Berényi Antal mta.hu

Kutatási téma

Az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárás megalapozása.

Egy új, az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárás megalapozása a célja a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Élettani Intézetében kutatócsoportot alakító idegtudós, Berényi Antal célja.

A Szegedi Tudományegyetem tanársegéde az epilepszia gyógyításának új módszereit megalapozó eljárások kidolgozására összpontosítja erőfeszítéseit. A világon először fogja az idegaktivitást regisztráló legmodernebb és a térben fókuszált, az agyi ideghálózatokat a koponyán kívülről érkező elektromos impulzusokkal időzítetten ingerlő (TES) eljárást az epilepsziás rohamok evolúciójának vizsgálatában alkalmazni. Azt reméli, hogy eredményei hozzájárulhatnak a rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő terápia kidolgozásához.

"A magyar idegtudomány hosszú idők óta világszínvonalú eredményekkel büszkélkedhet. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy egy olyan időszakban indíthatok saját munkacsoportot, amikor reális esély mutatkozik az évtizedek óta tartó elvándorlási tendencia megfordulására" – emelte ki az évekig szintén külföldön kutató idegtudós, akinek a számára a "hazaköltözés nem döntés kérdése, hanem kötelesség volt". Szerinte azonban a Lendület által biztosított feltételeknek köszönhetően Magyarországon sem kell kompromisszumokat kötnie: reális célja lehet a világ egyik vezető idegtudományi kutatócsoportjának létrehozása.

Befogadó intézet

Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

A kutatócsoport működési időszaka

2013–2018.

A kutatócsoport tagjai

Nagy Anett PhD-hallgató, Vöröslakos Mihály PhD-hallgató, Puskás Tamás PhD-hallgató

Interjú a kutatóval

Az interjú 2013. július 12-én jelent meg az mta.hu-n.

A nagy hagyományú magyar idegtudomány eredményeit gazdagíthatják Berényi Antal neurofiziológus kutatásai, amelyeket a Lendület program támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen folytat majd. A korábban az Agy díjas Buzsáki György akadémikus New York-i laborjában is dolgozó agykutató célja egy új, az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárás megalapozása.

A tengerentúli idegtudományi műhelyt a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Élettani Intézetére cserélő Berényi Antal útja nem vezetett egyenesen az epilepszia tanulmányozása felé: eleinte látáskutatással foglalkozott. A neuronhálózatok működése iránt az keltette fel az érdeklődését , hogy úgy gondolta, az idegsejtek működését nem csak a sejtek, hanem a sejtcsoportok szintjén kellene vizsgálnia, hiszen az egyes idegsejtek egymással folytatott interakciója legalább annyira fontos lehet, mint maga a sejtműködés. Így PhD-tanulmányai befejezése után egy olyan laboratóriumot keresett a posztdoktori képzéshez, amelynek a fő profilja a neuronhálózatok működésének vizsgálata. Ez a hely Buzsáki Györgynek, az MTA külső tagjának New York-i laboratóriuma lett, ahol a hálózatszerű működések között is kiemelkedő jelentőségű, ritmikus – oszcillatorikus – agyi működéseket vizsgálta. Az epilepsziával kapcsolatos kutatásokhoz szinte véletlenül jutott el. "Az epilepszia, mint ideális ritmikus működésmodell vált érdekessé a számomra, a kísérletek pedig viszonylag gyorsan megmutatták, hogy az az elektromos ingerlési eljárás, amelyet alkalmaztam, hatékony lehet az epilepsziás rohamok egy típusának a megszüntetésére is" – idézte fel a tudományos pályáján új fejezetet nyitó felismerést Berényi Antal.

Új módszerekkel az epilepszia ellen

Magyarországon a népesség körülbelül 1-1,5 százaléka szenved az epilepszia valamelyik típusában. A betegek mintegy harmadánál a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszeres terápiák nem vagy csak korlátozott mértékben hatásosak. A visszatérő epilepsziás rohamok negymértékben megnehezítik a betegek életvitelét, akadályozhatják őket a munkavállalásban vagy az olyan mindennapi tevékenységekben, mint a hivatali ügyintézés vagy az autóvezetés. Ráadásul a betegség – még ha csak közvetve is – a beteg egész családjának életére kihat. A Szegedi Tudományegyetem tanársegéde az epilepszia gyógyításának új módszereit megalapozó eljárások kidolgozására összpontosítja erőfeszítéseit. A világon először fogja az idegaktivitást regisztráló legmodernebb és a térben fókuszált, az agyi ideghálózatokat a koponyán kívülről érkező elektromos impulzusokkal időzítetten ingerlő (TES) eljárást az epilepsziás rohamok evolúciójának vizsgálatában alkalmazni. Azt reméli, hogy eredményei hozzájárulhatnak a rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő terápia kidolgozásához.

Világszínvonalú kutatások világszínvonalú eszközökkel

Ehhez azonban – sok egyéb mellett – megfelelő műszerekre van szüksége. "Annak érdekében, hogy világszínvonalú kutatásokat tudjak folytatni, világszínvonalú eszközparkra van szükség" – emelte ki Berényi Antal, aki szerint a rendkívül eszközigényes elektrofiziológiai kutatásokhoz szükséges infrastruktúra kialakítására a Lendület nélkül nem lenne lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programja azonban olyan feltételeket biztosít a munkájához, hogy a legkorszerűbb műszerekkel szerelheti fel laborját. "A mérésekhez be fogunk szerezni 3-4 darab 256 csatornás felvevőrendszert, amellyel az idegaktivitást tudjuk rögzíteni és monitorozni. Szeretnék egy minden elvárásnak megfelelő optogenetikai laboratóriumot is berendezni, valamint egy, az elektrofiziológiai mérések hátterét biztosító szövettani laboratóriumot. Természetesen a kinyert adatok feldolgozásához szükségünk lesz megfelelő nagykapacitású számítástechnikai eszközökre is" – sorolta a tervezett beruházásokat Berényi Antal. A kutató hozzátette: szegedi laboratóriuma már most egyedülálló a világon a térbeli és időbeli felbontóképességet – vagyis az egy időben sejtszinten milliszekundumos időbeli pontossággal vizsgálni képes agyterület nagyságát - illetően.

Színes összetételű csoport

A kutatási infrastruktúra kialakítása mellett az első év fontos feladata a kutatócsoport megszervezése. "Terveim szerint csapatom rajtam kívül 4-5 főből áll majd kezdetben. Jelenleg 3 PhD-hallgatóval (Nagy Anett, Vöröslakos Mihály és Puskás Tamás) kezdjük meg a munkát. Ők egyelőre az én közvetlen szakmai irányításommal segítenek a kutatási terv három fő munkacsomagját elindítani, illetve a kezdeti szervezési feladatokból is kiveszik a részüket. Két posztdoktor alkalmazását tervezem: ők lehetőség szerint külföldről hazahívott magyar vagy külföldi kutatók lennének, ezzel is színesítve a csoport összetételét. Optimális esetben olyan embereket szeretnék felvenni, akik valamilyen, a biológiához kapcsolódó határterületen (programozás, statisztika, matematika vagy elektronika) értek el kimagasló eredményt, amit aztán alkalmazhatnak kutatásaink során. Természetesen a 4-5 fős csoport bővülhet majd, ha sikerül további forrásokat elnyernem.

A lendületes kutatók munkájához a befogadó intézmény, a SZTE ÁOK Élettani Intézete is igyekszik lehetőségeihez mérten minden támogatást megadni. Míg a csoport működésének finanszírozását az Akadémia kiválósági programja és további pályázati források bevonásával maga a csoportvezető biztosítja, az egyetem a megfelelő méretű labor és irodaterület biztosításával, állatházi szolgáltatásokkal, valamint szakmai háttérrel támogatja az eredményes munkát.

Kompromisszumok nélkül

"A magyar idegtudomány hosszú idők óta világszínvonalú eredményekkel büszkélkedhet. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy egy olyan időszakban indíthatok saját munkacsoportot, amikor reális esély mutatkozik az évtizedek óta tartó elvándorlási tendencia megfordulására" – emelte ki az évekig szintén külföldön kutató idegtudós, akinek a számára a "hazaköltözés nem döntés kérdése, hanem kötelesség volt". Szerinte azonban a Lendület által biztosított feltételeknek köszönhetően Magyarországon sem kell kompromisszumokat kötnie: reális célja lehet a világ egyik vezető idegtudományi kutatócsoportjának létrehozása.

Támogatás az ERC-től is

Berényi Antal júliusban nyert az Európai Kutatási Tanács (ERC) fiatal kutatókat segítő, Starting Grants pályázatán is. Ennek keretében az ERC projektenként akár 2 millió eurós (600 millió forintos) összeggel is támogatja a nyertesek kutatatásait.

A Szegedi Tudományegyetem agykutatója Therapeutic Mechanisms and Long Term Effects of Directed Transcranial Alternating Current Stimulation in Epileptic Seizures (Epilepsziás roham esetén koponyán belül irányzottan alkalmazott váltóáramú stimuláció terápiás mechanizmusa és hosszú távú hatásai) című tanulmányával nyerte el a támogatást.