„A tudományban sokszor emlegetett kiválóság akkor tud kiteljesedni, ha olyan intézményi kereteket biztosítunk a számára, amelyek lehetővé teszik a folyamatos, magas színvonalú kutatómunkát. Ehhez megfelelő infrastruktúrára, kiváló kutatókból álló közösségre, a tudomány művelését magas szinten támogató menedzsmentre és nem utolsósorban stabil, kiszámítható pénzügyi háttérre is szükség van. Röviden: a kutatómunka sajátosságainak megfelelő feltételek és az ezeket folyamatosan monitorozó minőségbiztosítási rendszer nélkül nem képzelhető el magas szintű teljesítmény" – mondta az oklevélátadási ünnepségen egybegyülteket köszöntő beszédében Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Emlékeztetett arra, hogy az MTA már évtizedek óta egyfajta minőségbiztosítási feladatot lát el, amikor az MTA doktora címmel ismeri el az egyéni tudományos kiválóságot. Bár kutatóhálózatát már több mint fél évtizede elveszítette, az továbbra is egyértelmű, hogy

az Akadémia megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa a hazai kutatói közösségnek.

Ezt a szerepét erősítette, egyúttal új fejezetet nyitott a magyar tudományos teljesítmények értékelésében, amikor 2021-ben a kezdeményezésére a tudományos kiválóság elismerését kiterjesztette a tudományos intézményekre is az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés létrehozásával.

Freund Tamás (Az ünnepségen készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megalapításával a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek reális perspektívát, az érdeklődő hazai és külföldi döntéshozóknak objektív helyzetképet, a hazai tudomány kiválóságában érdekelt társadalomnak pedig tájékozódási lehetőséget kívánt biztosítani az Akadémia" – mondta Freund Tamás.

Hunyady László akadémikus, a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács elnöke arról beszélt, hogy a tudományos világban fejtörést okoz: hogyan lehet objektív módon, azonos vagy legalábbis összevethető szempontok szerint megítélni a kutatómunka, a kutatók, illetve a kutatóhelyek kiválóságát.

Hunyady László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

"Napjainkban a kutatók kiválóságának értékelésénél egyre inkább előtérbe kerül az elvégzett kutatómunka szakmai, társadalmi és gazdasági hatásának nemzetközi szakértők bevonásával történő értékelése, melyben a számokkal jellemezhető paramétereknek csak támogató szerepük van. A kutatóhelyek értékelési rendszerének kidolgozáskor is szem előtt tartottuk ezeket a nemzetközi irányokat, azonban az objektivitás érdekében

a bírálói vélemények mellett nagyobb súlyt helyeztünk a számszerű paraméterekre,

mert nagy számú kutatót foglakoztató kutatóhelyek esetében ezt az elvégzett értékelés következetessége szükségessé tette."

„Az Akadémia legyen ezután is a tudományos munkásságban a vezér, mely irányt ad, a buzgó törekvést támogatja, s a valódi érdemet jutalmazza…” – idézte zárszavában az MTA egykori elnöke, Lónyay Menyhért gondolatait Kollár László Péter főtitkár.

Kollár László Péter főtitkár Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mint mondta, a Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb feladata napjainkban a tudomány művelésének nehézségeivel szembesülő, de azt hivatásuknak tekintő intézmények eredményességéhez különböző formában hozzájárulni. "Ehhez a hátteret az a páratlan szakmai tapasztalattal és a tudomány iránti odaadással egyaránt felvértezett kutatói közösség adja, amelynek tagjai közül a kiválósági programokban részt vevő, az azokra érkező pályázati anyagokat elbíráló tudósok is kikerülnek."

A Magyar Tudományos Akadémia 2021-ben hirdette meg első alkalommal az „MTA Kiváló Kutatóhely” pályázatot, amelynek elsődleges célja, hogy ne csak az egyes, az MTA doktora címmel elismert kiemelkedő kutatók, hanem a nemzetközi mérce szerint is kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkát végző kutatói közösségek – egyetemek, kutatóintézetek, kutatóközpontok, vállalati kutatóhelyek – is nagyobb figyelmet kapjanak.

A 2021-es pályázat nyomán 2022-ben 95 kutatóhely nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést. A 2023 júniusában meghirdetett második pályázattal a piaci szférában, vállalkozások keretében működő kutatóhelyekre is kiterjesztette az MTA a tudományos kiválóság elismerését. A 2024 májusában lezárult bírálati folyamat végén 7 vállalkozás nyerte el a minősítést.

Az MTA Kutatóhelyeket Minősítő Tanácsa javaslatára Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2024. július 16-án is meghirdette az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzésére irányuló pályázatot egyetemi és kutatóintézeti kutatóhelyek részére. 2024. szeptember 30-ig 25 kutatóhely nyújtott be pályázatot a minősítés megszerzésére, ezek értékelése az MTA tudományos bizottságai, a tudományos osztályok által javasolt anonim bírálók, 8 illetékes osztály, valamint a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács (KMT) közreműködésével megtörtént.

A kutatóhelyek minősítési rendszerét a KMT dolgozta ki, amelyben valamennyi nagy tudományterület képviseltette magát. A 2024. évi MTA Kiváló Kutatóhely pályázat minősítési szempontjai a következők voltak:

1. a pályázó kutatóhely kutatói eredményessége;
2. a kutatóhely elmúlt 5 évben született legkiválóbb tudományos műveinek kiválósága;
3. a kutatóhely pályázati kiírásban meghatározott időszakban publikált műveinek kiválósága;
4. a kutatóhely pályázati eredményességének kiválósága;
5. a tudományos utánpótlás nevelésének kiválósága;
6. a kutatóhely működésének kiválósága;
7. a kutatóhely innovációs teljesítménye.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést elnyert intézmények képviselői az akadémiai ünnepségen az MTA vezetőivel Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mindezek alapján idén 14 tudományos műhely nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést.

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 2019. szeptember 1-jétől hatályos módosítása szerint a Magyar Tudományos Akadémia közfeladata a tudományos tevékenységet végző intézmények felkérésre történő értékelése is. Az értékeléshez szükséges minősítés szempontjait az MTA Elnöksége által felkért, a „Magyar Tudományos Akadémia által Kiválónak Elismert Kutatóhely” (MTA Kiváló Kutatóhely) minősítés adományozását előkészítő, pályázatokat értékelő elnökségi bizottság dolgozta ki.

Az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés célja, hogy elismerést adjon a magyar tudományos életben kutatási tevékenységet folytató kutatóhelyeknek magas színvonalú K+F tevékenységükért, és ezzel egy időben lehetőséget adjon tudományos teljesítményük megmérettetésére a nemzetközi mérce szerint.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés öt évig érvényes, és az Akadémia által kiírt kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a minősítés birtoklása.