„Az MTA egységes, és annak is kell maradnia” – Lovász László elnöki beszámolója
A női kutatók és a fiatalok támogatására, az akadémiai kutatóintézet-hálózattal kapcsolatos feladatokra, valamint az MTA számára kulcsfontosságú nemzetközi együttműködésekre is kitért beszámolójában az Akadémia elnöke.
Az Akadémia feladatairól szólva Lovász László az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatásokat, az innovációt, valamint a tudástranszfert említette. Mint mondta, az MTA-nak tudományos kérdésekben a „nemzet tanácsadójának” kell lennie.
„Az Akadémia a legnagyobb közbizalommal övezett, egységes szervezet, és annak is kell maradnia” – mondta az MTA elnöke. Szerinte egy ilyen összetett, köztestületet, kutatóhálózatot és a különböző tudományterületek művelőit is magába foglaló intézmény a jellege miatt viták, nézeteltérések forrása lehet, de ezeket meg kell vitatni, és a legjobb hely erre maga az Akadémia. Tapasztalata szerint ezt vallják az MTA tagjai is.
Lovász László szólt arról a törekvésről, amely szerint növelni kell a nők arányát az akadémikusok, az MTA doktorai és a posztdoktorok között. E célból egy elnöki bizottság is alakult az év elején, a testület által készített ajánlásokról pedig a 188. közgyűlés dönthet.
Kitért az idei közgyűlésen új elemként megjelenő Fiatal kutatók fórumára. Mint elmondta, annak reményében kezdeményezte a tanácskozást, hogy a pályájuk elején álló, hasonló élethelyzetben lévő, sokszor szinte azonos nehézségekkel, gondokkal küszködő fiatal kutatók elmondják, hogyan látják a lehetőségeiket, mit tartanak problémának, és hogyan lehetne ezeket szerintük megoldani. Reményét fejezte ki, hogy ez a találkozó – amelynek ideje alatt szimbolikus jelentőségű lépésként a kisgyermekes kutatónők számára gyermekfelügyeletet is biztosít az MTA – hozzájárulhat azoknak a formális és informális együttműködési kereteknek a kialakításához, amelyek segíthetik a tudományos pályájuk elején járókat a mindennapokban.
Lovász László beszélt arról is, hogy nem támogatja az akadémiai taggá választás felső korhatárával kapcsolatos adminisztratív szabályokat.
Alapvető kérdésekre kell válaszolni
„Az MTA intézményhálózata nemzeti kincs” – mondta Lovász László. Lényegesnek nevezte, hogy az egyetemek ne vetélytársként, hanem erőforrásként tekintsenek rá. A kutatóintézet-hálózat 2010–2015 közötti tevékenységéről szóló két beszámoló megállapításait összegezve megállapította: a nagy szerkezeti átalakítások után konszolidáció folyik. „Bár szükség van egy középtávú koncepcióra, ez önmagában nem elegendő, hosszú távú stratégiát kell kidolgozni a következő egy évben. Olyan alapvető kérdésekre kell válaszolni, mint hogy miként alakuljanak a jövőben a tudományágak és az új területek arányai, vagy hogy hogyan tud gyorsabban reagálni a társadalmi problémákra az Akadémia” – fejtette ki Lovász László. Bejelentette azt is, hogy felújítják a Stratégiai Tanácsadó Testület munkáját.
Lovász László szerint a tudományterületek közötti együttműködés sokszor nem könnyű, és ez elmondható az alapkutatások és az alkalmazott kutatások művelőiről is. „Az alapkutatást végző intézményeknek nemcsak az a céljuk, hogy segítsék az alkalmazott kutatásokat, hanem az is, hogy csúcstechnológiát használó és a tudományt ismerő fiatalokat neveljen ki” – mondta az elnök.
A jövő nagy társadalmi kérdéseire válaszoló átfogó akadémiai multidiszciplináris programokról, a Nemzeti Agykutatási Programról, a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programról, a Nemzeti Víztudományi Kutatási Programról, az Agrártudományi Programról és az Egészségügyi Programról, valamint a kiválósági együttműködési programokról szólva azt mondta, hogy azokra egyfajta kísérletként is tekint, olyan lehetőségként, ahol sok kutató működik együtt hálózatokba szerveződve.
Beszélt az akadémiai infrastruktúra megújításának eredményeiről és a további tervekről, szükségesnek nevezve az MTA Székházának felújítását. Örömmel jelentette be, hogy egy jelentős informatikai fejlesztés eredményeként létrejött az akadémiai felhő.
Lovász László kiemelte a nemzetközi tudományos életben való részvétel jelentőségét. A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén. Az Európai Kutatási Tanács egyenként 1,5–3 millió euró összegű támogatásai világszerte a kutatói kiválóság mércéjének számítanak. Tavaly tizenkét tudós nyert ERC-pályázatot Magyarországról. Közülük kilencen akadémiai kutatóhelyről, hatan a Lendület program résztvevőjeként jutottak e magas presztízsű támogatáshoz. Fontosnak nevezte a visegrádi négyek országainak akadémiai együttműködését és azt, hogy együtt próbáljanak meg még eredményesebbek lenni a kutatásfinanszírozási pályázatokban.
Az Akadémia elnöke emlékeztetett arra is, hogy idén Jordániában lesz a világ legfontosabb tudományos szervezeteivel együtt megrendezett World Science Forum, amelynek előkészítésében az MTA jelentős segítséget nyújt a közel-keleti országnak.
A tavalyi esztendő fontos eredményei között említette a tudomány népszerűsítése terén elért eredményeket. Szerinte hatékonyan szolgálja ezt a célt a Magyar Tudomány Ünnepe nagy érdeklődéssel kísért rendezvényei mellett az Akadémia megújult honlapja, továbbá az MTA és az InfoRádió együttműködésében tavaly indult tudományos magazin, a Szigma. A Magyar Tudomány című folyóirat elektronikus változatát pedig a jövőben minden köztestületi tagnak szeretnék eljuttatni.
Lovász László beszámolójának hangfelvétele itt hallgatható meg: