Beszámoló a „Publikációs dilemmák az MI korában – impakt, teljesítmény és tudományos hitelesség” című rendezvényről

Az MTA GTB Gazdaságinformatika Albizottsága és az Gazdaságinformatikai, Kutatási és Oktatási Fórum (GIKOF) közös rendezvénye

Időpont: 2026. november 6. 13.00-14.00

Helyszín: a XXII. Országos Gazdaságinformatika Konferencia 2026 a Milton Friedman Egyetemen és Teams online közvetítés

Az MTA GTB Gazdaságinformatika Albizottság és a GIKOF közös rendezvényének középpontjában a mesterséges intelligencia kutatási és publikációs tevékenységre gyakorolt hatása, valamint a kutatói teljesítményértékelés és a tudományos hitelesség aktuális dilemmái álltak. A résztvevőket Kő Andrea, az albizottság elnöke köszöntötte, aki röviden bemutatta a Gazdaságinformatika Albizottság tevékenységét, és arra biztatta az OGIK konferencia résztvevőit, hogy gazdaságinformatika-kutatóként csatlakozzanak az albizottsághoz, a szakmai közösség munkájához. Ezt követően ismertette a rendezvény témáját: „Publikációs dilemmák az MI korában – impakt, teljesítmény és tudományos hitelesség”.

A bevezetőben elhangzott, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése kettős kihívást jelent a kutatói közösség számára. Egyrészt jelentősen felgyorsítja a publikációk előállításának folyamatát, másrészt alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy miként határozható meg a jó kutató, és milyen szempontok alapján értékelhető a kutatói teljesítmény. A publikációk számának növekedése már az MI széles körű elterjedése előtt megkezdődött, az új eszközök azonban tovább gyorsíthatják ezt a folyamatot, és fokozhatják a kutatókra nehezedő publikációs nyomást. Mindez indokolttá teszi a hagyományos, elsősorban publikációszámra és bibliometriai mutatókra épülő teljesítményértékelési rendszerek újragondolását is.

A téma szakmai hátterét Kosztyán Zsolt Tibor, a Pannon Egyetem kutatója mutatta be, aki az impaktalapú teljesítményértékelési megközelítést ismertette. Előadásában hangsúlyozta, hogy a kutatói teljesítmény megítélésében egyre inkább előtérbe kerül a publikációk tényleges hatása, nem csupán azok mennyisége. Ehhez kapcsolódik a CoARA (Coalition for Advancing Research Assessment, https://www.coara.org/) kezdeményezés szemlélete is, amely a kutatói tevékenység sokoldalú értékelését szorgalmazza. A megközelítés nem kizárólag a publikációs eredményekre koncentrál, hanem a teljes kutatói, oktatói és vezetői tevékenység társadalmi, szakmai és közösségi hatásait is figyelembe veszi. Ez az irány az egyetemeken túl a pályázati rendszerekben, az MTA és az európai uniós kutatásfinanszírozás gyakorlatában is megjelenik.

Az új szemlélet egyik fontos eszköze a narratív önéletrajz, amelyben a kutatók nem pusztán teljesítménymutatókat sorolnak fel, hanem bemutatják, hogy eredményeik milyen hatást gyakoroltak a tudományos közösségre, a társadalomra, a hallgatókra vagy más érintett csoportokra. Az előadás arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen önéletrajz összeállítása a kutatók számára is hasznos lehet, hiszen olyan hatásterületekre irányíthatja rá a figyelmet, amelyek a hagyományos értékelési rendszerekben kevésbé láthatók.

Az előadás kitért a mesterséges intelligencia alkalmazásának további kihívásaira is. A publikációs folyamat szinte valamennyi szakaszában megjelentek az MI-alapú eszközök, ami új kérdéseket vet fel a transzparencia, a reprodukálhatóság és az ellenőrizhetőség területén. Fontossá válik annak egyértelmű bemutatása, hogy a kutatók milyen célra és milyen módon használták az MI-t. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az MI által előállított és nyilvánosságra hozott tartalmak később milyen módon épülnek be az újabb MI-rendszerek működésébe, MI által generált tartalmakba, és hol húzhatók meg ennek etikai és szerzői jogi határai. Mindez a tudományos hitelesség megőrzésének kérdését is előtérbe helyezi.

Az előadást követően Kő Andrea moderálásával élénk eszmecsere alakult ki. A résztvevők megosztották tapasztalataikat arról, hogy saját intézményeikben miként jelennek meg az új teljesítményértékelési elvárások. Szó esett arról, hogy az MTA-hoz, a nemzetközi pályázatokhoz és a Lendület programhoz kapcsolódóan is már egyre gyakrabban várnak el narratív önéletrajzot. Az akkreditációs folyamatok szintén elősegíthetik az új értékelési szemlélet terjedését. A változás ugyanakkor számos kérdést is felvet: miként őrizhető meg a korábbi teljesítmények értéke, hogyan biztosítható az esélyegyenlőség, és szükséges-e különböző kutatói életutakat és teljesítményeket minden esetben közvetlenül összehasonlítani?

A beszélgetés során hangsúlyosan jelent meg a kutatás eredeti céljának kérdése is. A kutatói munka lényege az új ismeretek létrehozása, a felfedezés és a világhoz való hozzáadott érték megteremtése, nem pedig önmagában a publikációk számának növelése. A résztvevők az MI oktatásban és a munkaerőpiacon betöltött szerepét is megvitatták. Felmerült az MI-használat felismerésének és mérésének lehetősége, ugyanakkor az is, hogy a technológia fejlődésével egyre kevésbé lesz értelme pusztán a használat tiltásának vagy ellenőrzésének. A hangsúlynak inkább a megfelelő minőségű, felelősen előállított eredményeken kell lennie.

A résztvevők kiemelték a fiatal kutatók támogatásának fontosságát is, hiszen nekik már egy olyan tudományos környezetben kell megtalálniuk a helyüket, amelyet a gyorsaság, a növekvő mennyiségű információ és az erőforrásokért folytatott verseny egyaránt meghatároz. Felvetődött továbbá, hogy a gazdaságinformatika területén érdemes lenne kidolgozni egy tipikus kutatási, oktatási és vezetői (illetve a kategóriák is bővíthetőek még) hatásokat bemutató narratív CV prototípust, amely segítséget nyújthatna az új értékelési szempontok gyakorlati alkalmazásában. Érdemes lenne összegyűjteni, hogy egy gazdaságinformatikus kolléga milyen területeken hagy nyomot a közösségben, a társadalomban.

A rendezvény legfontosabb tanulsága, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése nem csupán a kutatási és publikációs módszereket alakítja át, hanem a kutatói teljesítményről, az impaktról és a tudományos hitelességről való gondolkodást is. A jövőben egyre nagyobb jelentősége lehet annak, hogy ne kizárólag azt vizsgáljuk, mennyi eredményt állít elő egy kutató, hanem azt is, hogy munkájával milyen értéket és hatást teremt a tudomány, az oktatás és a társadalom számára.

Kő Andrea zárta le a rendezvényt, megköszönve az előadók és a résztvevők aktív részvételét, hozzászólásait.

A beszámolót Dr. Őri Dóra, a Gazdaságinformatika Albizottság titkára készítette.