A szubnacionális régiók hosszú távú gazdasági fejlődésének mozgatórugója és egyik mutatója, hogy a régió gazdasági szerkezetében előtérbe kerülnek-e a nagyobb hozzáadott értéket előállító ágazatok. Az EU regionális politikájában is hangsúlyos szerepet játszó intelligens szakosodási stratégiáknak is lényeges eleme a helyspecifikus gazdasági szerkezetátalakítási programok ösztönzése. A kutatók öt kelet-közép-európai (KKE5) ország (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia) 108 NUTS3-as szintű területi egysége gazdasági szerkezetének változását elemezték a 2000 és 2019 közötti időszakban. Térségenként évente 9 ágazatcsoport foglalkoztatási és bruttó hozzáadott értéket (GVA) tartalmazó adatait vették figyelembe, a térségtípusoknál pedig az EU-ban nemrég bevezetett tipizálásokból (predominantly urban, intermediate, predominantly rural; metropolitan, non-metropolitan) indultak ki. A folyamatok értékelésénél felhasználtuk az EU öt (EU5) hasonló népességű régebbi tagállama (Dánia, Hollandia, Írország, Portugália és Svédország) 103 térsége gazdasági szerkezetének jellemzőit.

A Világgazdasági Tudományos Tanács ülésén készült képgaléria a fotóra kattintva tekinthető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mindegyik térségben megfigyelhető a szerkezetváltás, de a térségtípustól függ a változás jellege, felemás módon zajlik, és „fékezett habzású”. A modern üzleti szolgáltatások (pl. infokommunikáció, pénzügyek, ingatlanügyek) a fővárosi térségekben koncentrálódnak, míg a feldolgozóipar térben szétterül a többi térségtípusban. A viszonyításra felhasznált EU5 tagállam térségeinek gazdasági szerkezetétől jelentősek az eltérések, ott már a második szintű (second-tier) várostérségekben törnek előre a modern ágazatok, mivel a fővárosi (first-tier) térségekben az agglomerációs hátrányok felerősödtek. A feldolgozóipar jelentősége az EU5-ben folyamatosan csökken, szinte csak a non- metropolitan térségekben maradt fenn, míg a KKE5-ben kiemelt szerepe van, és a fővárosokon kívül mindenütt egyre jelentősebb. De a kormányzati figyelmet és fejlesztési támogatásokat élvező KKE5-beli feldolgozóipar termelékenysége lassan javul, alacsony szintű és az EU-s átlagtól való eltérése évek óta változatlan. A térségek gazdasági szerkezete átalakulásának EU5-től eltérő jellege összetett okokra vezethető vissza, amelyek között gazdaságon kívüliek (pl. városhálózat, földrajzi elhelyezkedés, migráció) és gazdasági jellegűek (függő gazdaság, újraiparosítás) egyaránt megtalálhatók. Az adatok alapján a kohéziós források célterületeinek, a kevésbé fejlett térségeknek a felzárkózása jóval lassúbb, mint a forrásokból kizárt fejlettebb térségeké, azaz nem tűnik elég hatékonynak az EU regionális politikája sem.