Az MTA és az ITM közötti költségvetési vita

Lendületes kutatók nyílt levele a miniszterelnöknek

„A leghatározottabb kérésünk, hogy függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát. Csak így orvosolható a jelenlegi bizonytalanság, amely egyre többünket kényszerít annak megfontolására, hogy hazánkat hátrahagyva munkánkat máshol folytassuk” – egyebek mellett ez olvasható abban a levélben, amelyet legkiválóbb fiatal kutatóink küldtek Orbán Viktornak.

2019. február 8.

„Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az elmúlt években méltán rangossá és nemzetközi szinten is elismertté vált »Lendület« program nyerteseiként fordulunk Önhöz. Ez a támogatás segített minket fiatal kutatókként abban, hogy külföldről hazatérve, vagy a programnak köszönhetően itthon maradva megszerzett tudásunkat hazánkban kamatoztassuk, és csoportjainkban dolgozó munkatársainknak is lehetőséget adjunk arra, hogy Magyarországon folytathassák tudományos karrierjüket.

Aggodalommal és megdöbbenéssel figyeljük az Innovációs és Technológiai Minisztérium lépéseit, amelyek gyökeresen átalakítanák a Magyar Tudományos Akadémia intézményrendszerének finanszírozását és magát a tudományos életet.

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat hosszú évtizedek során nyerte el mostani formáját. Az MTA szakmai szempontok alapján, saját hatáskörben végigvitt átalakításai nyomán jött létre a jelenlegi struktúra. Amint azt a Lendület program sikeressége is bizonyítja, ez a folyamat eredményes volt.

A Lendület-csoportok vezetőiként arra kérjük, szólítsa fel miniszterét, hogy a magyar tudományosságot érintő alapvető átalakításokat a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével együttműködésben folytassa. A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül.

Az intézményhálózat tervezett feldarabolása és az alapfinanszírozás megszüntetése az átalakításokat szorgalmazó minisztériumi munkaanyag megállapításaival és a hivatkozott külföldi finanszírozási modellekkel is ellentétes, az utóbbiakból ugyanis éppen az derül ki, hogy az innovációs hatékonyság növeléséhez további források bevonása lenne szükséges. A tervezett forráselvonások alapvető nemzeti értékeket képviselő nagy múltú műhelyek megszűnését kockáztatják, különösen a humán és társadalomtudományok terén.

Véleményünk szerint az innovációs potenciál fejlesztésének kulcsa az alapkutatási támogatások szélesítésében és kiszámíthatóságában, valamint a magyar tudományosság itthon tartó erejének növelésében rejlik. Minél többen maradnak itthon legtehetségesebb kutató honfitársaink közül, annál hatékonyabban szolgálja a magyar tudományos kutatás az innovációt. Az alapkutatás az a termékeny talaj, amelyből a magyar szabadalmak és start-up-ok szárba szökhetnek, és amelyben a hazai innováció mély és tartós gyökereket ereszthet, hiszen az alapkutatás termeli ki azt a szakembergárdát és azokat a felfedezéseket, amelyekre bármilyen fejlődés és innováció épülhet.

A leghatározottabb kérésünk, hogy függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát. Csak így orvosolható a jelenlegi bizonytalanság, amely egyre többünket kényszerít annak megfontolására, hogy hazánkat hátrahagyva munkánkat máshol folytassuk.

Budapest, 2019. február 7.”

A levelet aláíró kutatók folyamatosan bővülő listája ide kattintva látható.