Bemutatkozik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) 3.0 – Videón a szimpózium

Az MTA nagy ívű Nemzeti Agykutatási Programja az agykutatás lehető legszélesebb spektrumát fedi le az idegrendszert érintő alapkutatásoktól a humán klinikai kutatásokig. A szimpóziumon hét kutatócsoport-vezető ismertette a nagyközönség számára legújabb eredményeiket, amelyeket a NAP 3.0 támogatásával értek el az elmúlt években.

2024. november 28.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatában az idén nyílt először lehetőség arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia jelentős programjai is bemutatkozzanak, és megismertethessék legújabb eredményeiket a széles közönséggel is.

Az MTA egyik kiemelt programja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), melynek harmadik kiírása (NAP 3.0) 2 évvel ezelőtt indult 38 kutatócsoport bevonásával, és az ország 10 intézményének konzorciális együttműködése révén valósul meg. A program célja, hogy kiemelt támogatást nyújtson az ország legkiválóbb, nemzetközi élvonalba tartozó kutatócsoportjainak, melyek fókuszában az agykutatás áll. A NAP 3.0 egy nagy ívű kutatási program, amelynek kutatási témái az agykutatás lehető legszélesebb spektrumát fedik le az idegrendszert érintő alapkutatásoktól a humán klinikai kutatásokig.

A NAP 3.0-kutatócsoportok fő céljai között szerepel az idegrendszer működése és betegségek mechanizmusai eddig ismeretlen aspektusainak feltárása molekuláris, celluláris, hálózat- és viselkedés-neurobiológiai szinteken. A program keretében megvalósuló neurofarmakológiai vizsgálatok és az újonnan kidolgozott transzlációs állatmodellek új gyógykezelések felfedezését teszik lehetővé, melyek hosszú távon új humán terápiás lehetőségeket nyitnak meg.

A szimpóziumon készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A szimpóziumon 7 kutatócsoport-vezető ismertette a nagyközönség számára a legújabb eredményeiket, melyeket a NAP 3.0 támogatásával értek el az elmúlt években. Az előadók kiválasztása során a szervezők próbálták a modern agykutatás széles palettájának a lehető legjobb reprezentációját elérni, így a farmakológiai, gerinctelen neurobiológiai, neuroendokrinológiai és kognitív idegtudományi kutatások legújabb eredményei egyaránt bemutatásra kerültek.

Program

14.00–14.05: Bevezető
Nusser Zoltán neurobiológus, az MTA rendes tagja

14.05–14.25: A kognitív rugalmasság mint köztes fenotípus vizsgálata ifjúkori anorexia nervosa és autizmus spektrumzavarokban
Bunford Nóra kutatócsoport-vezető (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont)

14.25–14.45: GLP-1 receptort termelő idegsejtek karakterizálása a központi idegrendszerben
Fekete Csaba tudományos főmunkatárs (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet)

14.45–15.05: Mozgáselemző rendszer a kognitív hanyatlás preklinikai felismerésére
Kamondi Anita neurológus, szakmai igazgató (Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika)

15.05–15.25: A látható kariprazin
Keserű György Miklós igazgató (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont)

15.25–15.45: Cianotoxinok (ideg)élettani hatásainak azonosítása gerinctelen modellrendszer segítségével
Pirger Zsolt igazgatóhelyettes (HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet)

15.45–16.05: A „beszédértés” viselkedési és neurokognitív aspektusainak összehasonlító vizsgálata
Topál József kutatócsoport-vezető (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont)

16.05–16.25: Agykutatással az időskori szellemi frissesség megőrzéséért
Vidnyánszky Zoltán igazgató (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központ)

Az egyes előadások összefoglalói itt érhetők el.