Az MTA 187. közgyűlésének beszámolói és határozatai

Határozatok és beszámolók

Elnöki beszámoló. Mezőgazdaság és klímaváltozás, víztudomány, szakmódszertan: Lovász László az MTA új, országos jelentőségű kutatási programjait ismertette. 2016 végére felépül a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóház épülete, folytatódik a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet új épületének kialakítása. A nemzetközi pályázati sikeresség fokozására új főosztály alakul (a teljes szöveg itt olvasható).

Főtitkári beszámoló. A Közgyűlés elfogadta az akadémiai kutatóhelyek 2015-ös tudományos tevékenységéről szóló beszámolót, és az akadémiai kutatóhálózat testületi felügyeletét ellátó Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolót is (lásd korábbi tudósításunkat).

Az MTA 187. közgyűlése a Felügyelő Testület jelentése alapján elfogadta az MTA 2015. évi költségvetéséről szóló beszámolót, illetve az MTA 2017. évi költségvetési irányelveiről szóló javaslatot is (korábbi beszámolónk itt olvasható).

A Közgyűlés az akadémiai gazdálkodás szabályszerűségét és észszerűségét ellenőrző Felügyelő Testület éves tevékenységéről szóló írásbeli beszámolót előzetesen megismerte, annak szóbeli kiegészítését meghallgatta, és a kiegészített beszámolót összességében nem fogadta el.

Elfogadta a Közgyűlés a Vagyonkezelő Testület (VT) beszámolóját. Az Akadémiai Alapszabály szerint a VT feladata az MTA vagyoni érdekeinek hatékony érvényesítését szolgáló gazdálkodás elősegítése.

Közel 17 millió forint gyűlt össze egy év alatt a Falus András akadémikus kezdeményezésére „Összefogás a gyermekéhezés ellen” címmel indított akadémiai jótékonysági gyűjtés eredményeként. A pénz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével jut el a legrászorultabb családokhoz és gyermekekhez. A következő jótékonysági gyűjtés célja Erdélyben élő árva és félárva gyerekek támogatása (lásd beszámolónkat).

Megismerte és elfogadta a Közgyűlés a Doktori Tanács 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolót. A testület feladata elsősorban a benyújtott doktori munkák bírálati eljárásra bocsátása, a nyilvános védések engedélyezése, továbbá az MTA doktora cím odaítélése. A Doktori Tanács az év során 64 esetben ítélte oda az MTA doktora címet. 2015-ben 67-en nyújtottak be MTA-doktori pályázatot. 1995 óta összesen 1665 kutató részesült MTA doktora címben, ebből 565-en az élettudományok, 627-en a matematikai és természettudományok, 470-en a bölcsészet- és társadalomtudományok területét képviselik. További 3 MTA doktora címet ítéltek oda vallástudományi, illetve más interdiszciplináris területen.

Elfogadta a Közgyűlés a Tudományetikai Bizottság (TeB) beszámolóját is. 2015-ben hat beadvány érkezett a bizottsághoz, ebből 2016. március 21-én, a beszámoló elkészítésekor 1 folyamatban lévő ügy várt érdemi döntésre. A TeB előtt leggyakrabban előforduló és megvizsgálni kért tudományetikai vétség a plágium. Ennek kapcsán a bizottság javasolja, hogy az Akadémia bizottságai, intézményei, az Akadémia osztályai körültekintően járjanak el (pl. a doktori eljárás során), vagy a plágiumot megelőzendő, hívják fel a figyelmet a pontos és precíz idézés fontosságára, ezzel is megelőzve a később már nehezen felderíthető plágiumgyanús ügyeket.

Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete elfogadta a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság (KFB) beszámolóját is, amely szerint 2015-ben az előző évhez hasonlóan összesen 140 millió forintot fordítottak a könyv- és folyóirat-kiadás támogatására. Emellett az MTA elnöke további 10 tudományos mű megjelenését támogatta 12,48 millió forint értékben.

Elfogadták a Közgyűlés tagjai a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolóját is. A székfoglalók, hangversenyek mellett a SZIMA több rendezvénnyel is bekapcsolódott a Fény Nemzetközi Éve programsorozatába.

A Közgyűlés elfogadta a Debreceni Területi Bizottság, a Kolozsvári Területi Bizottság, a Miskolci Területi Bizottság, a Pécsi Területi Bizottság, a Szegedi Területi Bizottság és a Veszprémi Területi Bizottság 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolókat. Mint a dokumentum rámutat, az MTA területi bizottságai – a korábbi évekhez hasonlóan – 2015-ben is az Akadémia Alapszabályában megfogalmazott közfeladatokat szem előtt tartva folytatták munkájukat, amelyben központi szerepet a tudományos tevékenység művelése és támogatása játszik, de egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudomány világában megjelenő új tendenciák is.

A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a Jelölőbizottság ajánlása alapján 2016-tól egy évre Péceli Gábort, az MTA rendes tagját választotta meg az MTA Vagyonkezelő Testülete tagjává.

Az MTA-ról szóló törvénynek megfelelően a Közgyűlés nem akadémikus, de tudományos fokozattal rendelkező tagjai közül hármat beválasztottak az MTA Elnökségébe. A bölcsészet- és társadalomtudományi területet Bollobás Enikő, az MTA doktora, a matematikai és természettudományi területet Fábián István, az MTA doktora, az élettudományi területet Pósfai György, az MTA doktora képviseli. Megbízatásuk három évre szól.

Támogatta az Akadémikusok Gyűlése Somogyi Péter rendes tag javaslatát. Eszerint az Akadémikusok Gyűlése megbízta az Akadémia Elnökségét azzal, hogy vizsgálja meg az akadémikus jelölés és választás eljárásának módját, különös tekintettel a nőkkel szembeni esetleges diszkriminációra, és vizsgálata eredményét terjessze az Akadémikusok Gyűlésének következő ülése elé.

A Közgyűlés megismerte a Magyar Tudományos Akadémia intézethálózata átalakításának elemzésére tett javaslatot. Felkérte az MTA elnökét, hogy bízzon meg egy 9 tagú bizottságot az akadémiai kutatóhálózatban négy éve történt átalakítások hatásának elemzésére. A bizottságba 3 tagot az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, 3 tagot az MTA tudományos osztályai jelölnek, míg 3 tagot – figyelembe véve a tudományterületi arányokat – az MTA elnöke delegál. A bizottság feladata, hogy a rendelkezésre álló kutatóhálózati szakmai és pénzügyi beszámolók alapján értékelje az átalakítás eddigi eredményeit, és tegyen javaslatot az esetleges korrekciókra. A bizottság elfogadott értékelését és javaslatait az MTA elnöke a 2017. évi közgyűlés elé terjeszti.