A Magyar Tudományos Akadémia feladatai a kutatóintézet-hálózat elcsatolásával részben változtak, de céljai nem; meg kell őriznie a közbizalmat, és tovább kell erősítenie társadalmi beágyazottságát. A megváltozott körülmények között az Akadémiának új küldetésre van szüksége. Ezt az MTA tudományos osztályainak véleményét, illetve a köztestület tagjaitól érkezett javaslatokat is figyelembe vevő új küldetést fogadta el hétfőn az MTA legfőbb döntéshozó testülete. A 192., rendkívüli közgyűlés elsöprő többséggel támogatta a Lovász László által benyújtott előterjesztést.

A Közgyűlés először Lovász László elnöki beszámolóját hallgatta meg. Az MTA elnöke áttekintette azt a helyzetet, amely az MTA kutatóhálózatának leválasztásával alakult ki. Lovász László elmondta, az MTA az elmúlt időszakban két fő szempontot követett: „A legfőbb szempont a magyar tudomány működésének megőrzése minden területen; az Akadémia nimbusza csak ezután jön, a vezetők saját nimbuszáról nem is beszélve. A másik szempont pedig az akadémiai közösség, a tagság és a köztestület egységének megőrzése, a politikai megosztottság elkerülése.”

Lovász László az MTA 192., rendkívüli közgyűlésén Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Lovász László emlékeztetett arra, hogy az MTA egy évvel ezelőtti rendkívüli közgyűlésén felajánlotta közreműködését a magyar innovációs rendszer megújításában és javításában. „Ezt az ajánlatunkat továbbra is fenntartjuk” – mondta. A beszámolót – amelyben az MTA elnöke kitért néhány aktuális kérdésre, így a kiválósági pályázatok jövőjére és az MTA vagyonával kapcsolatos információkra – 90%-os többséggel fogadta el a Közgyűlés.

A Küldetés megszavazása

Lovász László ezután részletesen ismertette az MTA tudományos osztályainak véleményét, illetve a köztestület tagjaitól érkezett javaslatokat is figyelembe vevő, az Akadémia megújuló küldetését tartalmazó előterjesztést, amelyhez számos hozzászólás hangzott el. „A Magyar Tudományos Akadémia küldetése 2019” (a továbbiakban: Küldetés) című dokumentumot a Közgyűlés több mint 93 százalékos többséggel támogatta. A Küldetésnek a hozzászólásokban elhangzott módosításokat is tartalmazó végleges változata az mta.hu-n később lesz olvasható (az alábbiakban egy összefoglalót közlünk).

További napirendi pontok

A Közgyűlés módosította az MTA Alapszabályát és Ügyrendjét is. Mint Lovász László elmondta, erre a lépésre az Akadémiát érintő törvények megváltozása miatt volt szükség.

A Közgyűlés elfogadta az MTA Kiváló Kutatóhely cím megalapítását. Az erről szóló előterjesztést a küldöttek 85 százalékos többséggel támogatták. Határozatukban ugyanakkor felkérték az MTA Elnökségét, hogy dolgozza ki az új cím adományozásával kapcsolatos eljárás részleteit és feltételeit, ezzel kapcsolatos javaslatukat pedig terjessze az Akadémia következő, májusi közgyűlése elé. A határozat szerint a jelenleg a kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek (korábbi MTA-kutatóintézetek) számára kiadott „Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely” tanúsítvány érvényességét 2021. szeptember 30-ig meghosszabbítják.

Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Utolsó napirendi pontként az elnök előterjesztésére a Közgyűlés elismerését fejezte ki az MTA Titkárság dolgozóinak az elmúlt esztendőben végzett munkájukért.

A Küldetés összefoglalója

Alább a közgyűlésen elhangzott és elfogadott javaslatokat még nem tartalmazó szöveg összefoglalása olvasható. Az összefoglaló a Lovász László MTA-elnök által a Közgyűlés elé terjesztett, korábban az Elnökség által támogatott határozati javaslat alapján készült. A Közgyűlés a küldetést több mint 93 százalékos többséggel támogatta. A dokumentum végleges, a Közgyűlésen elhangzott és elfogadott javaslatokkal kiegészített változata az mta.hu-n később lesz olvasható.

A Küldetés hét pontban foglalja össze az MTA céljait és feladatait.
A dokumentum szerint az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület. A teljes magyar tudományos közösséget egyesíti, és képviseli itthon és külföldön. Tizenhétezer tagot számláló köztestülete nyitva áll minden tudományos fokozattal rendelkező magyar kutató előtt.
Az Akadémia megjeleníti a magyar tudomány egységét: összefogja és képviseli a hazai és határon túli magyar tudományt; a bölcsészet-, a társadalom-, az élet- és a természettudományokat; a kutatóintézeteket, az egyetemeket és a vállalati kutatóhelyeket; valamint a kutatók nemzedékeit.

A dokumentum szerint az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét. A magyar nemzet által életre hívott Akadémia soha meg nem szűnő, fel nem adható kötelezettsége
– Széchenyi István szavaival – „a nemzetiség és a nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása”. Az Akadémia a tudomány eszközeivel feltárja és gondozza, ápolja a magyar kulturális örökséget és nemzeti identitást, és azt a társadalmi cselekvés szolgálatába állítja. Az Akadémia feladata – az egyetemes, globális jelenségek kutatásán túl – a régió, Magyarország és a Kárpát-medence természeti, történeti, társadalmi és gazdasági folyamatainak tanulmányozása.

„Az Akadémia hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit” – fogalmaz a Küldetés.
Az Akadémia rendszeresen áttekinti és elemzi a hazai tudományos kutatás helyzetét, részt vesz a legfontosabb kutatási területek azonosításában és
a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia megújításában. Együttműködést teremt az egyetemi, kutatóintézeti és vállalati kutatások között. Az Akadémia feladatának tekinti a tudomány szakterületeinek és
a tudományos közélet nemzetközi irányvonalainak megjelenítését a hazai tudományos életben, segíti a hazai kutatóhelyek bekapcsolódását a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.

Az Akadémia támogatja a tudományos kiválóságot. Kiválósági programokat működtet, és elősegíti a nemzetközi tudományos pályázatok sikerességét.
Az Akadémia támogatja egy stabil kutatói életpályamodell kialakítását és működtetését, amely kitér a fokozatok és címek rendszerére, a kutatásban és az oktatásban való részvétel egyensúlyára, ennek jogi és gazdasági feltételeire, a külföldi és az itthoni tevékenységre, az ösztöndíjakra és pályázatokra.
Az Akadémia részt vesz a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésében, különös tekintettel a kutatói utánpótlás biztosítására. Az Akadémia támogatja a hazai tudományos eredmények közzétételét és terjesztését, biztosítja a kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférést. Figyelemmel kíséri a kutatók publikációs lehetőségeit, és mindent megtesz ennek biztosításáért.

A dokumentum az Akadémiát a tudományos minőség és a tudományetika letéteményesének nevezi. Az Akadémia őrködik a tudományos kutatás és véleménynyilvánítás szabadsága, külső érdekek befolyásától való mentessége – mint az Alaptörvény által is biztosított alapérték – felett. Az Akadémia feladatának tartja a – nemzetközi normáknak megfelelő – hazai tudományetikai rendszer kiépítését és működtetését, annak érvényesülését
a tudományos eredmények és a kutatói hitelesség elengedhetetlen feltételének tekinti. Az Akadémia küldetése szellemében értékeli a tudományágak hazai helyzetét, figyelembe véve a tudomány nemzetközi fejlődési irányait.

A Küldetés leszögezi, hogy az MTA doktora cím független, országosan egységes, magasan kvalifikált szakértők által végzett, nemzetközi követelményeket integráló minőségbiztosítást nyújt. Jelentőségének és presztízsének erősítése az Akadémia fontos feladata.

A tudományos kutatás minőségének és eredményességének feltétele a kutatást végző intézmények, intézetek, kutatócsoportok teljesítményének
a nemzetközi normákhoz igazodó rendszeres értékelése. Az MTA az Országgyűlésnek készített jelentéseiben és felkérés alapján értékeli a hazai kutatóintézetek, egyetemi és más kutatóhelyek teljesítményét.

A Küldetés az Akadémia feladatának nevezi a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítését, eredményeinek megjelenítését és érdekeinek képviseletét. Az Akadémia támogatja a nemzetközi együttműködést a tudományos kutatásban és tudománypolitikai kérdésekben, segíti a tudományos és tudománypolitikai eredmények közvetítését, valamint részt vesz a regionális és globális környezeti, társadalmi és gazdasági kihívások megoldását célzó nemzetközi együttműködésekben, az Európai Unió kutatáspolitikájának alakításában. Az Akadémia támogatja a magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatásokat, bevonja annak külföldön élő művelőit a hazai tudományos életbe, különös figyelmet fordítva az MTA külső tagjaira. Az Akadémia a tudománydiplomácia eszközeivel segíti a hazai tudományos közösségről és Magyarországról alkotott pozitív nemzetközi kép kialakítását, támaszkodva a World Science Forumra, a nemzetközi akadémiai szövetségekre és más nemzetközi partnerkapcsolatokra.

„Az Akadémia a nemzet tanácsadója” – mondja ki a dokumentum.
Az Akadémia köztestületi tagjainak tudása a nemzet és a mindenkori kormányzat rendelkezésére áll. Az Akadémia a kormányzattal, a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszerrel, az oktatási rendszerrel és a társadalommal kialakított széles körű együttműködésre alapozva valósítja meg az akadémiai törvényben is megjelenített tanácsadói, a döntéshozatalt támogató szakpolitikai tevékenységét. Ennek érdekében vállal részvételt
a tudománypolitikai testületek munkájában.

A Küldetés szerint az Akadémia közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára. Az Akadémia kommunikációs csatornáin és rendezvényein bemutatja a tudomány eredményeit és módszereit, ösztönzi a kritikai gondolkodást. Ezáltal biztos tájékozódási pontokat kínál a szélesebb közönség és a döntéshozók számára, és vonzóvá teszi a kutatói hivatást.
A tudományos módszertan és eredmények széles körű megismertetése révén harcol az áltudományok és a tudománytalan nézetek ellen.