Kern Zoltán mta.hu

Kutatási téma

Paleoklimatológiai vizsgálatok új módszerek, valamint Svájcban megismert technológiák meghonosításával.

Az éghajlatkutatás egyik szűkebb részterülete, a paleoklimatológia Magyarországon még nem alkalmazott módszereinek meghonosítására, valamint új technikák kidolgozására vállalkozik a Bernből hazatérő Kern Zoltán. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetében természeti adatforrások felhasználásával azt vizsgálja, miként változott a környezet és az éghajlat az elmúlt kétezer évben.

A földtudományi kutatásokat meghatározó terepmunka keretében elsősorban a fák évgyűrűiből, mohamaradványokból, valamint tavi üledékekből, illetve - egy már korábban megkezdett munkát folytatva - barlangi jégből nyernek a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges mintákat. A tavi üledékek agyagásvány-összetételének meghatározásához az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban azt a korszerű, Fourier-transzformációs infravörös (FT-IR) spektrométert fogják használni, amelyet az intézmény az Akadémia elnöke által kiírt, évtizedek óta a legnagyobb műszerfejlesztést lehetővé tévő, kétmilliárd forint értékű programnak köszönhetően szerez be. Kern Zoltán távlati tervei között szerepel a berni egyetemen megismert technológiák meghonosítása is. „A kitin és keratin - rovarvázakból, tollból és szőrből nyert minták - stabilizotópos vizsgálata hazai vonatkozásban teljesen, a kitin elemzése pedig még világviszonylatban is új iránynak tekinthető. A kitin ilyen jellegű vizsgálatáról alig néhány cikk jelent meg, nincs még kiforrott módszertana sem" - emelte ki a metódus újszerűségét a kutató.

Befogadó intézet

MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet

A kutatócsoport működési időszaka

2012-2017

A kutatócsoport tagjai

Horváth Balázs (PhD), Wesztergom Viktor (CSc)

Interjú a kutatóval

Az interjú 2012. szeptember 16-án jelent meg az mta.hu-n.

Az éghajlatkutatás egyik szűkebb részterülete, a paleoklimatológia Magyarországon még nem alkalmazott módszereinek meghonosítására, valamint új technikák kidolgozására vállalkozik a Bernből hazatérő Kern Zoltán. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetében természeti adatforrások felhasználásával azt vizsgálja, miként változott a környezet és az éghajlat az elmúlt kétezer évben.

Évgyűrűk, tőzegmohából kivont cellulóz, tavi üledék, barlangi jég és állati eredetű kitin – a változatos forrásokból nyert adatok korszerű tudományos módszerekkel történő elemzése lesz a következő öt esztendőben Kern Zoltán fő feladata, aki a Lendület program egyik idei nyerteseként napjaink egyik izgalmas és komoly társadalmi érdeklődéssel övezett témájával, az éghajlatváltozással és annak előzményeivel foglalkozik.

Korszerű eszközök, új módszerek

Hogyan alakult az éghajlat a Kárpát-medencében akkor, amikor még nem voltak hiteles mérési adatok? – erre a kérdésre keresi a választ társaival együtt a kutató a Lendület program keretében. "Az úgynevezett paleoinformációk figyelembevételével a jövőre vonatkozó becslések bizonytalansága is csökkenthető" – indokolta témaválasztását Kern Zoltán. Mint elmondta, ahhoz, hogy valóban tudományos megalapozottsággal értékelhessük az elmúlt évszázad utolsó negyedétől tapasztalt éghajlati változások mértékét, tartamát és sebességét, valamint hogy eldönthessük, valóban olyan stresszhelyzettel kell-e szembenéznünk Földünk klímaviszonyait illetően, amilyenhez foghatót az elmúlt évezredekben még sohasem tapasztaltak, hosszabb idősorokra van szükség. "Az idősorok segítségével ítélhetjük meg, milyen volt az éghajlat természetes változékonysága akkor, amikor az emberi tevékenység még nem vagy csak alig volt rá hatással" – magyarázta. A földtudományi kutatásokat meghatározó terepmunka keretében elsősorban a fák évgyűrűiből, mohamaradványokból, valamint tavi üledékekből, illetve – egy már korábban megkezdett munkát folytatva – barlangi jégből nyernek a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges mintákat. A tavi üledékek agyagásvány-összetételének meghatározásához az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban azt a korszerű, Fourier-transzformációs infravörös (FT-IR) spektrométert fogják használni, amelyet az intézmény az Akadémia elnöke által kiírt, évtizedek óta a legnagyobb műszerfejlesztést lehetővé tévő, kétmilliárd forint értékű programnak köszönhetően szerez be. Kern Zoltán távlati tervei között szerepel a berni egyetemen megismert technológiák meghonosítása is. "A kitin és keratin – rovarvázakból, tollból és szőrből nyert minták – stabilizotópos vizsgálata hazai vonatkozásban teljesen, a kitin elemzése pedig még világviszonylatban is új iránynak tekinthető. A kitin ilyen jellegű vizsgálatáról alig néhány cikk jelent meg, nincs még kiforrott módszertana sem" – emelte ki a metódus újszerűségét a kutató.

Új lehetőség vonzó szellemi műhelyek létrehozására

A Lendület program keretében önálló csoportot alakító Kern Zoltánhoz a Göttingeni Egyetemről hazatérő Horváth Balázs (PhD) csatlakozik. Az ő egyik fő feladata lesz a szerves anyagok magas hőmérsékletű, oxigénhiányos környezetben történő lebontását (pirolízis) lehetővé tévő berendezés beüzemelése, a stabilizotóp-aránymérő tömegspektrométerhez való csatlakoztatása, valamint a paleoklimatológiai célú FT-IR elemzések koordinálása. A Földre érkező szoláris energia múltbeli becslésére leggyakrabban használt modellek, elsősorban geomágneses komponensük részletes elemzését Wesztergom Viktor CSc, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumának vezetője vezeti majd. A befogadó intézmény egy technikussal is támogatni fogja a csoportot, Ábrahám Péter megbízott főigazgató pedig vállalta, hogy 2013-tól egy fiatalt kutatói helyet is a kutatócsoporthoz rendel. "Rendszeresen meg fogunk hirdetni tudományos diákköri dolgozatok, szakdolgozatok és doktori dolgozatok témájául választható témaköröket, illetve fogadjuk, segítjük is a saját ötletükkel jelentkező fiatalokat" - hangoztatta a program megvalósításába minél több tehetség bevonását tervező kutató. Érdeklődő fiatalokból szerinte nincs hiány, inkább az jelent nehézséget, hogy hosszabb távon is megtartsák őket egy-egy csoportban. Úgy véli, a Pálinkás József által elindított kiválósági program olyan vonzó szellemi műhelyek létrehozására ad lehetőséget, amelyek kiszámítható életpályát és egzisztenciális biztonságot nyújtanak a kutatóknak. A tervezhetőséget és az itthoni munkát biztosítja a Lendület a feleségével és két gyermekével 2010-ben Svájcba költöző Kern Zoltánnak is: "Nagyon jó Bernben dolgozni, de egyértelműen haza szerettem volna térni. Kerestem a módját, hogy Magyarországon teremtsek státuszt a magam számára, így a Lendület kiírása éppen jókor jött."

A rendkívül szerteágazó tudományterületként számon tartott éghajlatkutatás eredményeiről szólva úgy vélekedett: bár – nagyrészt infrastrukturális okok miatt -a magyar kutatók nem a világ élvonalát képviselik, érkezik olyan visszajelzés a legeredményesebb tudósoktól, miszerint figyelemmel kísérik a hazai szakemberek tevékenységét is. A műszerállomány korszerűsítésére is alkalmat adó Lendület program nagy lehetőség a felzárkózásra: "Igyekezni fogunk, hogy kihasználjuk a program adta lépéselőnyt, és hogy kutatócsoportunk az éghajlat-rekonstrukciós törekvések regionális szinten megkerülhetetlen szereplőjévé, akár vezetőjévé, sőt a szakma világviszonylatban is elismert műhelyévé váljon."