Megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság

Az új bizottság létrejöttének előzménye, hogy Somogyi Péter akadémikus az MTA tavalyi, 187. közgyűlésén a női akadémikusok alacsony számára hívta fel a figyelmet, és sajnálatosnak nevezte, hogy a 2016. évi tagválasztás során egyetlen hölgy sem került be a levelező tagok közé.

Az agykutató ezért azt javasolta, hogy az Akadémikusok Gyűlése bízza meg az Akadémia Elnökségét: vizsgálja meg az akadémikusjelölés és -választás eljárásának módját, különös tekintettel a nőkkel szembeni esetleges diszkriminációra, vizsgálata eredményét pedig terjessze az Akadémikusok Gyűlésének következő ülése elé. A Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó fóruma támogatta az indítványt.

A munka nem sokkal a közgyűlés után megkezdődött. Egyik első eredményeként tavaly ősszel a Magyar Tudomány Ünnepe keretében Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese kezdeményezésére kerekasztal-beszélgetést rendeztek „Nők a tudományban” címmel. A tanácskozás résztvevői – elsősorban kutatónők különböző tudományterületek és kutatóhelyek képviseletében – arra keresték a választ, miért van kevés nő az akadémikusok között. (A rendes és levelező tagok között jelenleg 24 hölgy található.) Milyen nehézségekkel, előítéletekkel, meggyökeresedett gondolkodásmódokkal kell megküzdeni pályájuk során a női kutatóknak, illetve mit tehet a társadalom, a munkahely és maguk a nők azért, hogy sikeresebben vehessenek részt a tudományos életben?

A teljes kutatói életpályán emelkedjen a nők száma

A közgyűlési határozat nyomán megkezdett munka legújabb eredményeként január 11-én megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság. „Ennek a testületnek a létrehozása annyiban túl is lépett az Akadémikusok Gyűlésének döntésén, hogy nem csupán a női akadémikusok arányának növelésével foglalkozik, hanem azzal, hogy a teljes kutatói életpályán emelkedjen a nők száma” – mondta Lamm Vanda, a testület elnöke.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nem csupán az akadémikusok, hanem az MTA és a tudomány doktorai között is kevés a hölgy. Az e címekkel rendelkező 2689 kutató közül 418 (15,5 százalék) a nő. Pedig a statisztikák alapján a PhD-fokozat megszerzése idején még nagyjából azonos a nemek aránya.

Lamm Vanda Fotó: mta.hu

Lamm Vanda szerint ezért az egyik legfontosabb céljuk, hogy az akadémikusok mellett a posztdoktorok körében is vizsgálják meg: miként lehet a kutatói pályán lévő nőket segíteni és ösztönözni őket a továbblépésre. „Az akadémiai tagság kapujában lévőket többek között abban kell segítenünk, hogy ismertessék meg magukat jobban, és láttassák eredményeiket azon a tudományos osztályon belül, amelyhez tartoznak. Vannak ugyanis olyan »kis« tudományterületek, amelyek művelői szinte elvesznek még az osztályokon belül is” – mondta az akadémikus. A testület hosszú távú céljai közül pedig azt emelte ki, hogy az általános iskolában és a középiskolában is minél több lány érdeklődését felkeltsék a természettudományok iránt.

Az új bizottságnak nem csak női kutatók a tagjai. „Céljainkat nem a férfiak ellenében, hanem velük együtt és az ő segítségükkel szeretnénk elérni” – mondta Lamm Vanda.

A testület legközelebb februárban ülésezik, a májusi közgyűlésre pedig saját javaslatokat nyújt be az Akadémikusok Gyűlésének.