Egyedül vagyunk? Idegen élet és technológia nyomainak keresése a világegyetemben – Almár Iván tudományünnepi előadása videón
Almár Ivánt számtalan ismeretterjesztő cikk és könyv szerzőjeként jól ismerheti mindenki, akit egy kicsit is érdekelnek a világegyetem titkai. Tudományünnepi előadásában annak a kérdésnek eredt nyomába, hogy vajon miért nem halljuk még idegen civilizációk százainak rádióadásait, és milyen változást hoz a földön kívüli élet kutatásában az, hogy immár egyre finomabb eszközökkel vizsgálhatjuk idegen csillagrendszerek bolygóit.
A földön kívüli élet és civilizációk kutatása az utóbbi években korábban elérhetetlen lehetőségekkel gyarapodott. Kiderült, hogy rengeteg csillag körül keringenek bolygók, köztük nem egy a Földhöz hasonló. Almár Iván előadásában ezt az igencsak aktuális témát járja körül, egyebek mellett a következő kérdésekre keresve a választ:
- Mi az asztrobiológiai és a SETI-kutatások értelme és célja (Fermi-paradoxon)?
- Hogyan kezdődtek a kutatások, és melyek a 21. század nyújtotta új lehetőségek – különös tekintettel az idegen bolygórendszerek ezreinek felfedezésére, valamint a külső Naprendszer egyes holdjainak „életbarát” jellegére?
- Mi jellemzi a mostani paradigmaváltást? Hogyan változnak a kutatási célok, módszerek és eszközök?
- Hogyan jelennek meg az asztrobiológiai és a SETI-kutatások a természettudományokban, az oktatásban és a médiában?
- Melyek azok a különös jelenségek, amelyek felfedezése a közelmúltban felvetette valamely idegen civilizáció tevékenységének (kis valószínűségű) lehetőségét?
- Milyen eszközök használhatók egy ilyen „felfedezés” nyilvános bejelentése esetén a jelentőségének és hatásának a becslésére (Rio-skála, London-skála)?
- Milyen korlátai vannak jelenleg az asztrobiológiai és SETI-kutatásoknak, és mi várható a jövőben?
- Küldjünk-e üzeneteket feltételezett társainknak?
- Kijelenthetjük-e a tudomány eredményeire alapozva, hogy egyedül vagyunk technikai civilizációként a világegyetemben?
- Egyáltalán miért keressük kozmikus társainkat?
Almár Iván űrkutató-csillagász, az MTA CSFK Csillagászati Intézet emeritus kutatója. 1954-ben diplomázott az ELTE matematika–fizika szakán, 1959-től kandidátus, 1980 óta a fizikai tudományok doktora és címzetes egyetemi tanár. Kutató a Csillagvizsgáló Intézetben, ahol már 1958-tól a magyar optikai szputnyikmegfigyelő hálózat vezetője. A FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának alapítója, 1972-től 1982-ig vezetője, majd a Csillagászati Kutatóintézet igazgatóhelyettese. Fő szakterülete a semleges felső légkör kutatása műholdakkal. 1997-től 2007-ig az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke. Alelnöke volt a Nemzetközi Asztronautikai Szövetségnek. Tagja, majd 2018-tól tiszteleti tagja a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának, tagja a szervezet SETI Bizottságának.
Az előadáson készült videófelvétel alább látható:
Az előadás felvétele a Videotorium oldalán is elérhető, itt egymás mellett látható a diasor és az előadó.
