Az Egyesült Államok globális helyzetének változásai Videón a Világgazdasági Tudományos Tanács 33. ülése
Miként alakult át az Egyesült Államok helye a nemzetközi rendszerben a hidegháború lezárulása óta, és milyen stratégiával igyekszik Washington megőrizni vezető szerepét a 21. század egyre inkább többközpontúvá váló világában? Erre a kérdésre keresték a választ a a VTT júniusi ülésének résztvevői. A vitaindító előadást Magyarics Tamás Amerika-szakértő tartotta. A tanácskozáson készített videó cikkünkben megnézhető.
A Világgazdasági Tudományos Tanács júniusi ülésén Magyarics Tamás Amerika-szakértő tartott előadást "Az Egyesült Államok globális helyzetének változásai" címmel.
Magyarics Tamás vitaindító tanulmánya ide kattintva olvasható.
Az előadás és vitaanyag kiindulópontja azt volt, hogy az Egyesült Államok relatív hatalomvesztése vitathatatlan tény, ugyanakkor ez nem jelent abszolút hanyatlást. Az USA továbbra is a világ legerősebb katonai hatalma, globális szövetségi rendszere, katonai bázishálózata és technológiai képességei révén pedig olyan előnyökkel rendelkezik, amelyekkel egyik versenytársa sem tud teljes mértékben versenyezni. A változás inkább abban áll, hogy a hidegháborút követő rövid „unipoláris pillanat” lezárult, miközben Kína gazdasági, technológiai és katonai ereje jelentősen megnőtt, a nemzetközi rendszer pedig egyre inkább multipoláris vagy policentrikus jelleget öltött.
A globális gazdasági erőviszonyok átrendeződése különösen fontos tényező. Az elmúlt három évtizedben Kelet-Ázsia a világgazdaság központi térségévé vált, miközben Európa súlya csökkent, Kína pedig számos mutató alapján felzárkózott az Egyesült Államok mellé. Ezzel párhuzamosan az amerikai belpolitikai polarizáció is gyengíti Washington nemzetközi mozgásterét, mivel egyre nehezebb hosszú távon kiszámítható és következetes külpolitikát folytatni.
Az előadás második része azt mutatta be, hogyan reagál minderre az Egyesült Államok. A Trump-adminisztráció által kidolgozott új nemzetbiztonsági és védelmi stratégiák szakítanak a korábbi évtizedek liberális internacionalista megközelítésével, és egy pragmatikusabb, nemzeti érdekekre épülő külpolitikát hirdetnek. Az új prioritások között első helyen az amerikai kontinens biztonsága, második helyen az indo-csendes-óceáni térség és Kína feltartóztatása szerepel, míg Európa szerepe relatíve háttérbe szorul. Az amerikai vezetés ugyanakkor továbbra is számít szövetségeseire, de nagyobb tehervállalást vár el tőlük, különösen a védelem területén.
Magyarics Tamás (A VTT tanácskozásán készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Annak kapcsán, hogy milyen feltételek mellett őrizheti meg az Egyesült Államok vezető szerepét, az előadó arra jutott, hogy a jövő világrendje már nem épülhet kizárólag az amerikai dominanciára vagy a liberális nemzetközi rend korábbi intézményeire. A nagyhatalmi versengés visszatérése, a regionális középhatalmak megerősödése, valamint a gazdasági és technológiai függőségek új formái egy összetettebb, hálózatosabb világot hoznak létre. Ebben a környezetben az amerikai befolyás megőrzésének kulcsa nem pusztán a katonai erő, hanem a szövetségi rendszerek fenntartása, a technológiai és gazdasági előnyök megőrzése, valamint az a képesség, hogy Washington olyan „szolgáltatásokat” nyújtson partnereinek, amelyekhez más nagyhatalmak nem tudnak hasonló alternatívát kínálni.
Az előadás fő következtetése, hogy az Egyesült Államok hegemón pozíciója erodálódott, de vezető hatalmi szerepe továbbra sem kérdőjelezhető meg. A világ már nem az 1990-es évek egypólusú rendszere, ugyanakkor még nem is egy új, stabil többpólusú rend. Az előttünk álló időszak meghatározó kérdése az lesz, hogy az Egyesült Államok képes-e alkalmazkodni ehhez a megváltozott környezethez, és megőrizni első számú globális szereplői státuszát egy olyan világban, ahol a hatalom, a gazdasági erő és a politikai befolyás egyre több szereplő között oszlik meg. A VTT-ülés várhatóan e kérdések körül kibontakozó vitának ad majd keretet.
