Geiszt Miklós Lendület-ösztöndíjas kutató
Geiszt Miklós mta.huKutatási témája
Reaktív oxigén származékok képződése és hatása
Geiszt Miklós tudományos érdeklődésének középpontjában a reaktív oxigén származékok képződése és hatása áll. A reaktív oxigén származékok (ROS) olyan vegyületek, amelyek oxigén molekulából épülnek fel és hatékonyan lépnek kölcsönhatásba az élő szervezetet alkotó molekulákkal. Régóta ismert, hogy a ROS termelése életfontosságú a kórokozókkal folytatott küzdelemben. Az élő szervezetekben zajló szabályozott, célzott ROS termelés elsősorban egy enzim, a NADPH-oxidáz (Nox) működéséhez köthető. Geiszt Miklós kutatásai során már azonosította a Nox enzimek korábban ismeretlen formáit és funkcióit. Ezen eredmények kulcsszerepet játszottak jelenleg is zajló gyógyszerfejlesztések elindításában. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének docense a Lendület program keretében olyan fehérjék kutatására összpontosít, amelyek az úgynevezett peroxidáz enzimek családjába tartoznak. A peroxidáz enzimeknek jelentős mértékben járulnak hozzá a hidrogén peroxid élő szervezetekben kialakuló hatásaihoz.
Az ötéves kutatási program célja a peroxidazin (PXDN), valamint peroxidazin-szerű fehérje (PXDNL) működésének megismerése, ami szintén a gyógyszerfejlesztés területén hozhat áttörést. ─ Korábban csak emlegettük, hogy milyen jó is lenne egy ilyen program ─ idézte fel emlékeit Geiszt Miklós, aki szerint most adott a lehetőség új kutatások elindításához és munkatársak toborozásához. Az orvos meggyőződése, hogy a Lendület már rövid távon is jelentősen erősíti a magyar tudomány nemzetközi versenyképességét.
Befogadó intézet
A kutatócsoport működési időszaka
2011–2016.
A kutatócsoport tagjai
Donkó Ágnes, tudományos munkatárs, Dr. Sirokmány Gábor, posztdoktor kutató, Dr. Péterfi Zalán, PhD hallgató, Dr. Lázár Enikő, PhD hallgató, Zana Melinda, PhD hallgató, Molnár Beáta, laborasszisztens, Szosznyák Tünde, laborasszisztens
Elérhetőség
Bemutatkozó videó
Interjú a kutatóval
Az interjú 2011. július 28-án jelent meg az mta.hu-n.
A peroxidáz enzimek családjába tartozó fehérjék működésének jobb megismerése a célja a Lendület program egyik idei nyertesének. Geiszt Miklós kutatóorvos és társai azt vizsgálják, milyen szerepük van ezeknek a fehérjéknek a májat, a szívet, a tüdőt, illetve a vesét egyaránt veszélyeztető betegség, a fibrózis kialakulásában.
"A peroxidáz enzimekről már elég sokat tudunk. A fehérvérsejtben például szerepet játszanak a kórokozók elleni védekezésben, a pajzsmirigyben megtalálható peroxidázról pedig kimutatták, hogy hiánya pajzsmirigy-elégtelenséget okozhat. A mi kutatási témánk, a peroxidazin a fehérjecsalád sokkal kevésbé ismert tagja. E fehérje pontos funkciójáról még csak feltételezéseink vannak, ezek megalapozottságát szeretnénk megvizsgálni" – foglalta össze az ötéves munka legfontosabb célját az mta.hu-nak a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének negyvenkét éves docense. A kutatási eredmények szerint eddig viszonylag kevés figyelmet fordítottak a peroxidazinra (PXDN), valamint a peroxidazinszerű fehérjére (PXDNL), a szervezetben betöltött pontos szerepük egyelőre ismeretlen. Geiszt Miklós feltételezése szerint a sejt közötti állomány stabilizálásában láthatnak el fontos feladatot. A Lendület program keretében szervezett kutatócsoportja arra is kíváncsi, vajon van-e befolyásuk a szövet hegesedésével járó fibrózis kialakulására: "Ez a betegség megtámadhatja a májat, a szívet, a tüdőt vagy a vesét is, és jelenleg gyógyíthatatlan."
Geiszt Miklós nem először választ olyan témát, amellyel viszonylag kevesen foglalkoznak. Korábban az Egyesült Államokban az ún. NADPH-oxidáz (NOX) enzimek addig ismeretlen formáit és funkcióit azonosította.
Elsősorban a NOX enzimek működéséhez köthető azoknak a reaktívoxigén-származékoknak (ROS) a célzott termelése, amelyekről a kutatók régóta tudják, hogy jelenlétük létfontosságú a kórokozókkal folytatott küzdelemben. "Nagy sikerélmény volt számomra, hogy jelen lehettem egy szinte új kutatási terület megszületésénél" – idézte fel a NOX enzimekkel kapcsolatos tengerentúli munkát Geiszt Miklós. Hogy leendő csoportjával, a korábbi eredményekre alapozva, a Lendület program keretében sem "agyonkutatott" problémát vizsgál, tudatos döntés eredménye – hangsúlyozta.
Az ötéves programban részt vevők listája még nem teljes, de a csapatnak már tagja több orvos és egy biomérnök is. Geiszt Miklós a Pálinkás József által indított Lendület program idei nyilvános eredményhirdetésén elmondta: "Meggyőződésem, hogy a kezdeményezés már rövid távon is jelentősen növeli a magyar tudomány versenyképességét. Olyan, nemzetközi mércével mérve is komoly támogatást jelent, amelynek segítségével a fiatal kutatók Magyarországon sokkal rövidebb idő alatt tudnak saját csoportot létrehozni, mint azelőtt." Mindez rendkívül fontos az élettudományokban, ahol például egy génmódosított egérmodell létrehozásának költsége elérheti a 40-50 ezer eurót.
A Lendület pályázatán elnyert támogatásnak nem csak Geiszt Miklós örül: "Feleségem szintén orvosi egyetemet végzett, és egy gyógyszercégnél dolgozik vezető beosztásban. Mindig nagy figyelemmel kíséri és támogatja a munkámat." A kutató 11 éves fiának és 8 éves lányának pedig a programnak köszönhetően nem kell kiszakadnia megszokott környezetéből, és hosszabb időre elbúcsúznia barátaitól.
