Az idő mérése évezredek óta a Nap látszó égi mozgásán alapul. A csillagászatnak e tekintetben egészen a legutóbbi időkig alapvető volt a szerepe. A magyar nyelv különösen jól példázza az idő mérésének csillagászati vonatkozásait:

- a nap, mint időegység csillagunk, a Nap nevét őrzi; a Nap az égen egy nap elteltével vonul át újra az éggömb északpontját, a zenitet és a délpontot tartalmazó főkörén (meridiánon), az áthaladás pillanata a Nap delelése;
- ugyanezt az alapvető csillagászati szerepet tükrözi a dél, mint égtáj és a dél, mint időpont többjelentésű szó is; a Nap nagyjából délben (12 órakor) látszik a déli irány felé, azaz délben delel.

A Föld tengelyforgásának és Nap körüli keringésének sajátosságai miatt mind a Nap delelésének időpontja, mind a nappal hossza (azaz amikor a Nap a horizont fölött látható az adott földrajzi helyről) időben változik. Általánosságban érvényes, hogy a delelés időpontja a földrajzi hosszúságtól, a nappal hossza pedig a földrajzi szélességtől függ.

A civilizáció nagyfokú fejlődésével a csillagászati módszerekkel történő időmérés háttérbe szorult, de az égitestek mozgása alapján definiált időegységek továbbra is használatban vannak. A technikai haladás magával hozta a mesterséges fényforrások előállítását, így bármely napszakban lehet világosságot teremteni. Az ehhez szükséges energia azonban gazdasági kérdéseket vet fel. Magát az óraátállítást (a téli és nyári időszámításra történő félévenkénti áttérést) is gazdasági kényszerből kezdték el az első világháború idején.

Bár nem kapcsolódik közvetlenül az óraátállítás kérdésköréhez, de állásfoglalásunkban azt is leszögezzük, hogy a mesterséges világítás elburjánzása a súlyos ökológiai és egészségügyi problémák mellett a csillagászatra nézve is hátrányokkal jár. A csillagos ég látványa, mint egyetemes kultúrkincs az emberiség egyre kisebb hányada számára élvezhető, a tudományos célú csillagászati észlelések pedig egyre kevesebb helyről végezhetők.

Az óraátállítás tervezett eltörlése alkalmával el kell dönteni, hogy az eddigi téli vagy nyári időszámítás szerinti idő legyen-e érvényes egy adott országban. A döntés során a gazdasági szempontok mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a szomszédos országok melyik időzónát választják. Ezek olyan politikai és gazdasági indíttatású problémák, amelyekben a csillagászat, mint szaktudomány egyáltalán nem illetékes, ugyanakkor csillagászati vonatkozású szakmai kérdések kapcsán mindenkor készségesen rendelkezésre állunk.

Budapest, 2021. március 25.

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Űrfizikai Tudományos Bizottsága