Adamik Béla nyelvész célja egy, a középkori és modern Európa nyelvi, etnikai, sőt kulturális arculatát lényegesen meghatározó folyamat pontosabb megismerése és megértése. Az MTA Nyelvtudományi Intézetben egy latin dialektológiai kutatócsoportot hoz létre, hogy folytassa és kiteljesítse a „Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa" című OTKA-projekt keretében korábban megkezdett kutatásait. Egy olyan, világviszonylatban is egyedülálló és hiánypótló számítógépes digitális nyelvtörténeti online adatbázist szeretne kiépíteni, amely szilárd elméleti hátterének köszönhetően nemzetközi szinten alkalmas a latin dialektológia alapkérdéseinek megválaszolására. Az adatbázis segítségével megismerhetővé, leírhatóvá és vizualizálhatóvá válik a latin nyelv földrajzi tagolódása és annak változásai az időben. Ezáltal a kutatók jobban megérthetik az újlatin nyelvek kialakulásához vezető folyamatokat.

Bödör Csaba molekuláris biológus a londoni Barts Cancer Institute-ban korábban megkezdett vizsgálatait folytatja a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intéztében megalakuló munkacsoportjával. Fő kutatási területe a hematológiai daganatos betegségek közé tartozó B-sejtes lymphomák genom szintű vizsgálata. Modern genomikai eljárásokkal azt kívánják vizsgálni, hogy a génexpresszió szabályozásában szerepet játszó enzimek, ún. epigenetikai szabályozó molekulák mutációi hogyan befolyásolják a betegek hagyományos és új, kísérleti szerekre adott terápiás válaszát. A kutatási program eredményei az adott betegség kialakulásának jobb megértésén túl olyan diagnosztikus eljárások kidolgozásához vezethetnek, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegek a genetikai profiljuk alapján részesüljenek megfelelő kezelésben. Továbbá, ezek a megfigyelések új terápiás célpontok megismeréséhez is hozzájárulnak, amelyek további gyógyszerfejlesztés alapjául szolgálnak a jövőben.

Hangya Balázs kutatóorvos eredményei az Alzheimer-kór és a Parkinson-betegség elleni küzdelemben hasznosulhatnak. A neurodegeneratív betegségek szakértője az Amerikai Egyesült Államokból, a Cold Spring Harbor Laboratoryból tér haza az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetbe. A neurodegeneratív betegségek komoly terhet rónak az érintett családokra, az egészségügyi rendszerre és a társadalom egészére. Fontos közös pont ezen betegségek hátterében a bazális előagy bizonyos, úgynevezett kolinerg idegsejtjeinek fokozatos pusztulása. Hangya Balázs kísérleteivel azt vizsgálja majd, hogy e sejtek milyen módon vesznek részt a tanulási folyamatokban, valamint hogy miben különböznek a bazális előagy másik fontos sejttípusától, a GABAerg gátlósejtektől. A bazális előagy elektromos serkentése jelenleg ígéretes kutatási irány a neurodegenaratív betegségek kezelésében. A kolinerg sejtek normális aktivitásának megállapítása lehetővé teheti a természetes aktivitást pontosabban követő elektromos serkentés alkalmazását, ami a jövőben áttörést jelenthet az Alzheimer-kór és a Parkinson-betegség kezelésében.

Kiss Viktória régész Európa bronzkori történetének jobb megismeréséhez járulhat hozzá az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében már megkezdett, immár a Lendület program által is támogatott kutatásaival. A Homérosz eposzaiban megénekelt görög harcosok Kárpát-medencei kortársairól - írásos források hiányában - a régészek által feltárt sírok, települések és tárgyi emlékek alapján alkothatunk képet. A korszaknak nevet adó (réz és ón ötvözetéből készített) bronz nagy területeket átfogó kereskedelmének köszönhetően távoli régiók kerültek kapcsolatba egymással, és az emberiség történetében először találkozunk főnökök, harcosok és kézművesek (fazekasok, kovácsok) megjelenésével, vagyis a társadalmi egyenlőtlenség intézményesülésével. Ezeket a társadalmi változásokat korábban új népek betelepülésével, kisebb-nagyobb migrációkkal, később környezeti, gazdasági, vallási és politikai okokkal magyarázta a régészettudomány. Kiss Viktória európai és amerikai tudományos műhelyek munkatársaival is kiegészült kutatócsoportjának programja új régészeti és természettudományos elemzések alkalmazásával választ adhat Közép-Európa bronzkori kapcsolatrendszere és a feltételezett vándorlások máig nyitott kérdéseire.

Mátés Lajos biológus eredményei új távlatokat nyithatnak a rák gyógyításában és megelőzésében. A kutató az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetében korábban megkezdett kutatásait folytatja. A fejlett országok egyik vezető halálozási oka a rák. Kialakulása a testünkben lezajló evolúciós folyamatnak tekinthető, amelynek során a rákos sejtekre általánosan jellemző genetikai instabilitás idézi elő a genetikai sokféleséget, míg a testen belüli közeg szolgáltatja a folyamat előrehaladásához szükséges szelekciós nyomást - mintegy a darwini evolúció analógiájára. Újabb tudományos eredmények azonban rámutatnak, hogy a legtöbb daganattípus kialakulását a környezeti tényezők markánsabban segítik elő, mint az öröklött genetikai adottságok. Mátés Lajos kutatócsoportjával ezt az ellentétet igyekszik feloldani egy olyan, az emberi szervezetben is működő mechanizmus vizsgálatával, amely képes különböző környezeti tényezők hatását génállományunk nyelvére lefordítani és genetikai instabilitást előidézni. Eredményeik gyökeresen átalakíthatják a génjeink és életterünk kapcsolatáról alkotott képet, hozzájárulva a rettegett betegség hatékonyabb megelőzéséhez és új terápiás módszerek kidolgozásához.

Pásztor Gabriella fizikus Svájcból, a genfi CERN laboratóriumból tér haza, ahol a kanadai Carleton University alkalmazásában vett részt a Nagy Hadronütköztető (LHC) élvonalbeli nemzetközi tudományos programjában a nagyenergiás fizika területén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot. Kutatótársaival bekapcsolódnak az LHC CMS-kísérletébe. Céljuk a részecskefizika Standard Modelljének és a mögötte megbúvó alapvetőbb elméletnek a tanulmányozása és az ősrobbanás után létrejött forró és sűrű anyag, a kvark-gluon plazma jellemzése. Az LHC adatai már működésének első szakaszában úttörő eredményekhez vezettek. A Higgs-bozon felfedezése megkoronázta a Standard Modell kiteljesítésére és az elemi részecskék tömegének magyarázatára irányuló erőfeszítéseket. Pásztor Gabriella és csoportja a magasabb ütközési energián gyűjtendő LHC-adatokban folytatják majd az elemi részecskék és a kvarkanyag titkainak kutatását.

Rásonyi Miklós matematikus eredményei a jelenleginél megbízhatóbb pénzügyi rendszerek létrehozását segíthetik elő. A kutató az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben arra keresi a választ, hogy miként kell a múltból szerzett információkat a lehető legjobban felhasználni a jelenbeli döntések meghozatalánál, ha a jövő bizonytalan (véletlen). Ennek különös jelentősége van a pénzügyi befektetések esetében. Napjainkban a tőzsdei kereskedés főként számítógépekkel zajlik, így a helyes válaszokra csupán ezredmásodpercnyi idő jut. A Lendület támogatásával folytatott tudományos munka célja olyan matematikai elmélet kidolgozása, amely hatékony algoritmusokat szolgáltat a befektetések kockázatainak felmérésére és mérséklésére. A kutató reméli, hogy munkája révén gyökeret verhet Magyarországon a pénzügyi matematika ez idáig kevéssé művelt tudományterülete.

Simon Ferenc fizikus a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetének Fizika Tanszékén egy nagy összegű uniós támogatással létrehozott és a Lendület program támogatásának köszönhetően együtt maradó kutatócsoportra, valamint kutatólaborra támaszkodva folytatja tudományos munkáját. Eredményei egyebek mellett új informatikai infrastruktúrák megalkotásához vagy hatékonyabb napelemcellák tervezéséhez vezethetnek. Simon Ferenc célja a kiválósági program támogatásával egy Magyarországon egyedülálló, időfelbontott, optikailag detektált mágneses rezonanciás spektrométer kifejlesztése számos kisebb, egyedi berendezés (többfrekvenciás ESR és multifrekvenciás ac mérőhíd) mellett. Ezekkel a szénnanocsövek, a grafén és a spintronika területén végeznek alapkutatásokat, szem előtt tartva a társadalom számára fontos alkalmazásokat.

Székvölgyi Lóránt biológus a „Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?" évezredes dilemmájára kíván tudományos igényű választ adni a Debreceni Egyetem Molekuláris Medicina Kutatóközpontjában folytatott kutatásai révén. Szerinte a kérdést egy biológus úgy is felteheti, hogy vajon egy makromolekula (mint például a DNS) szerkezete határozza-e meg a működést, vagy fordítva: az örökítőanyag funkciója hozza-e létre azt a térbeli kromoszómaszerkezetet, amely a sejtes folyamatokat működteti? Kutatócsoportjával azt fogja vizsgálni, hogy milyen molekulák és epigenetikai tényezők alakítják ki a kromoszómák térbeli szerkezetét, amikor a pékélesztő sejtjei meiotikusan differenciálódnak, vagyis valamely konkrét funkció ellátására specializálódnak. Munkájuk során különös figyelmet fordítanak a COMPASS nevű hisztonmódosító enzimkomplex szerepére az ún. génhurok-mintázatok létrehozásában és örökölhetőségében. Kísérleteik a „szerkezet-funkció" rejtély megfejtésén túl feltárhatják a szerzett tulajdonságok öröklődésének kromatinszerkezeti alapjait.

Szilágyi Róbert Károly vegyész az Amerikai Egyesült Államokból, a Montana State Universityről érkezik haza. Fő célja, hogy gyakorlati jelentőséggel is bíró összefüggéseket tárjon fel a molekulaszerkezet és a kémiai reaktivitás között biokémiai, homogén és heterogén reaktivitás témakörben. A szisztematikus elméleti kémiai, spektroszkópiai és kísérleti megközelítéssel lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a jelenlegi tapasztalati ismereteket tudományos alapra helyezze, és ezáltal tervezhetővé váljanak a kémiai folyamatok. Véleménye szerint ehhez a munkához az ELTE Természettudományi Kara és különösen a Kémiai Intézete kiváló hátteret biztosít. Az MTA-ELTE Lendület-kutatócsoport tagjaival széles körű hazai és külföldi együttműködésre törekszik, hogy meghonosítsa a XANES és EXAFS szinkrotron-spektroszkópia méréstechnikát és a hozzá kapcsolódó kísérleti és elméleti hátteret. Ehhez a munkához az USA-ban és Japánban már alkalmazott szinkrotron mérési lehetőséget a hazai és külföldről toborzott posztdoktorok, doktoranduszok és egyetemi hallgatók segítségével az európai laborokra is kiterjeszti. A három kontinensre kiterjedő mérési lehetőségeket a fentiekben körvonalazott kutatási feladatok megoldására kívánja felhasználni.

Tory Kálmán orvos az egyetlen gén mutációjának következményeként kialakult, úgynevezett monogénes betegségek kutatója. Munkájának jelentőségét az adja, hogy a gyermekkori betegségek jelentős része ilyen monogénes betegség. A franciaországi INSERM U1163 laboratóriumból a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának I. Sz. Gyermekklinikájára hazatérő kutató egyik fő célja új gének azonosítása ismeretlen eredetű kórképekben az érintett gyermekek összes génjének egyidejű szekvenálásával. Egy betegségért felelős gén azonosítása esetén a következő lépés a kódolt, mutáns fehérje funkciójának megértése lesz sejteken és állatmodelleken végzett vizsgálatok segítségével. Tory Kálmán kutatási programjának további célja recesszíven öröklődő kórképekben olyan mutációpárok azonosítása, amelyek egymásra gyakorolt kölcsönhatásuk révén betegséget okozó hatásuk tekintetében a várttól eltérően viselkednek. A kutató ezenkívül szeretné pontosabban megismerni bizonyos idegrendszeri tünetek eredetét, amelyek - az érintett gyermekek kis részében - egy vesebetegséghez társulnak. A három kutatási cél egyaránt fontos a betegségek kórfolyamatának megértésében, a betegek kezelésében és a genetikai tanácsadásban.

Varró Dániel mérnök-informatikus a beágyazott rendszerek és az úgynevezett "okoseszközök" együttese által alkotott komplex rendszerek megbízhatóságának és hatékonyságának növelését tűzte ki céljául. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán megalakuló "Kiberfizikai rendszerek" kutatócsoport célja olyan precíz módszerek és algoritmusok kidolgozása, amelyek segítik e rendszerek tervezését, ellenőrzését és működtetését. Varró Dániel kutatásainak jelentőségét mutatja, hogy ipari becslések szerint 2020-ra 50 milliárdra nő a különféle okoseszközök száma, amelyek egymással és velünk kommunikálva komplex rendszert alkotnak a világhálón. A szinte korlátlan kapacitású számítási felhőbe azonban az egyszerű szenzorokon és mobiltelefonokon túl azok a kritikus beágyazott rendszerek is bekapcsolódnak (például autók, repülőgépek, gyógyászati eszközök), amelyeken emberéletek múlnak. E kiberfizikai rendszerek radikálisan új lehetőségeket teremtenek: az egymással kommunikáló autók baleseteket előzhetnek meg, az intelligens épületek energiafogyasztása csökken. A kutató egyebek mellett arra keresi a választ, hogy garantálható-e ezen rendszerek megbízhatósága, vezérlésük stabilitása, egy állandóan változó, nyílt környezetben is?

Weisz Boglárka történész célja a középkori magyar gazdaságtörténet eddig ismeretlen elemeinek feltárása és annak igazolása, hogy a Magyar Királyság a középkori Európa gazdaságának nem csupán része, hanem egyik mozgatórugója volt. A magyar gazdasági élet működésében és változásában szerepet játszó tényezőket interdiszciplináris módszerekkel vizsgálja kutatócsoportjával az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. A kutatók tanulmányozzák egyebek mellett a Magyar Királyság bevételeit, a pénzverést, a pénzügyigazgatás vezető szerveit, az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedéseket, így átfogó képet alkothatnak a magyar királyok gazdaságpolitikájáról. A Magyar Királyság elsősorban a városok révén csatlakozott a középkori Európa gazdaságának vérkeringésébe, ezért a kutatások másik fő iránya a városi gazdálkodás lesz.