Nagy László mta.hu

Kutatási téma: A krónikus gyulladások, cukorbetegség és az érelmeszesedéshez vezető génkifejeződésbeli változások vizsgálata és azok mechanizmusainak megismerése

Az immár két évtizednyi kutatói tapasztalattal rendelkező orvos akadémikus, Nagy László különböző betegségek lefolyásának sejtszintű feltárását és lehetséges gyógymódjuk megtalálását tekinti legfőbb szakmai feladatának. Csoportjával aDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében vizsgálja az immunsejtek működésének változásait.

A professzort a betegségek kialakulásának és gyógyításának problémái foglalkoztatják. Jelenleg a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében az immunrendszer sejtjeinek különböző hatásokra megváltozó génkifejeződéseit vizsgálja. A modellként szolgáló immunsejteket (pl. makrofágok, dendritikus sejtek) közel tíz évvel ezelőtt választotta kísérletei tárgyának, főként azért, mert e sejtekhez viszonylag könnyen hozzá lehet férni.

Befogadó intézet

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet

A kutatócsoport működési időszaka

2012–2017

A kutatócsoport tagjai

Barta Endre, (PhD); Nagy Zsuzsanna, (PhD); Varga Tamas (PhD); Simándi Zoltán (MSc); Czimmerer Zsolt (MSc); Pap Attila, (MSc); Nagy Gergely (MSc); Daniel Bence (MSc)

Interjú a kutatóval

Az interjú 2012. augusztus 6-án jelent meg az mta.hu-n.

Az immár két évtizednyi kutatói tapasztalattal rendelkező orvos akadémikus, Nagy László különböző betegségek lefolyásának sejtszintű feltárását és lehetséges gyógymódjuk megtalálását tekinti legfőbb szakmai feladatának. Csoportjával a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében vizsgálja az immunsejtek működésének változásait.

A Debrecenben született Nagy László hű maradt szülővárosához: nemcsak egyetemi tanulmányait végezte a hajdúsági megyeszékhelyen, jelenleg is ott él és dolgozik. Már gyermekként tudta: orvos szeretne lenni. Később, medikus korában úgy látta, az alapozó tárgyak – mint a biokémia, a genetika, a sejtbiológia – anyagában sok még a feltáratlan fehér folt. Felmerülő kérdéseire tanáraitól sem mindig kapott egyértelmű válaszokat, ami arra ösztönözte, hogy az egyetem befejezése után kutatói pályára lépjen.

A professzort azóta is a betegségek kialakulásának és gyógyításának problémái foglalkoztatják. Jelenleg a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében az immunrendszer sejtjeinek különböző hatásokra megváltozó génkifejeződéseit vizsgálja. A modellként szolgáló immunsejteket (pl. makrofágok, dendritikus sejtek) közel tíz évvel ezelőtt választotta kísérletei tárgyának, főként azért, mert e sejtekhez viszonylag könnyen hozzá lehet férni. "Természetesen tudományosabb magyarázata is van a választásomnak – mondta az akadémikus. – Ezek a sejtek könnyen vizsgálhatók, külső hatásokra látványos funkcionális változásokon mennek át, így válaszreakcióikat többféle aspektusból is megismerhetjük. Továbbá tulajdonságaik, viselkedésük az élő szervezeten kívül, izolált állapotukban is megfigyelhetők."

A Nagy László és csoportja által vizsgált sejtekről már kiderült, hogy közvetlen környezetük változásához alkalmazkodva képesek átprogramozni magukat, módosítani génállományuk kifejeződését, és annak megfelelően átalakítani, hogy különböző hatásokra milyen fehérjék állnak a további sejtműködés rendelkezésére.

"A sejtet érheti külső, fizikai (pl. hőmérséklet) vagy kémiai hatás (pl. valamilyen vegyület, zsírmolekula), amely a fehérjeszintézis során okoz változást – magyarázta Nagy László. – A belső átalakulások pedig általában az úgynevezett jelpályák aktiválását vagy anyagcsere-változásokat jelentenek. Könnyű belátni, hogy a genom kifejeződésének, tehát az aktív gének számának és az egyes gének működése nyomán keletkező fehérjék mennyiségének és minőségének megváltoztatása az egyik leghatékonyabb és legspecifikusabb módja annak, hogy a sejt reagáljon az őt ért változásokra. E reakciókat igyekszünk különféle esetekben megfigyelni, például amikor egyes hormonok hatnak bizonyos sejtekre, vagy a megnövekedett zsír- és koleszterinszint hatására érelmeszesedés alakul ki.

"Csoportommal egy speciális fehérjecsalád működésén keresztül vizsgáljuk a már említett folyamatokat. Ezek a szteroid hormonreceptorok, amelyek feladata bizonyos, a sejt belsejében található zsírszerű molekulák szintjének változását lefordítani a genomkifejeződés »nyelvére«. Ma már az új technológiai fejlesztéseknek köszönhetően az összes gén – amiben az adott receptor működése szerepet játszik - megismerhető. Ennek köszönhetően eddig ismeretlen területeket sikerült feltárnunk: közéjük sorolandók a zsíranyagcsere speciális folyamatai is, amelyek megváltoztatják az immunsejtek tulajdonságait. Aktuális eredményeink birtokában olyan betegségek kialakulására keresünk választ és gyógymódot, mint egyes krónikus gyulladásos bélbetegségek, a rheumatoid arthritis, de bizonyos tumoros betegségek kialakulásával kapcsolatban is vizsgáljuk, hogy milyen szerepük van az említett immunsejteknek a tumorok növekedésében" – tájékoztatott az akadémikus.

Mint elmondta, a Lendület program keretében újabb öt évre tudnak előre tervezni. Az idén először meghirdetett, "már kiemelkedően sikeres vezetői kutatói pályát folytató tudósok" kategóriájában díjazott kutatóorvos a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében folytathatja tovább felfedező munkáját, amelyhez az intézmény két posztdoktori álláslehetőség kiírásával és laboratóriumának bővítésével járul hozzá.

Bár a két új kolléga érkezése még várat magára, a csoport már összeállt, hiszen a tudós jelenleg is nyolc fiatal kutatóval dolgozik együtt. "A laborban szívesen működöm együtt biológusokkal és orvosokkal, ugyanis az évek során azt tapasztaltam, hogy míg előbbiekre általában a precíz kísérlettervezés jellemző, addig utóbbiakra a funkcionális látásmód, a lényeges elkülönítése a kevésbé lényegestől. Úgy gondolom, ez a biológus- kutatóorvos kooperáció magában hordozza munkánk sikerét. A fiatalokkal való együttműködés pedig reményeim szerint egy hatását hosszú távon kifejtő, utánpótlást biztosító iskola alapjait rakja le, hiszen a kiszámítható finanszírozás mellett fontosnak vélem, hogy vonzóvá tegyük a kutatói életpályát. Népszerűsítéséhez a Lendület program is jelentékenyen hozzájárul – nyilatkozta Nagy László. – Úgy hiszem, – lehetőségeink korlátait túllépve – már jelenleg is vezető pozíciót töltünk be a hasonló nemzetközi kutatások színterén. A génkifejeződés genomszintű vizsgálata az egész világon viszonylag új keletűnek számít, ezért különösen értékes eredményekkel gazdagíthatjuk a szakmát. Míg hasonló témában az Egyesült Államokban jól felszerelt laboratóriumokban gyorsan képesek eredményeket produkálni a tudósok, addig mi célzott és nagy volumenű pályázatokkal, távlati programokkal igyekszünk fejleszteni laborjaink felszerelését. Nehéz így a versenyt felvenni, de nem reménytelen."