózatba. 13 milliárd forintot nyertek a kutatók a különféle hazai és európai versenypályázatokon. 4 milliárd forint volt a kutatóhálózat ipari és vállalkozási bevétele.
Az MTA kutatóhálózata nyereséges. A kutatók teljesítményének eredménye a költségvetési támogatás másfélszeresének megfelelő hozzáadott érték. Érdemes tehát befektetni a kutatóhálózat által végzett alapkutatásokba.
