A szervezet védekezésében és a sejtek méregtelenítésében résztvevő transzporterek szisztematikus vizsgálatát, valamint az eredmények rendszerbiológiai feldolgozását szorgalmazza két magyar kutató a Nature Reviews Drug Discoveryben közölt cikkükben. Sarkadi Balázs akadémikus és Szakács Gergely, az MTA Lendület Programjának tavalyi nyertese által javasolt megközelítés egyaránt hasznosulhat a rákkutatásban és a gyógyszerfejlesztésben.

Egy gyógyszer hatásossága nagyban függ attól, hogy a hatóanyag a szervezeten belül eljut-e a kívánt területre. A szervezetbe jutás pillanatától a sejten belüli kötőhely eléréséig a gyógyszermolekuláknak számtalan akadályt kell leküzdeniük. Egy szájon át alkalmazott altató tabletta esetében például a hatóanyagnak fel kell szívódnia, azaz át kell haladnia a bélfalon, majd egy másik úgynevezett farmakológiai barrieren, a vér-agy gáton is, amely a vérkeringésbe jutott anyagoktól védi a központi idegrendszert. A fejlesztők kiemelt figyelmet szentelnek annak a folyamatnak, amelynek során egy vegyület átjut ezeken az akadályokon, azaz a sejtek membránján. A rákkutatással foglalkozó két kutató, Sarkadi Balázs akadémikus és Szakács Gergely (MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézet) érdeklődése a sejtmembránban lévő transzporterekre irányul. A leginkább egy pumpához hasonlító fehérjék egyfajta védekezési mechanizmusként képesek arra, hogy eltávolítsák a sejtek belsejéből az oda igyekvő káros vegyületeket, így jelentős szerepük lehet a különféle gyógyszerek hatékonyságának szabályozásában is.

Az elmúlt hónapokban érdekes vita bontakozott ki a Nature Reviews Drug Discovery című folyóirat hasábjain. A kutatók egy csoportja szerint a hatóanyagok sejtbe kerülése alapvetően passzív folyamatok eredménye, amelyben a fent említett transzporterek nem játszanak jelentős szerepet. E provokatív gondolatra több válasz érkezett (köztük az Egyesült Államok gyógyszer-engedélyeztetési intézete, a Drug and Food Administration által jegyzett cikk is, amelynek szerzői - felismerve a transzporterek fontosságát - a többi közt útmutatást adnak a transzporterek gyógyszeripari vizsgálatára). A tudományos cikkekre reagálva Sarkadi Balázs és Szakács Gergely is kifejtette álláspontját egy levélben, amelyet a Nature Reviews Drug Discovery nemrég megjelent száma tett közzé.

Írásukban - a korábbi eredményeikre alapozott, úgynevezett kemoimmunitás elméletükre hivatkozva - a magyar kutatók a transzporterek szisztematikus vizsgálatát szorgalmazzák, és egy átfogó adatbázis kialakítására tesznek javaslatot. A jelenleg ismert több száz transzporterről még vajmi keveset tud a tudomány, ám a kutatók által javasolt rendszerszintű elemzés révén bizonyítást nyerhetnek a sejtszintű védekezés és a gyógyszerfelszívódás megsejtett összefüggései. Mindez elvezetheti az orvostudományt a személyre szabott orvosláshoz és gyógyszeradagoláshoz.