Elsőként Lovász László, az Akadémia elnöke köszöntötte az ünnepeltet. Személyes élményeket és tudósi normákat említett, melyek az ünnepelttel kapcsolatba hozhatók. Mint polihisztort aposztrofálta Vámos Tibort, aki mérnökként jártasságokat szerzett a filozófiában, a közgazdaságtanban, a matematikában, a művészetekben egyaránt. Mint hangsúlyozta, minden érdekli, mindenről olvas, mindenről mélyen érdeklődik, előad és ír.

Monostori László több mint 40 év közös munkájáról beszélt. Úgy fogalmazott, Vámos Tibor mindig vonzotta a tehetségeket, és a tehetségek is vonzódtak hozzá. Az általa vezetett intézmény, a SZTAKI védőerőt biztosított a kutatók számára. (Az intézmény fennállásának 50. évfordulójára megjelent „A Sziget” című könyv Szentgyörgyi Zsuzsa gondozásában (http://www.interkonyv.hu/konyvek/szentgy%C3%B6rgyi_zsuzsa_a_sziget ).
Elfogadott előadás esetén részt vehettek külföldi konferenciákon, az intézet nem csak szakmai külföldi folyóiratokat járatott, ezzel is biztosítva a nemzetközi szakmai hálózatokba való integrálódást. Vámos Tibort, mint az IFAC elnökeként nemzetközileg is nagy elismerés övezte. 2014-ben a Fokvárosi Világkonferencián egy külön termet neveztek el róla. Ecsetelte hatalmas műveltségét, melynek segítségével a szakmaiság mellett mindig magával ragadóan kultúrtörténeti élménnyé tette előadásait és magánbeszélgetéseit is. Minden eredményének és sikerének ellenére mindig szerény és segítőkész embert tisztel benne. Figyeli és támogatja a számára értékesnek tartott kutatókat, és emberi kapcsolatait is gondossággal ápolja.

Vámos Tibor egy új, szerkesztésében is új könyvet mutatott be „Rendszertudomány: világszemlélés (filozófia?)” című előadásában. Három témára fókuszált, ami mint mondta sok éven keresztül és sok változatban érett benne, és a közelmúltban munkatársai – Barsh Ruth, Bokor József, Szabó Zoltán – támogatásával öltötte azt a formát, amiben megszületett. Az első téma a rendszertudomány, mely az élet minden, akár leghétköznapibb elemeit is átszövi.
A második témában az említett többfelületű elektronikus könyv ötlete, ami a változatos felhasználói igényének kielégítését szolgálhatja. (https://sysbook.sztaki.hu )
A harmadik témája az ezekkel kapcsolatosan leszűrt gondolatok és gondolkodási útvonalak, melyek mindezek tanulságaiból és egy hosszú életpálya tapasztalataiból szűrődtek le, és akár ajánlásként is felfoghatóak.
Előadását a tőle megszokott módon a társadalmi és filozófiai kontextusokba helyezte. Hangsúlyozta: „A gondolkodási keretek felszabadulását mutatja a mesterséges intelligenciakutatásokkal is kapcsolódó modern logika, amely túllép a kizárt harmadik dogmáján és a modális, intenzionális, egyéb nem monoton logikákkal közelíti az emberi és világ-valóságot. Ezek a logikák is a klasszikus logika és a valószínűségelméletek eszköztárával dolgoznak, sokoldalúan megfogalmazva a következtetések elágazásit, feltétel-korlátait, nagy figyelemmel az ősi gyökereknél már említett emberi tényezőkre. A mai közgazdaságtan egyre inkább váltja a hangsúlyait ilyen irányokban, ami régebbi, klasszikus logikájú modellek és metrikák messzemenő rendszerelméleti meghaladását mutatja. Mindehhez a matematika szolgál számítási eszközül, hatalmas programozási háttérrel, de súlyosan figyelmeztető korlátokkal. A szemléletünk és módszereink korlátai elsősorban a lineáris algebra és ebben a mátrixszámítási technikák fejlődő, közelítő eszköztárát szolgálják. a mátrixreprezentáció hipermátrix technikái nagy rugalmasságot nyújtanak a problémák, a modellek és az azokhoz fűződő rendszerfelbontások, particionálások műveleteihez és a rendszerelemekből építkező nagyszabású modellezéshez. Ezekben egy-egy teljes részegységet, például egy teljes visszacsatolt szabályozási kört is képesek vagyunk egyetlen mátrixelemként kezelni.
A valóság azonban ettől mindenfelé túlmutat. Értő kézzel kell tudni ezeket a korlátokat figyelembe venni, kezelni és tovább tágítani. Ez a mai tudomány egyik fő útja és felelőssége.”

Bokor József, az MTA rendes tagja, az MTA SZTAKI tudományos igazgatója stabilitás elméletekről beszélt. Röviden visszautalt Vámos Tibor megfogalmazásához, mely szerint a stabilitás egy ésszerű ellenállás, a nem kívánatos változásokra való reagálás, mely során vissza lehet térni a kívánatos kezdeti állapothoz. Vámos Tiborral közösen dolgoztak a rendszerelmélet stabilitásának vizsgálatával kapcsolatos kutatásokban. A klasszikus megközelitésekben tipikus bemenő jelekkel gerjesztettek egy rendszert, és a válaszfüggvényeket értékelték. Az ehhez alkalmazott matematikai apparátus, a differenciál egyenletek elmélete, a komplex függvénytan és az integráltranszformációk változatai voltak. Idő és frekvenciatartománybeli fogalmakat építettek föl. Ez adott lehetőséget arra, hogy egy mérnök térben, időben és frekvenciatartományban szimultán tudjon gondolkodni. Az un. modern irányitáselméletben a jelterek közötti kapcsolatokat operátorokkal írják le, a szabályozott rendszerek stabilitását és más minőségi jellemzőit a speciális operátorok korlátosságával jellemzik. Mint elmondta, a hazai rendszerelmélet fejlődése szempontjából Vámos Tibor nagy érdeme volt, hogy Kálmán Rudolfot (állapottér elmélet, Kálmán-szűrő), az MTA tiszteleti tagját többször is meghívta a Magyar Tudományos Akadémiára.

Szabó Zoltán, az MTA doktora szintén Vámos Tiborral való közös munkájáról beszélt. Mint elmondta, olyan műveletet szerettek volna találni, amire nézve a stabilitás invariáns. A stabilizáló szabályozók között olyan műveletet dolgoztak ki, amely segitségével újabb stabilizáló szabályozót lehet konstruálni. A módszerhez a projektív geometriát használták és megmutatták, hogy a stabilitás geometriai tulajdonság. A másik feladat az volt, hogy a minőségi tulajdonságokat is garantálják mindeközben. Megmutatták, hogy ez a problémakör a Bólyai – Lobacsevszkij hiperbolikus geometria módszereivel tárgyalható.

Az előadásokat követően személyes hangvitelű köszöntések hangzottak el.

Gertler János az MTA külső tagja a múltbéli találkozások emlékeit idézte. Megemlítette, hogy közel 60 éve Vámos Tibor vette fel az egyetem után dolgozni. Ezután az IFAC-ban való közreműködését méltatta. Vámos Tibor elvállaltatta vele az egyik technikai bizottság elnökségét. Nagyon hálás ezért a felkérésért, mert szakmai pályafutását nagymértékben fellendítette az ebben a szervezetben betöltött szerepe. Vámos Tibor 6 évig vezette az IFAC-ot, mint elnök, majd első alelnök. Nagy elismerést szerzett ott is tudásával, műveltségével. Nemcsak magának szerezte a megbecsülést, de az ország számára is. Elősegítette több magyar kutató számára a nemzetközi téren való megmérettetést, a nemzetközi szervezetben való aktív részvételt. Egy másik nagy emlékeként említette, mikor Vámos Tibor tartotta az Akadémia Közgyűlésének nagyelőadását. Ez az előadás is mindenkit magával ragadott és óriási visszhangja volt. Szólt műszaki tudományról, informatikáról, ipar politikáról, közgazdaságtudományról, társadalomtudományról. Mentorként, barátként egy életre nagy hatással volt rá. Befejezésül hangsúlyozta, nagyon szerencsésnek érzi magát, hogy ennek majdnem 60 közös évnek részese lehetett.

Hangos Katalin, az MTA doktora elmondta, egész pályáját a SZTAKI-ban töltötte. Arról beszélt, hogy az a támogató, demokratikus, inspiráló közeg, ami az intézményben uralkodik – úgy, mint sok más kollégának, úgy az övének – a szakmai pályafutását nagyon segítette. Ez Vámos Tibor személyes kisugárzásának, karizmatikus egyéniségének köszönhető. Egy nagyon férfiközpontú pályán tudott nőként érvényesülni. Szakmai pályáját, családi életét össze tudta hangolni, mert ebben mindig segítséget is kapott. A korábban említett SYSBook létrejötténél őt is bevonta a munkába. A szöveges és filozófiai részeket Vámos Tibor írta, a rendszerelméleti részeket Bokor József készítette el, ő a folyamtirányítási részeket kapta feladatul. Az ünnepeltet a kutatónő szemével méltatta és köszöntötte.

Keviczky László, az MTA rendes tagja azokról a szellemi értékekről, arról a széleskörű műveltségről, hihetetlen intelligenciájáról beszélt, ami Vámos Tibort jellemzi. Mint említette, úgy inspirálta az embert, hogy többet tudott általában mindenkinél, ezért arra sarkalta a tanítványait, hogy próbáljanak lépést tartani vele, és minden – nemcsak műszaki – területen fejlődni. A folytonos és örökké tartó tanulásra ösztönözte őket. Hangsúlyozta, ilyen oktató egyéniség már alig-alig akad, pedig nagy szükség lenne rá.

Rónyai Lajos az MTA rendes tagja először, mint a SZTAKI hajdani igazgatóját méltatta Vámos Tibort. Mint elmondta, nagyra becsülte, hogy bámulatos mélységig ismerte a kutatóintézet dolgozóit. Mindig tudta, ki mivel foglalkozik, hol tart, mivel lehet neki segíteni az éppen megoldandó feladataiban. Élvezet volt vele beszélgetni a tudomány trendjeiről, kihívásairól. Az emberi tudás természete, a tudás és a számítások viszonya, és a tudás alapú rendszerek ismerete, amit fontosnak tartott. Ezt nevezte ő összefoglalóan számítógépes episztemológiának. Vezetőként titokzatos képessége volt arra, hogy létrehozzon maga körül egy intellektuális csapatot. Ezeknek a tulajdonságainak egyetemi hallgatói is mindig nagy elismeréssel adóztak. Közkedvelt oktató volt a világra nyitott szemléletmódja, kiváló előadásmódja miatt. Az episztemológia és a logika vitte el Vámos Tibort a nyelvekhez is. Szépirodalmat kedvelő emberként érdekelte a természetes nyelvek sokoldalúsága, bonyolultsága. A műveltség és tudás sok területén mozog otthonosan, ezért mindig nagy élmény vele beszélgetni.

Befejezésül Monostori László elmondta, voltak még olyanok, akik külföldi tartózkodásuk miatt nem tudták személyesen köszönteni Vámos Tibort. Felolvasásra kerültek Stépán Gábor a Műszaki Tudományok Osztálya elnökének, Kálmán Rudolf, az MTA tiszteleti tagjának, Kornai János, az MTA rendes tagjának köszöntő levelei.