Jakus Zoltán mta.hu

Kutatási téma

A pulmonális nyirokrendszer fejlődése és szerepe a tüdő felkészítésében az újszülöttkori légzésre

Jakus Zoltán kutatóorvos a nyirokrendszer fejlődésbiológiáját tanulmányozza. A kutató munkatársaival feltárta, hogy a magzati időszakban a tüdő nyirokerei kritikus szerepet játszanak a tüdő tágulékonyságának kialakításában, ezáltal jelentősen hozzájárulnak a légutak megnyílásához és az első légvétel sikerességéhez. A magzat folyadékkal kitöltött, fejlődő tüdeje erre a létfontosságú pillanatra készül az anyaméhben, ám a folyamat pontos háttere még nem tisztázott. A megalakuló kutatócsoport célja, hogy feltérképezze a tüdő nyirokrendszerének fejlődését, és megismerje a pulmonalis nyirokerek pontos szerepét az újszülöttkori légzés kialakításában. A kutatások segítenek megérteni a koraszülötteknél különösen gyakori légzési elégtelenség okait. Az Egyesült Államokból hazatérő kutató a Lendület program támogatásával nemzetközileg versenyképes nyirokélettani kutatócsoportot indíthat a Semmelweis Egyetemen.

Befogadó intézet

Semmelweis Egyetem

A kutatócsoport működési időszaka

2014–2019

Interjú a kutatóval

Az interjú 2014. július 21-én jelent meg az mta.hu-n.

A tüdő nyirokrendszerének beható vizsgálatát, fejlődésének feltérképezését, valamint az újszülöttkori légzés kialakulásában betöltött szerepét tanulmányozza Jakus Zoltán munkacsoportjával a Semmelweis Egyetemen. Az Egyesült Államokból a Lendület pályázat támogatásával hazatérő kutatóorvos eredményei hozzájárulhatnak a koraszülötteknél különösen gyakori légzési elégtelenség okainak feltárásához, és a népbetegségnek számító magas vérnyomás és az elhízás terápiájában is hasznosulhatnak.

„Létfontosságú pillanat, amikor a születéskor az újszülött légutai megnyílnak, és megtörténik az első sikeres légvétel. A magzati korban folyadékkal kitöltötten fejlődő tüdő erre a momentumra készül, ám ennek pontos mechanizmusai még nem tisztázottak" – érzékeltette kutatási témája jelentőségét az mta.hu-nak Jakus Zoltán. A kutatóorvos munkacsoportja a tüdő nyirokrendszerének fejlődése során lejátszódó, számos tényező által befolyásolt komplex folyamatot térképezi fel, feltárva a tüdőben futó (pulmonális) nyirokerek szerepét, ahogyan az embrionális fejlődés során felkészítik a tüdőt az első légvételre.

Az újszülöttkori légzési elégtelenség különösen gyakori komplikáció koraszülöttekben. „Korábban munkatársaimmal az Egyesült Államokban feltártuk, hogy a magzati időszakban a pulmonális nyirokerek működése kritikus szerepet játszik a tüdő tágulékonyságának kialakításában, ám a jelenség háttere még nem ismert" – mondta el Jakus Zoltán. A kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a nyirokműködés hiánya vagy zavara is hozzájárul az újszülöttekben fellépő légzési elégtelenség kialakulásához, amit eddig kizárólag a felületaktív anyag (surfactant) termelésében beálló zavarnak tulajdonítottak. „A folyamatok pontos megértése révén előre jellemezhetjük, illetve serkenthetjük ezeket a kulcsfontosságú mechanizmusokat, hatékonyabbá téve a koraszülöttekben különösen gyakori újszülöttkori légzési elégtelenség megelőzését és kezelését" – emelte ki a kutatási eredmények egyik konkrét felhasználási lehetőségét a fiatal szakember. A kutatások emellett minden olyan betegség kezelésére hatással lehetnek, amelyek hátterében a nyirokér-növekedés és -működés zavara állhat: például az immunműködéssel kapcsolatos betegségek, a magas vérnyomás és az elhízás. Jakus Zoltán tervei szerint kutatásai az előbbi területeket is érintik majd.

Modern megközelítés, jövőbe mutató kutatási téma

„A nyirokrendszer a folyadékegyensúly, az immunválasz, a vérnyomás és a koleszterinszállítás szabályozásában mind fontos szerepet játszik" – mutatott rá az elmúlt évek eredményei alapján a kutatási terület fontosságára Jakus Zoltán. „Annak ellenére, hogy a nyirokrendszernek ilyen szerteágazó szerepe van a szervezet működésében, a közelmúltig nem álltak rendelkezésre megfelelő kísérleti rendszerek a működésének pontos feltárásához. Az utóbbi években a nyirokérsejt-specifikus sejtfelszíni markerek azonosítása lehetővé tette, hogy egyre jobban megismerjük a nyirokrendszer fejlődését, a fejlődési program szabályozását és a rendszer működésének jelentőségét" – világította meg a nemzetközi összehasonlításban is újszerű kutatási téma hátterét a Lendület-csoportvezető, aki korábbi tudományos pályafutása alatt is transzgenikus technológiákkal vizsgálta a különböző betegségek és kórfolyamatok mechanizmusait, és e téren szerzett tapasztalatait Lendület-csoportvezetőként is kamatoztatni tervezi. (A transzgenikus technológiák lényege, hogy a kísérleti állatok genetikai állományából egyes géneket célzottan törölnek, ami lehetővé teszi a gének pontos szerepének megismerését, tanulmányozását.) A fiatal orvost az Egyesült Államokba az új, dinamikusan fejlődő tudományterület vonzotta – itt ismerkedett meg behatóan a nyirokrendszer fejlődésbiológiájával.

„Már kezdetben sem terveztem hosszú távon Amerikában maradni. Arra törekedtem, hogy minél több tapasztalatot szerezzek, és minél több kapcsolatot és együttműködést építsek ki, ami megteremti az alapját a versenyképes kutatói munkának. Mindig az volt az álmom, hogy Magyarországon indíthassak egy önálló kutatócsoportot, és ezt most a Lendület program lehetővé teszi. Köszönöm a bizalmat a Magyar Tudományos Akadémiának, azon leszek, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk fel a támogatást, és jelentős tudományos eredményeket érjünk el" - fogalmazott Jakus Zoltán. Egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatási téma nemcsak a kutatócsoportot befogadó Semmelweis Egyetemen, hanem a régióban is újnak számít, ami jelentősen növeli a hazai orvosbiológiai kutatások versenyképességét a nemzetközi mezőnyben.

Inspiráló szellemi közeg, anyanyelvi környezet

A Semmelweis Egyetem, amellett, hogy infrastrukturális és adminisztrációs hátteret nyújt, a kutatócsoport munkáját anyagi támogatással is segíti, valamint két PhD hallgató fizetését is finanszírozza. A kutatásvezető az intézmény kivételes színvonalú felszereltsége mellett az ott uralkodó szellemi közeget is méltatta: „Az egyetem Élettani Intézetében számos nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően sikeres munkacsoport működik, ami jelzi, hogy az ország egyik legnívósabb szellemi műhelyéről van szó." A kutatásvezető kulcskérdésnek tartja, hogy a kutatócsoporton belül is inspiráló legyen a légkör. „Ilyen háttér szükséges ahhoz, hogy egy kutatócsoport eredményesen tudjon működni, és ezáltal egy vonzó szellemi műhellyé váljon. Ilyen környezetben lehet igazán rácsodálkozni a tudomány szépségére" – fogalmazott Jakus Zoltán, aki a csoport tevékenységében fontos szerepet szán a frissen végzett orvosoknak és biológusoknak, valamit tudományos diákkori hallgatók bevonását is tervezi. „Az egyetemi évek nagyon fontosak a tudományos szemlélet kialakításában, és a hallgatók jelentik a tudományos utánpótlást a jövőben" – mondta el a kutató, megemlítve saját mentorait, Mark Kahnt és tavaly a Lendület pályázat támogatását szintén elnyerő Mócsai Attilát, akikkel immár Lendület-csoportvezetőként tervez együttműködést kialakítani.

A többéves egyesült államokbeli tartózkodás után hazatelepülő orvos költözésének hírét az egész család örömmel fogadta. „A feleségemmel nagyon fontosnak tartjuk, hogy három gyermekünket anyanyelvi környezetben neveljük fel" – említett egy további érvet a Magyarországra való költözés mellett Jakus Zoltán.