Lendület Program

Mócsai Attila Lendület-ösztöndíjas kutató

Mócsai Attila mta.hu

Kutatási téma

Mócsai Attila kutatócsoportjával korábban nem látott részletességgel kívánja feltárni a gyulladásos betegségek kialakulásának mechanizmusát, és új gyógyszerfejlesztési célpontok azonosítását reméli. A gyulladásos betegségek komoly terhet rónak a társadalomra, kialakulásuk mikéntje viszont kevéssé ismert, ami hátráltatja az újabb terápiák kifejlesztését. A Semmelweis Egyetem ÁOK Élettani Intézetének docense lendületes kutatásai során két kórképet - ritka autoimmun bőrbetegséget és a kontaktallergiát vizsgálva - azt próbálja majd kideríteni, hogy az immunrendszer úgynevezett veleszületett ága miként játszik közre a gyulladásos betegségek létrejöttéhez.

Befogadó intézet

Semmelweis Egyetem ÁOK Élettani Intézete

A kutatócsoport működési időszaka

20132018

A kutatócsoport tagjai

Németh Tamás (MD, PhD); Győri Dávid (MD); Kovács Miklós (MD); Jakus Zoltán (MD, PhD); Futosi Krisztina; Simon Edina (MSc); Csete Dániel; Csepregi Janka (MSc)

Interjú a kutatóval

Az interjú 2013. szeptember 4-én jelent meg az mta.hu-n.

Mócsai Attila kutatóorvos a Lendület programban végzett kutatásai során a gyulladásos betegségek kialakulásának mechanizmusát kívánja korábban nem látott részletességgel feltárni. A Semmelweis Egyetem ÁOK Élettani Intézete docensének reményei szerint munkájuk új gyógyszerfejlesztési célpontok azonosítását eredményezi, amelyek hatékonyabbá tehetik a társadalom számára igen nagy terhet jelentő gyulladásos megbetegedések kezelését.

"Amerikából való hazatérésem óta mindig az a cél vezérelt, hogy itthon is megteremtsem a nemzetközileg versenyképes kutatásokhoz szükséges feltételeket. A fontos kutatási eredményeknek ugyanis Magyarországon kell megszületniük, különben a nemzetközi tudomány bedolgozói leszünk. Az elmúlt években a Semmelweis Egyetemen sikerült is lefektetnem az alapokat, 2012 óta pedig egy uniós támogatásban részesülő európai-brazil kutatási konzorciumot vezetek, mely projekt legfontosabb döntései Budapesten, a Semmelweis Egyetemen születnek" hangsúlyozta Mócsai Attila.

A Lendület program nemzetközi versenyképességünket növeli

Mint a kutató az mta.hu-nak elmondta, bár munkacsoportja eddigi működését elsősorban nemzetközi források biztosították, céljai messzemenően illeszkednek a Lendület program filozófiájába: „Örülök, hogy a továbblépés már hazai támogatással is történik. Szerintem egy ország erejét mutatja, hogy képes-e felvenni a versenyt a nemzetközi mezőny többi résztvevőjével, és ebből a szempontból a Lendület programot az egyik legelőremutatóbb kezdeményezésnek tartom. Tartottam tőle, hogy jelentős hazai támogatás nélkül saját magam és Magyarország számára is előnytelen és méltatlan kompromisszumokat kell kötnöm."

A legfontosabb az emberi tényező, a közösség

Mócsai Attila kitért arra is, hogy a Semmelweis Egyetem és Élettani Intézete részéről büszkeséget és megbecsülést érez a Lendület-pályázat elnyerésével kapcsolatban. „Az egyetemnek a nehéz időkben is sikerült fenntartania a magas színvonalú, minőségi kutatás iránti igényt, és biztosítani az ehhez szükséges feltételeket. Az új Elméleti Orvostudományi Központ infrastrukturális adottságai kiválóak, s az egyetem közvetlen anyagi hozzájárulást is vállalt a Lendület-projekt sikere érdekében. Mindez lényeges, de ami számomra a legfontosabb, az az emberi tényező, az együttműködő, a minőségi követelményeket előtérbe helyező, közös megoldásokat kereső egyetemi és csoportvezetők, kutatók közössége" - fogalmazott.

Kutatócsoportjában a kísérletes munka során Mócsai Attilaelsősorban Németh Tamásra, Győri Dávidra, Kovács Miklósra és Csete Dánielre kíván támaszkodni, akiknek kiemelkedő tapasztalatuk és szakmai tudásuk van. "Reményeim szerint jövőre hazatér Amerikából Jakus Zoltán kollégám, és legalábbis részben a Lendület-projektben fogja kamatoztatni kivételes tudását és tapasztalatát tette hozzá az immunológus, aki számít még Futosi Krisztinára, Csepregi Jankára, a hazai viszonylatban szinte egyedülálló állat-biotechnológiai tapasztalatokkal bíró Simon Edinára, valamint több fiatal kutatóra és lelkes egyetemi hallgatóra. Összességében elmondhatom, hogy munkatársaim bárhol a világon kiemelkedő teljesítményt nyújtanának. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az én laboromban dolgoznak."

A gyulladásos megbetegedések kialakulásának tanulmányozása

Kutatásairól szólva Mócsai Attila elmondta, a gyulladásos betegségek a népesség nagy részét érintik, miközben kialakulásuk mikéntje kevéssé ismert, s ez megnehezíti az új terápiák kifejlesztését. A lakosság egy százaléka szenved reumás ízületi gyulladásban, de a gyulladásos folyamatok alapvető szerepet játszanak az allergia, az asztma, bizonyos vastagbélbetegségek és különböző bőrbetegségek kialakulásában is. Mi több, gyulladásos folyamatok játszanak közre az érelmeszesedés, az elhízás és a cukorbetegség létrejöttében is.

"Az úgynevezett parázsló gyulladással jellemzett elhízás-cukorbetegség-érbetegség hár masa jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi problémát a világon. Összességében a népesség 3-5 százaléka szenved a klasszikus súlyos krónikus gyulladásos betegségekben, az átmeneti gyulladásos folyamatok és a kevésbé látványos, parázsló gyulladás okozta elváltozások pedig akár a felnőtt lakosság felét is érinthetik. Mindez hatalmas terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, amit jól mutat, hogy az egyik legdrágább gyógyszercsoportot épp a gyulladásos betegségekben alkalmazott, úgynevezett biológiai jellegű készítmények alkotják" - magyarázta.

A lendületes kutatócsoport vizsgálatai során azt próbálja majd kideríteni, hogy a gyulladásos betegségekben szerepet játszó immunsejtek milyen sejten belüli molekuláris folyamatokon keresztül játszanak közre a kórképek létrejöttében és fennmaradásában: "Ez azért kiemelt jelentőségű, mert a sejten belüli jelátviteli folyamatok a gyógyszerfejlesztés elsődleges célpontjai közé tartoznak. Amennyiben sikerül megértenünk ezeket a folyamatokat, alkalmas terápiás támadáspontokat tudunk meghatározni a későbbi gyógyszerfejlesztés számára."

Projektjét részletezve az immunológus kifejtette, hogy egérmodelleken két jelátvivő molekula sejten belüli szerepét vizsgálják a kontaktallergia és egy súlyos, autoimmun, hólyagos gyulladásos bőrbetegség kialakulásában. "A kémiai ágensek, például a nikkel okozta és széles körben elterjedt kontaktallergiára, illetve a ritka, de súlyos, hólyagos gyulladásos bőrbetegségre kialakulási mechanizmusuk miatt esett a választásunk. Munkacsoportunkat elsősorban az érdekli, mi a szerepe az immunrendszer úgynevezett veleszületett ágának a gyulladásos betegségek létrejöttében. Ez mindkét vizsgált betegségnél nagyon kifejezett, de míg a kontaktallergia esetében a veleszületett immunitás sejtjeinek elsősorban a szerzett immunfolyamatok aktiválódásában van szerepük, addig a hólyagos gyulladásos bőrbetegségben a szerzett immunitás végrehajtóiként működnek. Mi mindkét esetben szeretnénk megvizsgálni a sejten belüli jelátvivő folyamatok jelentőségét" – hangsúlyozta Mócsai Attila.