Győrffy Balázs mta.hu

Kutatási téma

Genom-szintű adatok alkalmazása a rosszindulatú daganatos betegek túlélésének és terápiás válaszának előrejelzésére

Győrffy Balázs (39) orvos olyan biomarkereket (jelzőmolekulákat) keres, amelyek alkalmazásával hatékonyabbá tehető a rosszindulatú daganatos betegek kezelése. "A személyre szabott tumorterápia az orvostudomány előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Kutatásaink során genomszintű adatok vizsgálatával fogunk új, a rosszindulatú daganatos betegségek kezelése során hasznosítható prognosztikus és prediktív biomarkereket azonosítani: előbbiek a várható túlélést, utóbbiak pedig egy konkrét gyógyszerre adott választ jelzik előre. Az azonosított biomarkereket egyaránt teszteljük sejtkultúrás kísérletekben és klinikai vizsgálatok során. Terveinkben szerepel világháló-alapú programok létrehozása is, amelyek automatizált módon más kutatók számára is lehetővé teszik az onkológiai biomarkerek azonosítását" – összegezte céljait Győrffy Balázs.

Befogadó intézmény

MTA Természettudományi Kutatóközpont

A kutatócsoport működési időszaka

2014–2019.

A kutatócsoport tagjai

Pénzváltó Zsófia, Lánczky András, Kormos Máté, Menyhárt Ottília, Pongor Lőrinc Sándor

Interjú a kutatóval

Az interjú 2014. június 18-án jelent meg az mta.hu-n.

A rákos megbetegedések hatékonyabb kezelését tűzte ki célul Győrffy Balázs, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának docense, aki az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alapíthat lendületes kutatócsoportot. Kutatásaival a hazai kedvezőtlen daganatos halálozási mutatók javulásához szeretne hozzájárulni, és arra törekszik, hogy Magyarország kiemelkedő eredményeket érhessen el a rákellenes küzdelemben.

„A tudósoknak nem jelent gondot egy külföldi állás elnyerése, ezeket a lehetőségeket azonban nem szabad misztifikálni, hiszen távolról sem ugyanazt jelentik, mint a Lendülethez hasonló, nagyobb kutatási szabadságot garantáló pályázati programok. Nemzetközileg is kiemelkedő projektről van szó, a hasonló jellegű német Sofja Kovalevskaja-pályázat például nemcsak hogy kevesebb kutatónak biztosít évente lehetőséget, de összege abszolút értékben sem haladja meg a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának keretét" – fogalmazott Győrffy Balázs, aki több mint öt évet töltött Németországban és az Egyesült Államokban.

A cél a hatékonyabb rákellenes terápia kidolgozása

Világszerte nő a rosszindulatú daganatos megbetegedések előfordulása, a WHO adatai szerint napjainkban többen hunynak el rákban, mint AIDS-ben, tébécében és maláriában együttesen. Különösen kedvezőtlen a helyzet Magyarországon, ahol 1990 óta csaknem két és félszeresére nőtt a daganatos halálozás, amellyel az ország vezető helyet foglal el az Európai Unió 28 tagállama között. „Az onkológiai gyakorlatban alkalmazott új gyógyszerek hatékonysága még távolról sem optimális. Célom, hogy kutatók, statisztikusok és klinikusok összefogásával a jelenleginél hatékonyabb terápiás eszközöket hozzunk létre" – összegezte a terveit az mta.hu-nak a lendületes kutató.

Online „diagnosztikai eszköz" létrehozása

Mint Győrffy Balázs kifejtette, a hatékony onkoterápiához megfelelő biomarkerek, azaz olyan jellemzők szükségesek, amelyek objektív mérése alkalmas az élettani és a kóros folyamatok, valamint a gyógyszeres terápiára adott válaszok értékelésére. Ennek megfelelően az MTA TTK Lendület Onkológiai Biomarker Kutatócsoport prognosztikus és prediktív biomarkerek azonosítását vette tervbe: előbbiek a várható túlélést, utóbbiak pedig az egy-egy konkrét gyógyszerre adott választ jelzik előre. A projekt keretében elsősorban az emlőrák legfontosabb génjeivel (HER2, TP53, BRCA1/2) foglalkoznak, valamint egy kevéssé vizsgált génnek (RALA) a vastagbéltumorok kialakulásában játszott szerepét kutatják.

Az új prognosztikus és prediktív biomarkerek azonosításához mindenekelőtt olyan adatbázisokat hoznak létre, amelyekben összekapcsolják a genetikai és a klinikai adatokat. A másik fő cél a biomarkerek azonosítására szolgáló számítógépes programok kifejlesztése. „Korábban már hoztunk létre internetalapú rendszereket, ezek elsősorban a túlélés előrejelzésére szolgáltak. Most a Lendület program keretében egy olyan rendszert is megalkotunk, amellyel közvetlenül azonosíthatók a gyógyszerek hatásainak, illetve a készítményekkel szembeni érzékenységnek az előrejelzésére alkalmas biomarkerek. Célunk egy további rendszer létrehozása is, amelyet egyfajta „online diagnosztikai eszközként" közvetlenül fel lehet majd használni a betegek kezelésében. Mindezek eredményeként automatizáltan tudunk majd új géneket azonosítani. Egyes kiválasztott biomarkereket sejtkultúrás kísérletekben és klinikai mintákban is tesztelünk, új gyógyszer-célmolekulákat keresve" – vázolta a munkamenetet Győrffy Balázs.

21. századi technológiai feltételek, multidiszciplináris kutatói közeg

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont laboratórium és iroda biztosításával, doktori képzésben részt vevő hallgatók finanszírozásával járul hozzá a lendületes kutatócsoport munkájához, továbbá az első évben egy szabadon felhasználható, 10 millió forintos pénzügyi keretet is a csoport rendelkezésére bocsát. „A TTK-ban több olyan kutatócsoport is működik, amelynek témája kapcsolódik a mi kutatásainkhoz. A velük való kooperálás kölcsönösen elősegíti kutatási céljaink megvalósítását, emellett reményeink szerint további projektek indítását is lehetővé teszi" – hangsúlyozta Győrffy Balázs, aki a Semmelweis Egyetemmel és az Országos Onkológiai Intézettel szándékozik együttműködni, de terveiben szerepelnek amerikai, brit, kanadai, lengyel, német és olasz tudósokkal közösen megvalósított projektek is.

Kutatói mobilitás, alkotói műhelymunka

Győrffy Balázs, a Lendület programot méltatva, kiemelte, hogy a pályázat ösztönzi a kutatói mobilitást, ennek köszönhetően tér például haza Németországból kutatócsoportjának két tagja, Pénzváltó Zsófia és Menyhárt Otília. A biológusokból és bioinformatikusokból álló csoportjáról elmondta: jövendő munkatársait elsősorban azon hallgatók köréből válogatta össze, akikkel már volt sikeres közös projektje. „Fontosnak tartom, hogy mindenki saját kutatási témát kapjon. Így az alkotótevékenység, a felfedezés öröme, nem pedig az egymással való rivalizálás válik munkája mozgatórugójává" – engedett betekintést a csapatépítés folyamatába a kutató.

Az ötéves projekttel kapcsolatos várakozásairól elmondta, hogy összességében akkor lenne elégedett, ha kutatásaival hozzájárulhatna a kedvezőtlen hazai epidemiológiai helyzet javulásához. „Arra törekszünk, hogy az ország a rákellenes küzdelemben elért eredményei alapján a nemzetközi élvonalba kerüljön" – summázta céljait Győrffy Balázs.