A magyar művelődés története négy tételben – Videón a konferencia

Sokszínűség, tematikai gazdagság, multidiszciplinaritás és nehezen meghúzható tudományterületi határok – röviden így jellemezhető az a diszciplína, amelynek bemutatására a Művelődéstörténet Osztályközi Bizottság vállalkozott. A rendezvényen a 16–19. századi családi terekről, a könyvek ismeretterjesztő szerepéről és a műveltségszerzés lehetőségeiről is beszéltek az előadók. Cikkünkben megnézhető a tanácskozásról készített videó.

2025. november 24.

A magyar művelődés története négy tételben (1. rész)

0:00 Gyáni Gábor bevezetője
04:13 Krász Lilla előadása
28:06 Géra Eleonóra előadása
50:21 Csukovits Enikő előadása
01:09:17 Császtvay Tünde előadása

A magyar művelődés története négy tételben (2. rész)

0:00 Gyáni Gábor bevezetője
01:45 Csorba László előadása
25:43 Schleicher Vera előadása
50:31 Szalisznyó Lilla előadása
01:15:09 Kemecsi Lajos előadása
01:49:20 Gyáni Gábor zárszava

A téma gazdagságnak az érzékeltetésére négy olyan tematikus egységet választottak a szervezők, amely egyszerre villantja fel a műveltség megszerzésének az elmúlt évszázadokban folyamatosan változó lehetőségeit és a lehetőségek kihasználásával elnyerhető ismereteket, illetve a művelődés oktatási intézményeken túlmutató fontosabb helyszíneit.

A konferencia levezető elnöke Sándor Klára volt (SZTE BTK).

Az első szekció, „A családi élet terei”, a család és a mindennapi élet történeti dimenzióit vizsgálta. Krász Lilla (ELTE BTK) előadása a gyermek szerepét és helyzetét mutatta be a családban, a közösségben és a társadalomban a 16–18. századi Magyarországon. Ezt követően Géra Eleonóra (ELTE BTK) elemezte a házasság, a család és az otthon fogalmának 19. századi magyarországi változásait.

A következő tematikus egység, „Könyvek és olvasóik”, a művelődés- és irodalomtörténet területére vezetett. Csukovits Enikő (ELTE HTK) előadásában a könyvnyomtatás révén terjedő ismereteket vizsgálta a középkor és az újkor határán. Császtvay Tünde (ELTE HTK) pedig „A kétszer meghalt hős csergő sarkantyúja” című előadásában a regény műfajának expanzióját és az olvasóközönség 19. századi kiszélesedését mutatta be.

A konferenciáról készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az „Utazás és ismeretszerzés” szekcióban Csorba László (BTM) a modern magyar művelődés itáliai kapcsolatait tárgyalta a Grand Tour időszakától egészen a Magyar Légióig. Schleicher Vera (Néprajzi Múzeum) a tömegturizmus kialakulását és a Balatonhoz kötődő jelenségeket mutatta be.

Végül „A kultúra terei” címmel zárult a program. Szalisznyó Lilla (SZTE IKIKK) a magyar nyelvű intézményes színjátszás 19. századi térnyeréséről beszélt, majd Kemecsi Lajos (Néprajzi Múzeum) között tartott előadást, amelyben a gyűjteményépítés és a kiállítás múzeumi koncepcióinak és korszakváltásainak alakulását vázolta a Néprajzi Múzeum példáján keresztül.