Jelentősen fiatalodott az MTA kutatói állománya – Török Ádám főtitkár beszámolója

„Különösen eredményesen pályáztak kutatások megvalósítására európai uniós és egyéb külföldi pályázatokon az MTA kutatóhálózatának tagjai, a sikert pedig nem javuló pénzügyi feltételek mellett érték el” – emelte ki az akadémiai kutatóhelyek 2015-ös tevékenységéről szóló beszámolójában Török Ádám, az MTA főtitkára. Tavaly a kutatóhálózat személyi és költségvetési feltételei hasonlóak voltak, mint egy évvel korábban.

A tudományos teljesítmény mutatószámai a publikációs és idézettségi adatok, valamint az elnyert oltalmak tekintetében némi visszaesést jeleznek – derült ki a főtitkár előterjesztéséből.

Az MTA kutatóközpontokból, kutatóközpontok alá tartozó intézetekből, önálló jogállású intézetekből, valamint kutatócsoportokból álló kutatóhálózata alapvetően 2015-ben is a korábbi évek struktúrájában működött, és csak kisebb változások történtek: a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet a Természettudományi Kutatóközpontból átkerült az Energiatudományi Kutatóközpontba. A kutatócsoportok közül csupán a Lendület-kutatócsoportok száma változott. A 2015. évi pályázati fordulóban 13 újabb csoport alakult: 6 akadémiai kutatóintézetekben, 7 egyetemeken.

A fenti képre kattintva töltheti le Török Ádám, az MTA főtitkára előadását az akadémiai kutatóhelyek 2015. évi tudományos tevékenységéről

A 2012-ben megalakult 8 új kutatóközpont főigazgatói posztjaira az MTA elnöke pályázatot írt ki, a pályázatok rendben lezajlottak, a kutatóközpontok felének élére új vezető került.

2015-ben az Akadémia kutatóintézet-hálózatának összes – az MTA fejezetétől és más költségvetési fejezetektől származó – költségvetési támogatása 21,46 milliárd Ft-ot tett ki, ennek több mint 40%-ához a kutatóintézetek akadémiai pályázatok útján juthattak hozzá. A kutatóintézetekben dolgozók átlaglétszáma 4086 fő volt, tehát az előző évhez képest mindössze 0,1%-kal csökkent.

Fiatalodó kutatói állomány

A kutatói átlaglétszám az elmúlt évek stagnálása után valamelyest (2,2%-kal) növekedett, és 2015-ben 2476-ra emelkedett. Ezzel egyidejűleg a nem kutatók száma tovább csökkent; a folyamat összhangban van a kutatóhálózat megújításának célkitűzésével. A kutatók 45%-a a matematikai és természettudományok, 35%-a az élettudományok, 20%-a pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területén dolgozott. A létszámemelkedést elsősorban az újabb egyetemi Lendület-csoportok és a csoportok kutatómunkájához csatlakozó posztdoktori támogatottak eredményezték.

Az elmúlt években jelentősen fiatalodott az MTA kutatói állománya, amihez hozzájárultak a fiatalabb generációt támogató kutatási pályázatok is, mint a Lendület program vagy a posztdoktori pályázat. A kutatók 13%-a a 30 év alatti, további 35%-a a 30 és 40 év közötti korosztályba tartozik. Az 51 és 60 év közötti kutatók aránya évről évre némileg csökken: 2015-ben arányuk 16% volt. A 61 és 70 év közöttiek 11%-os arányt képviselnek a kutatók között, és 70 éves kor felett pedig nem állt a kutatóhálózatban kutatói közalkalmazotti alkalmazásban egy fő sem.

Változatlan feltételek mellett kevesebb tudományos publikáció

A kutatóintézet-hálózatban összesen 6151 tudományos, oktatási és tudományos ismeretterjesztő publikáció jelent meg a tavalyi évben (5%-kal kevesebb, mint 2014-ben). A teljes publikációs termésen belül a tudományos publikációk aránya több mint 90%-ot képvisel.

A fenti képre kattintva töltheti le Török Ádám, az MTA főtitkára előadását az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa 2015. évi tevékenységéről

A tudományterületi megoszlást figyelembe véve megállapítható, hogy a csökkenés a matematikai és természettudományi területen a legnagyobb mértékű (12,8%). Az élettudományi területen 8%-kal kevesebbet publikáltak, a bölcsészet- és társadalomtudományi területen viszont kissé (2%-kal) nőtt a megjelentetett tudományos művek száma. Összességében megállapítható, hogy az akadémiai kutatóhálózat teljesítménye – az előző évhez hasonló személyi és költségvetési feltételek mellett – egyes fő mutatók tekintetében, mint a publikáció, az idézettségi és oltalmi adatok, 2015-ben kissé csökkent, követve a 2012 óta tartó tendenciát.

A felsőoktatásban való részvétel szinten maradt, az alacsonyabb szintű képzésben erősödött, a doktori képzésben kissé csökkent. Várhatóan a felsőoktatás és az Akadémia együttműködésének további erősítését szolgálja majd az az együttműködési megállapodás, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia 2015 őszén készített elő, és képviselői várhatóan 2016 első félévében írnak alá. Bár a fő mutatók továbbra sem adnak egyenletes képet, kisebb ingadozással a trendbe illeszkednek, tény a régión belül továbbra is kedvező nemzetközi pozíciók megtartása.

Mérlegen fél évtized tudományos teljesítménye

A hálózat 2010–2015 közötti tudományos tevékenységét egy eseti bizottság értékeli az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) felkérésére. A cél egyrészt a kutatás színvonalának megítélése nemzetközi összehasonlításban (az adott szakterület, illetve diszciplína nemzetközi standardjához mérten), másrészt a 2011. évi átszervezés eredményességének megítélése és javaslattétel az esetleges módosításra. A folyamat 2016 májusában kezdődik, eredményét az AKT elnöke az MTA 2017. évi közgyűlése elé terjeszti.

Török Ádám a 2015-ös évről beszámolva arra is kitért, hogy a Természettudományi Kutatóközpontból (TTK) komoly jelzések érkeztek az intézmény pénzügyi és szervezeti gondjairól az MTA vezetői számára: az év második felére a likviditási probléma mellett jelentős fedezeti hiány tárult fel, ami nagymértékben megnehezítette a vállalt kutatási programok teljesítését. A 2016 januárjában külső szakértők bevonásával lefolytatott szakmai és pénzügyi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával elkészült a TTK 2016–2018-ra terjedő konszolidációs terve.

A főtitkári beszámoló utáni határozathozatalok sorában az MTA 187. közgyűlése elfogadta az akadémiai kutatóhelyek 2015-ös tudományos tevékenységéről szóló beszámolót, és az akadémiai kutatóhálózat testületi felügyeletét ellátó Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolót is.