Akadémikusválasztás és jelöltek az MTA 199. közgyűlésén
Százharminchat, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választja meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait szerdán. Kik a jelöltek és milyen feltételekkel lehet valaki akadémikus, illetve hogyan választják őket?
Május 7-én, szerdán délelőtt az Akadémikusok Gyűlése választja meg az MTA új akadémikus tagjait, akiket ezt követően bemutatnak az Akadémia 199. közgyűlésén is. Az új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagokról az mta.hu-n is részletes összeállítást közlünk.
Ismerje meg a tagságra ajánlott kutatókat ünnepi kiadányunkból! A pdf ide kattintva olvasható
Kik az akadémikusok?
Az akadémikusok a Magyar Tudományos Akadémia választott tagjai. Lehetnek levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagok.
Az akadémikusokat a hazai tagok választják az Akadémia tagjai közé.
A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok teljes létszáma pedig a 365 főt.
Az Akadémia Alapszabálya szerint levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.
Rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.
Külső taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet külföldön folytató tudós választható, aki magát magyarnak vallja és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedően, elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli, publikációs adatai megjelennek az akadémiai tudományos bibliográfiai adatbázisban (MTMT), továbbá tudományos teljesítménye megfelel annak a tudományos teljesítménynek, amely az adott időszakban levelező tagnak jelölt tudósokat jellemzi.
Tiszteleti taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.
Hogyan választják az akadémikusokat?
A választás háromévenként történik. Legutóbb 2022-ben választott új akadémikusokat az Akadémikusok Gyűlése.
A tagjelölést az Akadémia tudományos osztályai végzik. Tagjelöltekké azok válnak, akik elegendő számú ajánlást kaptak a hazai akadémikusoktól. Külső tagokra külső tagok is tehetnek ajánlást: az Akadémikusok Gyűlése e körben további szabályokat állapíthat meg. A jelöltséghez szükséges ajánlások számát és az egy-egy tag által adható ajánlások számát a tagajánlások előtt az Elnökség határozza meg. Az osztályok hazai akadémikusai titkos szavazással döntenek a tagjelöltek támogatásáról és sorrendjéről. A közös akadémiai jelölőlistára csak azok a tagjelöltek kerülnek fel, akik az osztályokon „támogató szavazással” a szavazatok több mint felét megszerezték. A sorrendet egy vagy több szavazási fordulóval is meg lehet határozni, amelynek módját az osztályok ügyrendjében kell rögzíteni.
A rendes tagok támogatásáról és sorrendjéről döntő szavazás(ok)ban csak a rendes tagok vesznek részt. Az osztályok által megszavazott jelöltlistákat az Elnökség közös jelöltlistává egyesíti, és a jelölthelyeket egyenlő számban elosztja a tudományos osztályok között, aminek során nem térhet el attól a sorrendtől, amelyet az osztályok megállapítottak. Az osztályok között egyenlően el nem osztható számú jelöltek sorrendjéről az Elnökség dönt az akadémikusválasztási irányelvek figyelembevételével.
Az akadémikusválasztási irányelveket az Akadémia Elnökségének előterjesztése alapján az Akadémikusok Gyűlése fogadja el az akadémikusválasztási eljárást megelőzően.
Az irányelvek között kiemelt helyen kell, hogy szerepeljen a nők arányának javítása az Akadémia tagjai között.
Az Elnökség a jelöléseket az Akadémikusok Gyűlése elé terjeszti. Az Akadémikusok Gyűlése meghatározza és elfogadja az akadémikussá választás eljárási szabályait. A tagválasztást az Akadémikusok Gyűlése bonyolítja le.
Nők az Akadémián és a tudományos életben
A Magyar Tudományos Akadémia egyik fontos törekvése, hogy a kutatói életpálya „piramisának” csúcsának számító akadémikusi közösségben minél több kutatónő legyen.
(Az MTA köztestületének tagjai között a nők aránya 34 százalék, az MTA doktorai között pedig 18 százalék. A 16 kutatónő, aki az MTA rendes tagja, az összes rendes tag 6 százalékát adja. A levelező tagok között ugyancsak 16 kutatónő található, arányuk az MTA levelező tagjai között 24 százalék.
2025. május 7. előtti adatok)
Ez a törekvés azonban csak akkor lehet eredményes, ha a nők érvényesülését a teljes kutatói életpályán, és különösen annak kritikus periódusaiban határozott lépésekkel segítik. Mint ahogyan azt a Magyar Tudományos Akadémia is teszi immár több elnöki ciklus óta.
Ennek részeként az Akadémia 2016 májusában, a 187. Közgyűlésén foglalkozott a kutatónők tudományos előmenetelének kérdésével, és fogadta el 5/2016. (V. 2.) számú határozatát, melynek értelmében még azon év november 16-án, a Magyar Tudomány Ünnepe égisze alatt, kerekasztal-beszélgetést rendeztek „Nők a tudományban” címmel. Ezt követően, 2017 elején alakult meg a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság, melynek feladatai már túlmutattak a közgyűlési határozatban foglaltakon.
Az MTA 192., rendkívüli közgyűlésén 93 százalékos többséggel elfogadott, megújult akadémiai küldetés kimondta, hogy az MTA „támogatja egy stabil, a fiatalok számára világos feltételeket és lehetőségeket kínáló, a nők kutatói életútját kiemelten támogató kutatói életpályamodell kialakítását és működtetését, amely kitér a fokozatok és címek rendszerére, a kutatásban és az oktatásban való részvétel egyensúlyára, ennek jogi és gazdasági feltételeire, a külföldi és az itthoni tevékenységre, az ösztöndíjakra és pályázatokra.”
A nők kutatói karrierjét támogató kezdeményezéseket az MTA Freund Tamás vezetése alatt is tovább vitte. A fiatal kutatónők megtartását a kutatói pályán több akadémiai kezdeményezés is segíti. Kifejezetten ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a Nők a Tudományban rendezvénysorozat – a 2024. novemberi rendezvényükről szóló beszámoló ide kattintva olvasható –, a Fiatal Kutatók Akadémiája is kiemelt témaként kezeli a problémát, és részben az ő kezdeményezésükre az Akadémia úgy módosította a fiatal kutatók számra kiírt pályázatainak feltételeit, hogy azok figyelembe vegyék egyebek mellett a gyermekvállalás miatt kiesett kutatói éveket.
További információk ide kattintva olvashatók.
