Éves beszámolók
Az MTA GTB Gazdaságinformatika Albizottság éves beszámolói.
Gazdaságinformatika Albizottság 2024. évi beszámoló
A GTB 2024. június 7-én tartott ülésén elfogadta és jóváhagyta a Gazdaságinformatika Albizottság létrehozását.
Előzmények
Még 2021-ben fogalmazódott meg stratégiai célként a Gazdálkodástudományi Bizottság Ipar- és Vállalatgazdasági Albizottságában és ennek következtében a bizottság egészében a gazdaságinformatikai kérdések erősítése, és ezzel együtt a gazdaságinformatika képviselőinek az albizottsághoz, illetve a bizottsághoz való erőteljesebb kötődésének kialakítása. A Gazdaságinformatika Munkacsoport megalakítása a hazai gazdaságinformatikával foglalkozó szakemberek számára mérföldkő volt. A két terület (gazdálkodástan és gazdaságinformatika) közötti szinergiák felmutatása és a kutatási kapcsolatok erősítése érdekében több workshopot, szakmai rendezvényt szerveztünk az elmúlt években. A Gazdaságinformatikai Albizottság megalakítása a Munkacsoport eredményeire alapozva lehetővé teszi a lehetséges szinergiák folyamatos kiaknázását, stabil szervezeti hátteret teremt a közép- és hosszútávú munkának, támogatja a gyors reagálást az egyébként volatilis és gyorsan változó technológiai-társadalmi változásokra.
Háttér
A hazai gazdaságinformatika szakemberek egyik meghatározó szakmai közössége a 2001-ben alapított Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Gazdaságinformatikai Kutatási és Oktatási Fórum (http://gikof.njszt.hu/). A Fórum alapvető célja, hogy létjogosultságot adjon az informatika azon területének, amely az üzleti alkalmazásokra, a gazdasági munka informatikai támogatására fókuszál, hogy széleskörűen ismertté tegye az gazdaság és az üzleti szféra IT-vel szemben támasztott elvárásait, és elfogadtassa, hogy szükség van olyan képzett szakemberekre, akik a gazdálkodástudományi és informatikai ismereteik birtokában képesek az üzleti folyamatok hatékony támogatására. A GIKOF az elmúlt több mint húsz évben azon munkálkodott, hogy megismertesse és elismertesse a gazdaságinformatika, mint szakma létjogosultságát. 2003-ban indult el az Országos Gazdaságinformatikai Konferenciasorozat (OGIK), amelyet azóta minden évben megrendeznek. 2009-ben került sor az IFIP nemzetközi CONFENIS konferencia megrendezésére öt kontinenst képviselő résztvevőkkel. 2002-ben indult el a GIKOF Journal magyar nyelvű szakfolyóirat, amit az angol nyelvű SEFBIS folyóirat is követett 2008-tól.
A Gazdaságinformatika Albizottság célja és tagjai
Az Gazdaságinformatika Albizottság alapvető célja a gazdaságinformatikai tudományokban elmélyülő, új szakmai eredményeket produkáló szakemberek összefogása az alábbi lehetőségek biztosításával:
- a gazdaságinformatika területen dolgozó szakemberek kutatási együttműködésének támogatása, különféle kutatási kezdeményezések szinergiáinak feltárása
- vitafórumok, nyilvános rendezvények, konferenciák a szakmai együttműködés támogatására, a kutatási eredmények bemutatására
- a hazai gazdaságinformatikai eredmények ismertté tétele a hazai és nemzetközi szakmai közösség és a hazai vállalati szektor irányába is
- magyar és angol nyelvű szakirodalmak ismertetése, véleményezése, javaslattétel a használatra.
Az Albizottság jelenleg 24 fővel működik.
Az albizottság tagjai:
1. Borbásné Szabó Ildikó, Budapesti Corvinus Egyetem
2. Csáki Csaba, Budapesti Corvinus Egyetem
3. Erdős Ferenc, Széchenyi István Egyetem
4. Dobay Péter, Pécsi Tudományegyetem
5. Drótos György, Budapesti Corvinus Egyetem, GTB tag
6. Fehér Péter, Budapesti Corvinus Egyetem
7. Gábor András, Budapesti Corvinus Egyetem
8. Fodor Szabina, Budapesti Corvinus Egyetem
9. Honfi Vid Sebestyén, Milton Friedman Egyetem
10. Kő Andrea, Budapesti Corvinus Egyetem, GTB tag
11. Kismihók Gábor, Leibniz Information Centre for Science and Technology
12. Klimkó Gábor, Budapesti Corvinus Egyetem
13. Kosztyán Zsolt Tibor, Pannon Egyetem
14. Kovács Tibor, Budapesti Corvinus Egyetem
15. Kruzslicz Ferenc, Pécsi Tudományegyetem
16. Lazányi Kornélia, Óbudai Egyetem
17. Nemeslaki András, Budapesti Műszaki Egyetem
18. Őri Dóra, Budapesti Corvinus Egyetem
19. Raffai Mária, Széchenyi István Egyetem
20. Szabó László, Budapesti Gazdasági Egyetem
21. Szabó Zoltán, Budapesti Corvinus Egyetem
22. Ternai Katalin, Budapesti Corvinus Egyetem
23. Vas Réka, Budapesti Corvinus Egyetem
24. Vásárhelyi Orsolya, Budapesti Corvinus Egyetem.
Az Albizottság vezetését az első időszakban Kő Andrea vállalta.
Az Albizottság megalakulásáról összefoglaló jelent meg a GIKOF Journal 2024. évi 14. számában „Megalakult a Gazdaságinformatika Albizottság az MTA IX. Osztály, Gazdálkodástudományi Bizottságában” címmel.
Az Albizottság 2024. június 14.-n online, 2024. november 8.-n személyes egyeztetést tartott. A személyes egyeztetés keretét a XX. Országos Gazdaságinformatikai Konferencia adta.
Szakmai program a XX. Országos Gazdaságinformatikai Konferencián
A Gazdaságinformatika Albizottság a XX. Országos Gazdaságinformatikai Konferencián (OGIK 2024, https://gikof.njszt.hu/gikof_konferencia) külön szekció keretében hibrid rendezvényt tartott, "Merre halad a mesterséges intelligencia? Kihívások és dilemmák az MI ipari és üzleti alkalmazásaival kapcsolatosan" címmel. A rendezvény időpontja 2024. november 8., helyszíne: Győr, Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus volt. A rendezvényt hibrid formában tartottuk meg, körülbelül 50 fő vett részt rajta. A rendezvény célja az MI ipari és üzleti alkalmazásaival kapcsolatosan felmerülő kihívások és lehetőségek áttekintése és a tapasztalatok hasznosítása a felsőoktatásban volt.
Kő Andrea köszöntőjében elmondta, hogy annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia területe jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években, a vállalatok többsége vagy nem ismeri az MI által kínált lehetőségeket, vagy ha ismeri is azokat, nehezen tudja alkalmazni a gyakorlatban az új megoldásokat. Nehéz eligazodni a szinte havonta megjelenő új eszközök és megoldások között, és a használati esetekre sincsenek mindig jó gyakorlatok.
Frisch Tamás (HPE, tanácsadási üzletág vezető) áttekintést adott a mesterséges intelligencia magyar vállalati alkalmazásairól és a HPE magyar vállalatoknál szerzett MI alkalmazásokkal kapcsolatos fejlesztési tapasztalatairól is. Kiemelte, hogy bár az MI fejlődése töretlen volt az utóbbi években, a vállalatok többsége számos nehézséggel küzd a hasznosítás során. Az okok változatosak, az MI kompetenciák hiánya mellett többek között az is, hogy számos MI alkalmazás áll rendelkezésre, nehéz kiválasztani a megfelelőt.
A vállalati szektor aktualitásainak áttekintését követő szakmai vitán a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásának trendjeiről és kihívásairól volt szó. Frisch Tamáson kívül Kiss Gergelyt, az Attrecto Zrt. alapítóját, valamint Csizmadia Dénest, az SAP mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértőjét hallgathatta meg a közönség. A beszélgetés során a legújabb MI trendek és fejlesztések bemutatásán túl, az MI alkalmazásához köthető számos kihívás előkerült, mint a szabályozás kérdésköre és ennek felsőoktatási vonatkozásai, a digitális írástudás és képzés szerepe az MI elterjedésében, és az etikai kérdések. A résztvevők egyeztettek az egyetemek szerepéről is az MI képzés vonatkozásában és a szükséges kompetenciák biztosításában.
A konferenciáról összefoglaló érhető el itt: https://it.sze.hu/ogik
A konferencia programfüzet absztraktokkal elérhető itt: OGIK_2024_programfüzet
A rendezvényről összefoglaló jelent meg a helyi internetes portálon: OGIK_2024
