Miért zöld a fehér hidrogéngáz? – Lente Gábor előadásának felvétele

Az Európai Unió a klímaváltozás kedvezőtlen következményei elleni intézkedések részeként olyan rendeletet fogadott el, amely 2035-től tiltja a szén-dioxidot kibocsátó járművek eladását. A jelenlegi, benzin- és dízelüzemű közlekedési eszközök fontos és régóta ismert alternatívái hidrogént használnak üzemanyagként: az elterjedésük előtt álló akadályok nem tudományos vagy technológiai, hanem döntően gazdasági jellegűek. Mivel az elemi hidrogén nem önálló energiahordozó, hanem energiatárolási módszer, az ilyen járművek környezeti hatását alapvetően meghatározza az, hogy az üzemanyagot hogyan állítják elő.

További képek az előadásról a fotóra kattintva nézhetők meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Lente Gábor előadásában erre a kérdéskörre koncentrált, s az egyébként színtelen hidrogénhez forrásától függően különböző árnyalatokat (zöld, sárga, rózsaszín, kék, szürke, fekete, türkiz és fehér) rendelő skála segítségével, példákon bemutatva végigvette a ma ismert lehetőségeket, valamint várható környezeti és gazdasági következményeiket. Nagy hangsúlyt kapott az utóbbi hónapok egyik legnagyobb tudományos újdonsága, a fehér hidrogén megjelenése: a kutatók manapság a Föld számos vidékén fedeznek fel bányászható, nagy hidrogéntartalmú földgázokat, s a jelenlegi becslések szerint ezek sajátos keletkezési módjuk miatt – ellentétben a fosszilis eredetű, szénhidrogén-tartalmú földgáztelepekkel – várhatóan megújuló energiaforrásoknak tekinthetők.

Lente Gábor fizikai kémikus, az MTA doktora. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán a Kémiai Intézet igazgatója, a Magyar Kémikusok Lapja felelős szerkesztője, a Tudományos Újságírók Klubja alelnöke. Rendkívül kiterjedt tudományos ismeretterjesztő tevékenységet végez: három magyar és egy angol nyelvű tudományos ismeretterjesztő könyv, számtalan cikk és a ScienceBits blog szerzője. A Pécsi Tudományegyetemen a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium kémiai alapkutatási programját vezeti.