Elhunyt Jakab Ferenc Elhunyt Jakab Ferenc

Elhunyt Jakab Ferenc

Életének 47. évében, 2024. február 16-án elhunyt Jakab Ferenc virológus, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi tanára, rektorhelyettes, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. Személyében egy fiatal, de kutatóként, oktatóként és tudományos tanácsadóként egyaránt jelentős eredményeket elért szakértőt veszített el a kutatói közösség.

TOVÁBB
Az MTA doktorai: Tóvári József a daganatok áttétképzésének kutatásáról Az MTA doktorai: Tóvári József a daganatok áttétképzésének kutatásáról

Az MTA doktorai: Tóvári József a daganatok áttétképzésének kutatásáról

A daganatos megbetegedések eredményes gyógyítása érdekében nemcsak az elsődleges tumor növekedését lehet gátolni, hanem elméletben az áttétképződés is megakadályozható vagy legalábbis lassítható. Tóvári József, az MTA doktora, az Országos Onkológiai Intézet Onkológiai Kutató Központ Kísérletes Farmakológiai Osztály vezetője kutatásainak fókuszában a daganatáttét-képződés molekuláris mechanizmusai állnak, az eredményei pedig egy napon talán elvezetnek a túlélési esélyeket drasztikusan csökkentő áttétek kialakulásának hatékony gátlásához.

TOVÁBB
Akadémikusok emlékezete – Apponyi Albert Akadémikusok emlékezete – Apponyi Albert

Akadémikusok emlékezete – Apponyi Albert

Apponyi Albertet úgy ismerjük, mint a 20. század elejének egyik legbefolyásosabb közéleti személyiségét, a kultuszminiszteri posztot több kormányban is betöltő, az első világháború idején pedig a választójog demokratikus kiterjesztését követelő politikust. Életútja legemlékezetesebb epizódja az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetőjeként vívott küzdelme a méltányos feltételekkel megkötendő békeszerződésért a háborúban vesztes Magyarország számára. Azt már kevesebben tudják róla, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt. Életútját az Akadémikusok emlékezete című sorozat legújabb részeként Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa idézi fel.

TOVÁBB
Magatartási kódex kutatóknak: magyarul is olvasható az ALLEA kiadványa Magatartási kódex kutatóknak: magyarul is olvasható az ALLEA kiadványa

Magatartási kódex kutatóknak: magyarul is olvasható az ALLEA kiadványa

Az önszabályozás keretrendszere a kutatói közösség számára – röviden így határozták meg szerkesztői „A kutatási integritás európai magatartási kódexé”-t, amelynek átdolgozott kiadása immár magyarul is elérhető. Az Európai Nemzeti Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA) kiadványa online letölthető cikkünkből.

TOVÁBB
2024-ben is megválasztják az MTA Borát – a nevezés részletei a cikkben 2024-ben is megválasztják az MTA Borát – a nevezés részletei a cikkben

2024-ben is megválasztják az MTA Borát – a nevezés részletei a cikkben

A Magyar Tudományos Akadémia idén tizenötödik alkalommal rendezi meg minősített borversenyét, melyen a felkért résztvevők „A Magyar Tudományos Akadémia Bora 2024” elismerő címért pályáznak. Várjuk a borászokat, hogy vegyenek részt a kiválók versenyében, hogy a 2024. év tudós borának rangját áprilisban a legméltóbb nyerhesse el.

TOVÁBB
Az MTA doktorai: Kovács László a kiberhadviselésről Az MTA doktorai: Kovács László a kiberhadviselésről

Az MTA doktorai: Kovács László a kiberhadviselésről

Kovács László dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi tanára A kiberbiztonság stratégiai megközelítése című értekezésével nyerte el az MTA doktora címet. Fő kutatási területe a kiberhadviselést meghatározó nemzeti stratégiák összehasonlítása, és az időtálló nemzeti stratégia kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a szélvészgyorsan fejlődő információtechnológia, a mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika korában is lépést tudjunk tartani a komputerrendszereket fenyegető ellenséges támadásokkal szemben. Az MTA doktorairól szóló sorozatunkban a címet a legkülönbözőbb tudományterületeken elért eredményeikkel elnyerő kutatókat mutatunk be.

TOVÁBB
Az első magyar „szenvedelmes ismeretterjesztő” Az első magyar „szenvedelmes ismeretterjesztő”

Az első magyar „szenvedelmes ismeretterjesztő”

Ötvenhat kötet, benne elsősorban matematika és természettudományi, azon belül fizikai és csillagászati témájú munkák, ezeken kívül azonban történettudományi, hadtudományi, jogi és teológiai, művek is - így összegezhető röviden a tizenhetedik századi polihisztor, az első ismeretterjesztőnek nevezhető Szentiványi Márton életműve. A nagyszombati jezsuita tanár életének főbb állomásait Csaba György Gábor idézi fel az mta.hu számára írott cikkében.

TOVÁBB
  • 1206 találat
  • További