Gyuranecz Miklós mta.hu

Kutatási téma

Zoonótikus bakteriológia és mycoplasmológia

Gyuranecz Miklós már közel tíz éve foglalkozik olyan kórokozók vizsgálatával, amelyek az állatokat és az embereket is egyaránt képesek megfertőzni. Ezek a zoonótikus baktériumok olyan kórokozók, amelyek által az emberi megbetegedések gyakran közvetlenül vagy közvetve az állatoktól származnak. Kutatásainak másik területe a mycoplasmatológia, amely a legkisebb bakteriális kórokozókkal foglalkozik.

A Lyme-kór, a tularémia- vagy az anthraxfertőzéseket is mind-mind zoonótikus baktériumok okozzák, míg a Mycoplasma fajok elsősorban a légző- és a húgy-ivari szerveket támadják meg. Az ellenük való védekezés kulcsfontosságú lépése a kutató szerint a zoonótikus baktériumok esetében ökológiai hátterük vizsgálata, és a genomok elemzése, míg a Mycoplasma fajoknál antibiotikum-érzékenységük és az e mögött rejlő genetikai háttérmegértésében, valamint más kórokozókkal alkotott kölcsönhatásuk megismerésében lehet a megoldás.

Az általa is képviselt, ún. "One World - One Health", vagyis "egyetlen Föld - egyetlen egészség" szemlélet, amely szerint a humán- és állategészségügy nem választható el egymástól, világszerte egyre nagyobb teret hódít. A bioterrorizmustól való félelem szintén fokozza az érdeklődést e kórokozók iránt.

Befogadó intézmény

MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet

A kutatócsoport működési időszaka

2012–2017.

A kutatócsoport tagjai

Rebeka Lucijana Berčič, Kreizinger Zsuzsa, Fekete Lilla, Fassang Edit, Hrivnák Veronika

Interjú a kutatóval

Az interjú 2012. október 11-én jelent meg az mta.hu-n.

A Lendület program idei legfiatalabb nyertese a zoonótikus baktériumok és a Mycoplasmafajok megismerését tűzte ki célul az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetben működő kutatócsoportjával közösen. Gyuranecz Miklós, a világlátott állatorvos nem csak négy munkatársának tevékenységét koordinálja majd, hanem egy hármas fokozatú biztonsági labor kialakítása is feladata.

Gyuranecz Miklós már közel tíz éve foglalkozik olyan kórokozók vizsgálatával, amelyek az állatokat és az embereket is egyaránt képesek megfertőzni. Szakterülete hazánkban egyedülállónak számít: olyan baktériumokat tanulmányoz, amelyeket akár a bioterrorizmus eszközeként is használhatnának, de a nagyüzemi állattartásban is komoly gazdasági károkat okozhat a jelenlétük. Ezek a zoonótikus baktériumok olyan kórokozók, amelyek által az emberi megbetegedések gyakran közvetlenül vagy közvetve az állatoktól származnak. Kutatásainak másik területe a mycoplasmatológia, amely a legkisebb bakteriális kórokozókkal foglalkozik.

"A zoonótikus baktériumoknak igen jelentős a szerepük az állat- és közegészségügyben. Mindenki számára ismert példa lehet a tuberkulózis. Sokan úgy gondolnak rá, mint egy mára már elfeledett, archaikus betegségre, pedig - főként a hajléktalanok között - újra terjedőben van. Ezenkívül Európa-szerte egyre súlyosabb problémákat okoz a vaddisznó- és borzpopulációk fertőzöttségének növekedése, mivel a kór átterjedhet a legelő szarvasmarha-állományokra, róluk pedig az emberre" - indokolta kutatásai jelentőségét az állatorvos.

Új biztonsági labor védelmében

A Lyme-kór, a tularémia- vagy az anthraxfertőzéseket is mind-mind zoonótikus baktériumok okozzák, míg a Mycoplasma fajok elsősorban a légző- és a húgy-ivari szerveket támadják meg. Az ellenük való védekezés kulcsfontosságú lépése a kutató szerint a zoonótikus baktériumok esetében ökológiai hátterük vizsgálata, és a genomok elemzése, míg a Mycoplasma fajoknál antibiotikum-érzékenységük és az e mögött rejlő genetikai háttérmegértésében, valamint más kórokozókkal alkotott kölcsönhatásuk megismerésében lehet a megoldás.

Ahhoz, hogy e kórokozók ellen hatékonyan lehessen felvenni a harcot, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetben egy III-as fokozatú biztonsági labor kialakítására van szükség, ahová csak szigorú biztonsági beléptető rendszeren keresztül lehet bejutni. A labortérben negatív légnyomás uralkodik, így a kórokozók nem tudnak onnan kijutni. A munkavégzés megfelelő védőöltözetben, speciális laboreszközök segítségével történik. Ehhez hasonló méretű infrastrukturális beruházásra harminc éve nem került sor az akadémiai intézményben.

"Az új laboratórium nem csak a mi munkánk eredményességéhez fog hozzájárulni, speciális adottságait más kutatócsoportok is igénybe vehetik kísérleteikhez" - magyarázta a tudós. Az általa is képviselt, ún. "One World - One Health", vagyis "egyetlen Föld - egyetlen egészség" szemlélet, amely szerint a humán- és állategészségügy nem választható el egymástól, világszerte egyre nagyobb teret hódít. A bioterrorizmustól való félelem szintén fokozza az érdeklődést e kórokozók iránt. Évente nő a témában megjelenő publikációk száma, sőt az utóbbi időben számos új, csak ezzel a területtel foglalkozó szaklap jelent meg.

A szakma megfiatalítása

A Lendület programnak köszönhető, hogy a fiatal kutató, aki jövőjét külföldön képzelte el, munkájával hazánk tudományos életét gazdagítja. Annak ellenére, hogy Gyuranecz Miklós a kiválósági program legifjabb nyertese, tízéves intenzív kutatói pálya áll mögötte. Már elsőéves egyetemi hallgatóként is minden szabadidejét különböző hazai laborokban töltötte.

Nyaranta külföldi tanulmányutakon vett részt, a nemzetközi közegben új technikákat sajátított el, elmélyítette és a gyakorlatba ültette át az egyetemen megszerzett tudását. Tapasztalatai alapján döntött úgy, csoportjába fiatal, tehetséges állatorvosokat hív meg, hogy ezáltal is nőjön az esélyük bekapcsolódni a tudományos élet pezsgésébe.

A kutatót befogadó akadémiai intézmény egyik problémája a fiatal, állatorvos végzettségű munkatársak hiánya, amire megoldást jelenthet az új csoport megalakulása. Gyuranecz Miklós kutatócsoportjában négy állatorvos (Rebeka Lucijana Berčič, PhD, Kreizinger Zsuzsa, Fekete Lilla és Fassang Edit), valamint Hrivnák Veronika állatorvosi bakteriológiai asszisztens dolgozik majd, de más diszciplínák, az agrár-, az orvostudomány és az ökológia képviselőivel is együttműködnek.

"A Lendület pályázat nagy lehetőség számomra, de egyúttal nagy felelősséggel is jár, hogy megszüntessem a fiatal munkaerő hiányát az intézményben - vallja a kutató. Az elmúlt pár évben számos hallgató TDK-munkáját irányítottam, most sikerült közülük a legjobb kutatói vénával rendelkezőket a csoportomba csábítanom. Reményeim szerint a magas színvonalú kutatómunkánknak köszönhetően sikerül PhD-fokozatot szerezniük, és idővel ők is sikeres szakemberré és témavezetővé válnak. Ehhez az szükséges, hogy a megfelelő témavezető mellett szakmai szempontból is jelentős, érdekfeszítő témák felderítésében vehessenek részt, lássanak fejlődési lehetőséget maguk előtt, s elengedhetetlennek tartom a tudásukhoz méltó fizetést is."