Farkas István általános bevezetőt adott a napenergia hasznosítás jelenlegi helyzetképéről, a kiemelt hasznosítási területekről. Mint elmondta, a napenergia hasznosítás magyarországi bevezetésének a 80-as évek közepén a Magyar Napenergia Társaság állt az élére. 10 évvel ezelőtt a termikus, tehát a napkollektoros hasznosításnak sokkal nagyobb jelentősége volt. Az Európai Unió tekintetében 80%-ban inkább ezekben vettek részt fejlesztőként, bírálóként a magyarok. Mára ez az arány a fotovillamos, napelemes rendszerek javára fordult meg. A napkollektoros rendszerek technológiája jól kidolgozott. A fotovillamos rendszereknél még nagyon sok innováció várat magára, mivel ott a hatásfok még meglehetősen alacsony. Ha a termikus hasznosítást tekintik, a fejlődés mértéke a legdinamikusabb. Nagy figyelmet szentelnek a napenergiás hűtés-fűtés rendszerek kifejlesztésének. Hozzátette, az egész napenergia hasznosításban az energiatárolás a legnagyobb probléma. Ezért nagy rendszerek kialakítása még várat magára, de használati meleg víz, kombinált rendszerek fűtése, uszodai meleg víz előállítása, távfűtés biztosítása napenergia hasznosítással már Magyarországon is elterjedt. Ezt követően uniós tervekről beszélt. Az Unió 2020-ra el szeretné érni az 1 m² napkollektor/fő arányt, a passzív hasznosítás tekintetében 2030-ig az új épületek 100 %-ban használjanak megújuló, illetve napenergiát. A felújított épületekhez ezt az értéket 50%-ban határozták meg. A fotovillamos energiában, laboratóriumban, a kristályos napelemek kb. 45% körüli hatásfokot biztosítanak, miközben a piacon lévő eszközök 18-20%-ot hatásfokkal működnek. Ma már GWatt nagyságrendű rendszerek is hozzáférhetőek. Az ún. organikus napelemek szintén új innovációnak számítanak. Ezek főleg építészeti szempontból kedveltek, mivel színezhetők, az épületbe való integrálásuk nagyon sokoldalú, rögzítésükre már egyszerű módszerek állnak rendelkezésre. A hasznosító rendszerek kihasználtságának növelése érdekében az aktív és a passzív rendszereket, megfelelő hierarchikus sorrendbe telepítve, együttesen kell alkalmazni. Erre az alkalmazásra több képet mutatott.. Itt megemlítette, hogy Magyarországon, a déli tájolás mellett, a 45,5^o-os szögben elhelyezett napkollektorok telepítése lenne a legalkalmasabb, de ez nem mindenhol megvalósítható. Felmerülhet a napkövető kollektorok telepítése, de ez nem releváns, mivel annak megépítése, üzemeltetése, karbantartása nem térül meg.

Pálfy Miklós a Solar System ügyvezetője a VKI-Pannonglas Solarlaboratóriumban kifejlesztett 15%-os hatásfokú, egykristályos Si napelemek fejlesztéséről és az ezekből épített berendezésekről beszélt. A Solar-System Kft.-ben oktatási berendezések, kváziautonóm áramforrások kifejlesztésével foglalkoznak, részt vesznek európai és hazai PV Platformok munkájában. Ezekből mutatott be néhányat. Előadásában globális képet és kitekintést mutatott Európára. Ezeken belül beszélt a főbb struktúrákról, hatásfokokról, energia megtérülésről, gyártásról, alkalmazásról. Bemutatta a hazai potenciált, melynek során kitért az épületeken, szabad földterületeken, autópálya hangvédőfalra, vasúti pályák mentén telepíthető napelemek teljesítményére. A hazai helyzetkép ismertetése során bemutatta a kezdettől napjainkig fejlesztett autonóm áramforrásokat és a HMK nagy rendszereket. Felvázolta a PV várható alkalmazásának jövőbeni trendjeit.

Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesületének elnöke, a Naplopó Kft. ügyvezetője szintén globális helyzetkép bemutatásával kezdte. A napkollektoros rendszerek beépített összes teljesítménye a 2000-es év 62 GW_th-ás (89 millió m²) értékről 2015-ig 435 GW_th-ra (622 millió m²-re) növekedett, az éves napenergia hozam értéke pedig 51 TWh-ról 357 TWh-ra. (Magyarország bruttó végső energiafogyasztása 2014-ben 673 PJ=187 TWh). A napkollektorok piacára 2000 és 2013 között a folyamatosan emelkedő trend volt jellemző. A növekedés üteme 2008-ig ingadozó volt, majd ezt követően csökkenő tendenciát mutat. A napkollektor-kapacitás döntő többsége Kínában (289,5 GWth) és Európában (47,5 GWth) található, együttes részarányuk 82,1%. Az 1000 lakosra jutó fajlagos napenergia kapacitás terén Ausztria, Ciprus és Izrael a vezető országok, a globális piacot meghatározó Kína a hetedik helyen áll, amelyet Németország követ. Ez azért is figyelemreméltó adat, mert Magyarország napsugárzási adottságai jobbak, mint a napkollektoros rendszerek megvalósításában Európában élen járó Németországé, Ausztriáé vagy Lengyelországé. Ennek okát az előadó a hazai pályázatok kiszámíthatatlanságában látja. A napenergia hasznosítás feladatai közül legfontosabbnak ő is az energiatárolást emelte ki.