Christos Chinopoulos mta.hu

Kutatási téma

A rendezetlen fehérjék és komplexeik vizsgálata, szabályozó mechanizmusaik felderítése

A mitokondriumok, vagyis a sejtalkotórészek működése kulcsfontosságú az emberi szervezetben: ezek váltják ugyanis felhasználható "valutára" mindazt az energiát, amelyet az elfogyasztott ételekből nyerünk.

Ezt az univerzális energiavalutát, az adenozin-trifoszfátot (ATP) a sejt bármely energiaigényes folyamatra - például az izmok összehúzódására - képes felhasználni. Külső (például különféle mérgek) vagy belső (a szabad gyökök túlzott mértékű felszabadulása) hatások képesek a mitokondriumokat ATP-termelőből fogyasztóvá alakítani. Sőt, mitokondriális duzzadást is előidézhetnek, aminek következtében szinte felrobbantják a sejtszervecskéket. Ezáltal olyan molekulák szabadulnak fel - a sejt különböző részeibe szétterjedve -, amelyek végül a sejt halálához vezetnek.

Ezt a folyamatot igyekszik feltérképezni Christos Chinopoulos a proteomika (a proteom, vagyis az élő szervezetben előforduló összes fehérje megismerésével foglalkozó tudományág) széles skálájú fehérjevizsgáló módszerével.

Befogadó intézet

Semmelweis Egyetem, Orvosi Biokémiai Intézet

A kutatócsoport működési időszaka

2012–2017.

A kutatócsoport tagjai

Interjú a kutatóval

Az interjú 2012. szeptember 3-án jelent meg az mta.hu-n.

A görög származású kutatóorvos, Christos Chinopoulos különböző tengeri állatok mitokondriumainak vizsgálatával kívánja jobban megismerni azon fehérjemolekulák hatását, amelyek közvetlenül hozzájárulnak egy-egy sejt halálához, ezzel olyan betegségekhez, mint például a szívizom szövet pusztulása. Az Akadémia kiválósági programjának és a Semmelweis Egyetemnek köszönhetően professzionálisan felszerelt laboratóriumban kezdheti el saját csoportjával közös munkáját.

A mitokondriumok, vagyis a sejtalkotórészek működése kulcsfontosságú az emberi szervezetben: ezek váltják ugyanis felhasználható "valutára" mindazt az energiát, amelyet az elfogyasztott ételekből nyerünk. Ezt az univerzális energiavalutát, az adenozin-trifoszfátot (ATP) a sejt bármely energiaigényes folyamatra – például az izmok összehúzódására - képes felhasználni. Külső (például különféle mérgek) vagy belső (a szabad gyökök túlzott mértékű felszabadulása) hatások képesek a mitokondriumokat ATP-termelőből fogyasztóvá alakítani. Sőt, mitokondriális duzzadást is előidézhetnek, aminek következtében szinte felrobbantják a sejtszervecskéket. Ezáltal olyan molekulák szabadulnak fel – a sejt különböző részeibe szétterjedve –, amelyek végül a sejt halálához vezetnek.

A proteomikában rejlő lehetőségek

Ezt a folyamatot igyekszik feltérképezni Christos Chinopoulos a proteomika (a proteom, vagyis az élő szervezetben előforduló összes fehérje megismerésével foglalkozó tudományág) széles skálájú fehérjevizsgáló módszerével. "Projektünkben azért használjuk majd ezt a módszert, hogy azonosítani és katalogizálni tudjuk különböző tengeri állatok összes mitokondriális fehérjéjét. Ezek közül néhányban nem játszódik le az a bizonyos belső folyamat, amely a sejtszervecske pusztulásához vezet, ily módon lehetőségünk lesz arra, hogy azonosítsuk ezeket a fehérjéket. Jelenleg, mivel a mitokondriális pusztulást mediáló fehérjék nem ismertek, nem is létezik azt célzottan gátló gyógyszer, kifejlesztése az egyik távolabbi célunk" – mondta témájáról a kutatóorvos.

"A Lendület program támogatása mellett a Semmelweis Egyetem is hozzájárul a kutatásainkhoz szükséges vegyszerek folyamatos beszerzéséhez, továbbá egy korszerű, tágas laboratóriumot is a rendelkezésünkre bocsátottak. Mindezt az Orvosi Biokémiai Intézet igazgatójának, Ádám Veronikának köszönhetem, aki mind tudományos, mind adminisztratív szempontból professzionális körülményeket teremtett a fejlődésemhez. Azt gondolom, az elnyert akadémiai támogatás is ennek a törődésnek a gyümölcse – vélekedett a kutató, aki szerint a pályázat a legjobbkor jött, hiszen az utóbbi időben a gyógyíthatatlan betegségekben betöltött szerepük miatt már régóta az érdeklődés középpontjában álló mitokondriális fehérjék kutatása nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi színtéren is új erőre kapott.

Christos Chinopoulos a legfrissebb eredmények megismerését és megismertetését nemzetközi és hazai kapcsolatai ápolása révén is igyekszik elérni. Egy további hazai projektjén Töröcsik Beáta tanársegéddel, illetve Vékey Károllyal és Turiak Lillával, az MTA Kémiai Kutatóközpont Tömegspektrometriai Intézetének munkatársaival dolgozik együtt. A nemzetközi kutatásokba Roza Kucharczyk, a Lengyel Tudományos Akadémia Biokémia és Biofizika Intézetének munkatársa, illetve George Tsaprailis, az Arizona Proteomics Consortium kutatója révén kapcsolódik be.

Két országban otthon

Az Athénban született, azonban felsőfokú tanulmányait Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen végző tudóst több amerikai állomás után kutatói pályafutása ismét hazánkba vezette. "Közvetlenül a Marylandi Egyetemen történő posztdoktori , illetve junior kari kinevezésem után korábbi doktori témavezetőm, Ádám Veronika felajánlott egy olyan kutatói pozíciót, amelyben az anyagi ösztönzés és támogatás mellett szabad kezet biztosított, hogy önállóan kidolgozhassam saját projektjeim. Így az Egyesült Államokban megszerzett tapasztalataimmal Magyarországon nekikezdhettem saját ötleteim megvalósításának" – számolt be a kutató, majd hozzátette, mekkora sikerélményt jelent számára, hogy a külföldön elsajátított új módszereket abban az országban kamatoztathatja, amelyet második otthonának tart, és átadhatja őket munkatársainak és fiatal, az egyetemről frissen kikerülő kutatóknak.

Erre saját Lendület-csoportjában is lehetősége lesz, hiszen számos egyetemi hallgató vesz részt a projektjében: Pour-Ghaz Issa, Mansur Josef, Madgar Ory, Kacsó Gergely és Ravasz Dóra. Rajtuk kívül Dóczi Judit tanársegéd, Kiss Gergely és Konrád Csaba PhD-hallgatók, illetve Zölde Katalin kutatói asszisztens segíti Christos Chinopoulos napi laboratóriumi tevékenységét. A pályázat és a tudóst befogadó Semmelweis Egyetem támogatásának köszönhetően a későbbiekben további két posztdoktorral és PhD-hallgatóval bővülhet a csapat.

A laboratóriumban a tudományos munka mellett a kikapcsolódásra és a közösségépítésre is lehetőséget ad a görög kutatóorvos: "Van egy fontos játékszabályunk: nem szabad zenét hallgatni, hacsak nem a saját hangszereden játszol! Szerencsére a csapat számos tagja tehetséges muzsikus, előfordul, hogy közösen adunk koncertet. Különösen üdítő és felemelő érzés, amikor együtt zenélünk, és eljátsszuk kedvenc dalainkat."