Bárány Attila Pál mta.hu

Kutatási téma

Magyarország helye és képe a középkori Európában

A középkori Magyarország európai politikai szerepét és dinasztikus-diplomáciai kapcsolatrendszerét vizsgálja az MTA kiválósági programjának támogatásával a Debreceni Egyetemen Bárány Attila Pál történész. A kutató azt reméli, hogy eredményei révén nem csupán a hazai középkorkutatás európai ismertségének, valamint nemzetközi reprezentáltságának növeléséhez járul hozzá, hanem ahhoz is, hogy a Magyar Királyság emlékezete ("memoria Hungariae") a nemzeti kollektív emlékezetnek és a nemzeti kulturális örökségnek is szerves részévé váljon. A történész kutatásának kiindulópontja az, hogy a középkori latin keresztény Európa szemében Magyarország nem távoli, elszigetelt, ismeretlen, elérhetetlen "föld" volt, hanem a közös Európa része. Az elmúlt két évtizedben elsősorban a középkori Anglia és Magyarország kapcsolatát vizsgáló történész vitatja a Magyar Királyság Nyugattól való politikai elszigeteltségéről szóló tézist. Bárány Attila álláspontja tudományos bizonyítására a Lendület keretében csoportjával megkísérli feltárni a kapcsolatfelvételek történetét, egyben láttatni tudatos voltukat és rendszerszerűségüket.

Befogadó intézmény:

Debreceni Egyetem

A kutatócsoport működési időszaka

2014–2019.

A kutatócsoport tagjai

Györkös Attila PhD, Pósán László PhD, Forisek Péter PhD, Novák Ádám PhD-hallgató, Csernus Sándor PhD, E. Kovács Péter CSc, Kiss Gergely PhD,
Szebelédi Zsolt, Kákóczki Balázs PhD

Interjú a kutatóval

Az interjú 2014. június 12-án jelent meg az mta.hu-n.

Középkori Magyarország európai politikai szerepét és dinasztikus-diplomáciai kapcsolatrendszerét vizsgálja az MTA kiválósági programjának támogatásával a Debreceni Egyetemen Bárány Attila Pál történész. A kutató azt reméli, hogy eredményei révén nem csupán a hazai középkorkutatás európai ismertségének, valamint nemzetközi reprezentáltságának növeléséhez járul hozzá, hanem ahhoz is, hogy a Magyar Királyság emlékezete ("memoria Hungariae") a nemzeti kollektív emlékezetnek és a nemzeti kulturális örökségnek is szerves részévé váljon.

"A középkori latin keresztény Európa szemében Magyarország nem távoli, elszigetelt, ismeretlen, elérhetetlen »föld« volt, hanem a közös Európa része" – határozta meg kutatásának kiindulópontját az mta.hu-nak adott interjújában Bárány Attila Pál. Az elmúlt két évtizedben elsősorban a középkori Anglia és Magyarország kapcsolatát vizsgáló történész vitatja a Magyar Királyság Nyugattól való politikai elszigeteltségéről szóló tézist.

Hiánypótló kutatások

Bárány Attila Pál álláspontja tudományos bizonyítására a Lendület keretében csoportjával megkísérli feltárni a kapcsolatfelvételek történetét, egyben láttatni tudatos voltukat és rendszerszerűségüket. "A pápaság például stratégiai partnert látott Magyarországban az észak-balkáni eretnekség felszámolásában, a latin-görög viszony megoldásában, valamint az oszmánok elleni fellépésben is" – említett egy példát a középkori kooperációra. Véleménye szerint a magyar történetírásban soha nem tulajdonítottak megfelelő fontosságot a középkori Magyar Királyság európai államokhoz fűződő kapcsolatainak. Az értékelések középpontjában a déli és keleti irányú – "hegemonisztikusként" értékelt – politika állt. "Megfelelő összefoglaló munkák sem születtek. A kutatók nem próbáltak közös, általános vonásokat megfogalmazni. Hiányzik annak a vizsgálata, milyen kép élhetett a középkori Nyugat-Európában Magyarországról" – sorolta témaválasztása indokait a Lendület-nyertes kutató.

Magyar vonatkozású emlékek nyomában Európában

A történész a munkát a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében már korábban elindított hungarica-kutatás és imagológia eredményeire is támaszkodva folytatja: "Ebben a tudományos műhelyben a középkori Magyarország európai képének vizsgálatával foglalkozunk." Bárány Attila Pál céljai között szerepel a magyar uralkodókhoz kapcsolódó, Európában fellelhető források, az úgynevezett "királyi emlékek" már megkezdett gyűjtésének és elemzésének folytatása is. Csoportjával szeretné kiszélesíteni a középkori, nyugat-európai (angol, francia, olasz, spanyol, német), a magyar dinasztiák tagjaihoz – köztük szentekhez – kapcsolódó írott (elbeszélő, okleveles, liturgikus) és ikonográfiai források, tárgyi emlékek körét. "Ilyen »királyi emlék« II. Lajos ólomüveg-ábrázolása a brüsszeli székesegyházban, Zsigmond király Yorkban őrzött, úgynevezett sárkányos kardja vagy Mátyás király kiadatlan, ma Londonban található levele" – említett néhány példát a történész. Ez utóbbiról elmondta, hogy a British Libraryben fellelhető, eredeti Mátyás-oklevelet az uralkodó 1488-ban írta Gian Galeazzo Sforzának, szövege és tartalma azonban a hazai tudományosság előtt még ismeretlen.

A csoport a magyar vonatkozású, Árpád-, Anjou-, Zsigmond-, Hunyadi- és Jagelló-kori francia, angol, spanyol, német-osztrák, olasz írott és ikonográfiai forrásokat, tárgyi emlékeket London, Oxford, Cambridge, Róma, Párizs, Bécs, Berlin, Madrid és Barcelona levél- és kézirattáraiban kutatja majd. A vizsgálat kiterjed a diplomácián túli kapcsolódási pontokra, érintkezési csatornákra – az egyházi együttműködésre, az egyetemjárás és a kereskedelem során kialakult kapcsolatokra, valamint a különböző, Itália hadszínterein szolgálatot teljesítő zsoldoscsapatok magyar vonatkozású nyomainak feltárására – is.

Bárány Attila Pál korábban egy évet Írországban kutatott. "A Lendület elnyerése megerősített elhatározásomban, hogy hazatérek" – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a Debreceni Egyetemen megalakuló csoportjában többen is európai egyetemeken végeztek tudományos munkát az elmúlt esztendőkben. Mint elmondta, Debrecenből Györkös Attila PhD, Pósán László PhD, Forisek Péter PhD, valamint Novák Ádám PhD-hallgató vesz részt a programban. A kutatómunkába bekapcsolódik továbbá a Szegedi Tudományegyetemről Csernus Sándor PhD, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetéből E. Kovács Péter CSc, a Pécsi Tudományegyetemről Kiss Gergely PhD, az MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoportjától pedig Szebelédi Zsolt, valamint Kákóczki Balázs PhD. A Debreceni Egyetem a tervezett kutatás eredményes végrehajtásához a kutatócsoport rendelkezésre bocsátja a korábbi pályázatok, támogatások révén megalakult műhely eszközkészletét, valamint könyvtári, informatikai és reprográfiai berendezéseit.

Növelni a hazai középkorkutatás európai ismertségét

Bárány Attila Pál szerint a kutatás nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, hiszen illeszkedik a közelmúltban látványos fejlődésnek indult kontaktológiai kutatások fő áramába, annak metodikai kereteit és eszközeit követi. A történész hangsúlyozta: a pályázatában összefoglalt program révén a hazai középkorkutatás európai ismertségét, nemzetközi reprezentáltságát is növelni kívánja. Kutatócsoportjával nemzetközi konferenciákat szervez, idegen nyelvű tanulmányköteteket és monográfiákat kíván megjelentetni, bemutatni és terjeszteni Nyugat-Európában. "Szeretnénk, hogy a kutatócsoport munkái jelen legyenek a nyugati egyetemek történeti tanszékeinek szakirodalmában, hogy a szélesebb európai szakmai közeg is ismerje és elismerje őket. A konstanzi zsinat és Magyarország című, angolul és németül megjelenő kötetünket a konstanzi zsinat 600. évfordulóján tartandó, 2018-ig húzódó eseménysorozat keretében Konstanzban szeretnénk bemutatni."

A kutatás eredményeit a szűkebb szakmai körön kívül a történelmi, kulturális értékek iránt fogékony szélesebb közönséghez is szeretnék eljuttatni. A szentendrei Ferenczy Múzeummal közösen a meráni Gertrúdról szóló tárlat folytatásaként a II. András-korabeli Magyarország francia kapcsolatairól rendeznek kiállítást. Ez olyan kapcsolódási pontokat mutat be, mint a pilisi ciszterci apátság viszonyrendszere, az ott feltárt, Róbert konstantinápolyi latin császárhoz köthető, úgynevezett Courtenay-sírkő, illetve András felesége, Courtenay Jolánta, valamint a klérus francia kapcsolatai. A tervezett kiállításhoz kapcsolódva folytatódik a pilisszentkereszti apátság feltárása, a csontleletanyag DNS-vizsgálata, amelyben a Ferenczy Múzeum szakértőivel működnek együtt. A kutatócsoport tervei között szerepel az Angliában és Nyugat-Európában fellelt középkori magyar emlékek digitális adatbázisának létrehozása is.