Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Egy mozijegy árába kerülnek Önnek évente az Akadémia kutatói

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának fenntartása Magyarország egyik legjobb befektetése. Miért fontos az ország jövője miatt is, hogy ez a hálózat egyben maradjon, és megőrizze a kutatás szabadságát? Fontos kérdések és világos válaszok a leghitelesebb forrásból.

2019. március 28.

Mit csinál tulajdonképpen a Magyar Tudományos Akadémia?

Tudományt. A legfontosabb, hogy tudományos kutatásokat végez, méghozzá zömében felfedező kutatásokat. Ezt alapkutatásnak is nevezik, mert minden fejlesztésnek, innovációnak ez az alapja. Egy példa: ha nem fedezzük fel a rákos sejtek gyenge pontjait, akkor gyógyszert sem tudunk kifejleszteni ellenük.

Legalább ennyire fontos, hogy az Akadémia alapítása, 1825 óta őrzi a magyar nyelvet, a magyar kulturális örökséget, és a nemzet tanácsadójaként segíti a kormány és az Országgyűlés munkáját.

Mekkora az Akadémia kutatóhálózata?

Nagy. 10 kutatóközpontból (bennük 39 kutatóintézetből) és 5 önálló kutatóintézetből áll. A matematikától a természettudományokon keresztül a társadalomtudományokig mindent kutatnak.

Milyen az Akadémia kutatóhálózatának teljesítménye?

Kiváló. A nemzetközi mezőnyben is. Az MTA kutatóinak rengeteg kutatási eredménye jelenik meg a legrangosabb nemzetközi szaklapokban, és a legtöbb hazai és nemzetközi kutatási pályázatot ők nyerik meg a magyar tudományos közösségben. Minden, kutatásra elköltött 1 eurót az MTA tudja a leghatékonyabban felhasználni Európában.

Mennyi pénzbe kerül ez az adófizetőknek?

Kevésbe. A kutatóhálózat fenntartása (kutatói alapfizetések, épületek rezsije, kísérleti egerek tápláléka stb.) kb. 20 milliárd forintba kerül évente. Ez a magyar költségvetésnek kb. 0,1%-a, amit az államtól kap az Akadémia. Egy lakosra lebontva ez körülbelül 2000 forint, azaz egy mozijegy ára. Maguk a kutatások a nyertes pályázatokból zajlanak, ezt kemény versenyben szerzik meg a kutatócsoportok.

Miért kell egyáltalán költségvetési támogatás az Akadémia kutatóhálózatának?

Mert ez az ország egyik legjobb befektetése. Évi kb. 20 milliárd forint befektetésével – ami a hálózat alapműködését biztosítja – ennél jóval több pályázati forrást nyernek az akadémiai intézetek, miközben rengeteg, nemzetközi mércével is kiváló kutatási eredmény születik.

Kik dolgoznak az Akadémia kutatóhálózatában?

Az MTA kutatóhálózatában több mint 4000 ember, köztük körülbelül 2500 kutató dolgozik, a régészektől a részecskefizikusokig. A kutatók átlagéletkora 40 év körüli, egyharmaduk nő. Ez tehát egy fiatal, dinamikus hálózat, amely az MTA egyik fő társadalmi reprezentációját is jelenti.

Mennyire modern az Akadémia kutatóhálózata?

Az Akadémia kutatóhálózata folyamatosan fejlődik, állandóan megújul. A legutóbbi nagy átszervezés 2012-ben zárult, Pálinkás József elnöksége alatt. Az átszervezés eredménye egy a korábbiaknál hatékonyabb, kevésbé költséges hálózat lett.

Lehetne javítani az MTA kutatóhálózatán?

Természetesen igen. Mint minden nagy rendszer, ez is folyamatosan fejleszthető. Az ITM felkérésére most zajló, 2019. március végéig tartó átvilágítás is ezt a célt szolgálja. A változások azonban csak szakmai alapokon történhetnek.

Miért lenne oktalanság szétszedni az MTA kutatóhálózatát?

Az MTA kutatóhálózata egy kiforrott, jó teljesítményű rendszer, amely futószalagon szállítja a nemzetközileg is jegyzett alapkutatási eredményeket. Szétdarabolása esetén kutatók és kutatócsoportok sokaságát veszítenénk el, és évtizedekbe telne újraépíteni ezt a szellemi műhelyt. Ehelyett inkább erre alapozva kell felépítenie az országnak egy hatékony fejlesztési, innovációs rendszert.

Miért kell az MTA szakmai felügyelete alatt maradni a kutatóhálózatnak?

Azért, mert így biztosítható a kutatás szakmai színvonala, szabadsága, függetlensége. Ez egy jelenleg is jól működő rendszer, amelyben az ország legkiválóbb tudósai – akadémikusok és az MTA doktorai – látják el a kutatóhálózat szakmai felügyeletét, kizárólag szakmai szempontok alapján.

A kormányzat javasolhat kutatási területeket?

Már eddig is voltak ilyen egyeztetések, ezért indult el például a Nemzeti Agykutatási Program. A kormány erre külön pénzt (12 milliárd forintot, majd a második szakaszra 6 milliárdot) adott. A szakmával való egyetértésben ki lehet választani nagy témákat, de a konkrét kutatási témákat már rá kell bízni azokra, akik ehhez valóban értenek, azaz a kutatókra.

Mit tett eddig az MTA az innovációért?

Nagyon sokat. Bár az MTA legtöbb kutatása felfedező kutatás – amit értelmetlen a szabadalmak számában mérni –, maga is végez alkalmazott kutatásokat, sőt innovációt. Az is a hálózat nagy előnyei közé tartozik, hogy az alap- és alkalmazott kutatások könnyen találkoznak benne. Nagyon szoros az MTA együttműködése a szintén sok kiváló eredményt elérő egyetemekkel is, az EU-s pályázatokban pedig akadémiai kutatóintézetek kutatás-fejlesztést végző cégekkel is társulnak.

Még ennél is jobban tudná támogatni az Akadémia az ország innovációs teljesítményét?

Minden bizonnyal, ezt azonban nyugodt körülmények között, szakmai alapon kell kidolgozni, együtt az innovációs rendszer többi szereplőjével. A cél az, hogy az Akadémia kiváló teljesítményű alapkutatási rendszeréből minél több eredményt fel tudjon szívni a hazai innovációs rendszer. Vagyis hazai felfedezésből szülessen hazai termék, gyógyszer stb. Ennek a rendszernek a felépítéséhez azonban rengeteg pénz kell, sokkal több az alapkutatásra szánt 20 milliárdnál.

És miért fontosak a humán tudományok?

Alapvető fontosságú a hozzájárulásuk az ország gazdasági fejlődéséhez, nemzetközi presztízséhez, valamint a társadalom önismeretéhez és kultúrájához. Pénzben nem kifejezhető, de mégis hatalmas értéket jelent a nemzet múltjának ismerete és tisztelete, valamint e közösség szellemi örökségének ápolása. Mindehhez az alapot a történettudomány, az irodalomtudomány, a nyelvészet, a régészet, a néprajz és más humán tudományok eredményei adják.