Fenntarthatóság és klímavédelem fiatal kutatói szemmel — videón a Fiatal Kutatók Akadémiájának rendezvénye

A klímaváltozás korunk egyik legégetőbb kihívása, mely a természeti környezetre és az emberi társadalomra nézve is nagyon súlyos következményekkel fenyeget. A klímaváltozás nem csupán az átlaghőmérséklet emelkedésének formájában jelentkezik. A bolygó klimatikus viszonyaiban bekövetkező változásokon keresztül a szélsőségesebb időjárási események gyakoribbá válnak, és egyes területeken állandósulhat a vízhiány.

Ezekhez a változásokhoz egyrészt alkalmazkodnunk kell, másrészt mérsékelni kell bolygónk melegedésének ütemét. Hazánk az éghajlatváltozás által súlyosabban érintett területek közé tartozik. Az ország középső, alföldi területei jelenleg is komoly vízhiánnyal küzdenek, mely az elkövetkezendőkben várhatóan tovább rosszabbodik. Mindezen problémák hatékony kezelése széles körű hazai és nemzetközi összefogást igényel, melyhez elengedhetetlen, hogy a politikai döntéshozók és gazdasági szereplők mellett
a lakosság is tisztában legyen a klímaváltozás szerteágazó, helyi szinten is jelentkező hatásaival és mérséklési lehetőségeivel.

Az éghajlatváltozás legszembetűnőbb, az időjárási viszonyok megváltozásán keresztül tapasztalható hatásait már saját bőrünkön is érezzük. Az átlaghőmérséklet emelkedése mellett egyre gyakrabban fordulnak elő extrém időjárási jelenségek, melyek jelentős természeti és gazdasági károkat okozhatnak. A megfelelő alkalmazkodási stratégiák kidolgozása elengedhetetlen a jövőben várható veszélyhelyzetek mérséklése érdekében. Kis Anna meteorológus a legújabb IPCC-jelentés alapján mutatta be az elmúlt évtizedekben észlelt éghajlati változásokat és a jövőre valószínűsíthető trendeket. Nagy hangsúlyt helyezett az Európára vonatkozó megállapításokra, és szót ejtett a változások okairól és a lehetséges megoldásokról is.

A fotóra kattintva az eseményről készült képgaléria nyílik. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A klímaváltozás gazdasági és szociológiai vetületei önmagukon túlmutató jogi és politikai kihívások elé állítják az egyes államokat és a nemzetközi közösséget. Kecskés Gábor környezetjogász előadásában a fenntarthatóság társadalmi pillérével, ezen belül elsősorban belső (magyar) jogi és nemzetközi jogi, valamint nemzetközi politikai kihívásaival foglalkozott. Az előadás érintette az államok, illetve egyes nemzetközi szervezetek tevékenységét
a klímaváltozás elleni küzdelemben és az alkalmazkodás folyamatában.

Minden változásnak vannak kárvallottjai és haszonélvezői; nincs ez másként
az éghajlatváltozás kapcsán az állat- és növényvilágban sem. A virágos növények több mint háromnegyedét állatok – főként méhek – porozzák be. Részben a klímaváltozás következtében Európa-szerte évről évre csökken
a természetes beporzók száma. Bizonyos inváziós növény- és állatfajok viszont éppen a változó feltételeknek köszönhetően vetik meg lábukat új területeken. Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus előadásában a klímaváltozás és a növényi inváziók beporzókra gyakorolt hatásait mutatta be. A beporzó rovarok diverzitását, elterjedését számos tényező befolyásolja, köztük a klímaváltozás és az inváziós növényfajok előbbitől sokszor független előretörése. Előrejelzések szerint a klímaváltozás hatására egyes vadméh- és lepkefajok jelenlegi elterjedési területük egy részéről visszaszorulhatnak, ami nemcsak Európa déli, de északi részein is jelentősen befolyásolhatja
a növények viráglátogatását és így a beporzást. Az inváziós növényfajok szintén jelentős változást okozhatnak az elözönlött területek beporzóközösségeiben az őshonos növényfajok visszaszorítása és sok esetben az új táplálékforrás-kínálat megteremtése által. Az előadó e hatásokat mutatta be szakirodalmi példákra és saját kutatási eredményeire támaszkodva.

A nemzetközi agrárkereskedelem jelentősen megnövekedett az elmúlt évtizedekben, s e bővüléssel párhuzamosan a környezetszennyezés és
az éghajlatváltozással kapcsolatos jelenségek globális problémaként jelentkeznek. Az agrárkereskedelem mértékének jelentősége ellenére
a környezet, a kereskedelem és a mezőgazdaság kapcsolatát feltáró tanulmányok száma korlátozott a tudományos szakirodalomban. Jámbor Attila agrárközgazdász előadásában bemutatta, milyen kölcsönhatások jelennek meg globálisan a klímaváltozás és az agrárium viszonyában, s ezeknek milyen európai, illetve magyar vonatkozásaik vannak. Arról is szó volt, hogy milyen válaszai vannak a modern mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak
a klímaváltozásra, valamint a különböző klímahatások kezelésére.