MTA Kiváló Kutatóhely: Első ízben kapták meg a rangos címet vállalkozások keretében működő kutatóhelyek – Videós összefoglaló az ünnepélyes oklevélátadásról

„A Magyar Tudományos Akadémia már évtizedek óta egyfajta minőségbiztosítási feladatot lát el, amikor az MTA doktora címmel ismeri el az egyéni tudományos kiválóságot. Bár kutatóhálózatát elveszítette, az továbbra is egyértelmű, hogy az Akadémia megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa a hazai kutatói közösségnek.

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Ezt a szerepét erősítette, egyúttal új fejezetet nyitott a magyar tudományos teljesítmények értékelésében, amikor 2021-ben a tudományos kiválóság elismerését kiterjesztette a tudományos intézményekre is a Kiváló Kutatóhely minősítés létrehozásával” – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megalapításával a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek reális perspektívát, az érdeklődő hazai és külföldi döntéshozóknak objektív helyzetképet, a hazai tudomány kiválóságában érdekelt társadalomnak pedig tájékozódási lehetőséget kíván biztosítani az Akadémia.

A 2021. évi pályázat sikeressége bebizonyította, hogy a hazai kutatóhelyek kiválóságának minősítésére szükség van, és időszerűvé vált a pályázók körének szélesítése. Természetes, hogy az állami kutatóintézetekhez és egyetemekhez képest az ipari, vállalati környezetben működő kutatóhelyek számára bizonyos mértékben mind a pályázati feltételek, mind pedig a minősítés kritériumai különböznek.

Az MTA Kutatóhelyeket Minősítő Tanácsa (KMT) a 2022. és 2023. évben javaslatot dolgozott ki a vállalkozások keretében működő kutatóhelyek számára a pályázati feltételekről, valamint a minősítés kritériumairól. Erről Hunyady László akadémikus, a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács elnöke beszélt.

Hunyady László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mint mondta, a KMT a következő szempontok alapján javasolta az ipari kutatóhelyek (vállalkozás vagy annak szervezeti egysége) számára odaítélni a kiváló minősítést, elmúlt időtartamnak a pályázat kiírását megelőző év december 31. napjával lezáruló időszakot tekintve:

• az elmúlt 5 évben sikeresen megadott szabadalmak/oltalmak kiválósága;
• a sikeresen használt iparjogvédelmi eszközök hasznosításának kiválósága;
• az elmúlt 5 évben született 10 legkiválóbb eredeti tudományos közlemény/mű kiválósága;
• az elmúlt 10 évben egyetemi vagy állami fenntartású kutatóhelyekkel folytatott K+F együttműködéseinek kiválósága;
• a kutatóhely MTA doktora vagy azzal egyenértékű fokozattal rendelkező K+F alkalmazottai aránya;
• nemzetközi vagy hazai innovációs díjak kiválósága alapján, amelyekben a kutatóhely vagy valamelyik alkalmazottja az elmúlt 10 évben a kutatóhelyen végzett tevékenységért részesült.

Pályázat benyújtására jogosult kutatóhely az alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató intézmény, annak szervezeti egysége vagy vállalkozása, míg vállalkozás a gazdasági tevékenységet folytató jogalany volt.

Az MTA elnöke 2023. június 16-án meghirdette az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzésére lehetőséget adó pályázatot. A pályázók 2023. október 30-ig nyújthatták be pályázatukat az MTA erre a célra kialakított pályázati felületén (Egységes Pályázati Keretrendszer).

A pályázatra 15 kutatóhely készített pályázatot. A beadási határidő előtt 4 pályázó visszavonta a pályázatát, így 11 pályázat került értékelésre, amelyek az MTA 7 tudományos osztályának szakterületét érintették.

További képek az ünnepségről a fotóra kattintva nézhetők Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A tudományos osztályok szakterületi bizottságai által javasolt hazai és külföldi bírálók által adott pontszámok, valamint a tudományos osztályok véleménye alapján a KMT 7 kutatóhely számára javasolta odaítélni az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést.

Kollár László Péter, az MTA főtitkára zárszavában az elméleti és a gyakorlati kutatások elválaszthatatlanságáról beszélt.

Kollár László Péter Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mint mondta: „Akik most itt vannak ebben a teremben – legyenek bár az alapkutatások művelői vagy az azok eredményeit felhasználó szakemberek –, pontosan tudják, hogy a sokszor megfoghatatlannak tűnő elméletek adják a biztos alapot. Azt az alapot, amelyre támaszkodva, de amelytől mégis elrugaszkodva mérnökök, gyógyszerfejlesztők, biotechnológusok és más innovátorok képesek létrehozni valami új dolgot. Az ő tudásuk és kreativitásuk révén már nem tudományos közlemény születik, hanem egy új termék jön létre, amelyre már nemcsak a kutatói közösség, hanem a piaci szereplők: gyártók, kereskedők és végül a fogyasztók is elismeréssel bólintanak. Ez a gesztus egyúttal a kiválóság elismerése, amelyet ma a Magyar Tudományos Akadémia nevében mi is megtettünk a néhány perccel ezelőtt átadott oklevelekkel.”