Aszályok és árhullámok szorításában: új utak a tájléptékű alkalmazkodásban – Videón az előadás
Az utóbbi évek súlyos aszályai, árhullámai és az idei nyári aszálynak napokon belül véget vető szeptemberi árvíz is bizonyítják, hogy a hidroklimatikus szélsőségek gyakoribbá válása sürgető tudományos és gyakorlati vízgazdálkodási kérdéseket vet fel. Milyen fontos feladatok elé állítja ez a szakembereket? Hogyan járulhat hozzá a tudomány a tájszintű megoldásokhoz? A Tudományünnep+ esti előadásában Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus kalauzolta el az érdeklődőket a vízgazdálkodás tudományos és súlyos gyakorlati kérdéseinek, innovatív lehetőségeinek világába.
Az utóbbi évek súlyos aszályai, árhullámai és az idei nyári aszálynak napokon belül véget vető szeptemberi árvíz kézzelfogható bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy e jelenségekkel együtt kell élnünk. A hidroklimatikus szélsőségek gyakoribbá válása sürgető tudományos és gyakorlati vízgazdálkodási kérdéseket vet fel, hiszen a következmények közvetlenül érintik a gazdaság számos szegmensét és a társadalmat. A károk csökkentése és az alkalmazkodás azonnali igényként jelentkezik. Ezért a legfontosabb teendő a szélsőséges vízviszonyok kiegyenlítése, ami új feladatok elé állítja a szakembereket.
Képgalériánk az előadásról a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti TamásA felszín alatti térrész és az abban tárolt és mozgó víz láthatatlan, így a vízkörforgalomban és az adaptációs megoldásokban alig kap figyelmet. A felszíni vízpótlási és vízmegtartási eljárások szükségesek, de önmagukban nem elégségesek. A tájszintű megoldásokhoz a felszín alatti rendszerben zajló mozgásfolyamatok és víztározási lehetőségek bekapcsolása is szükséges. A helyzet innovatív és szakterületek összefogásán alapuló kezelése kulcsfontosságú az előttünk álló kihívásokra adott válaszainkhoz.
Az est házigazdája és az előadó beszélgetőtársa Simon Szilvia volt.
Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus, egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető. Több mint három évtizede az ELTE TTK iskolateremtő személyisége, jelenleg dékánhelyettes. A regionális, felszín alatti vízáramlási rendszerek nemzetközileg elismert kutatója, az MTA doktora címet a budapesti vízáramlások témájában elért eredményeiért kapta. Jelenleg a klímaváltozás felszín alatti vizekre gyakorolt hatásaival, az alkalmazkodás lehetőségeivel és a geotermikus energia kínálta lehetőségekkel foglalkozik.
