Magyarország 2015-ben: a gazdaság problémái és a migrációs folyamatok
Visszaigazolta-e az ország gazdasági teljesítménye az 1989–1990-es várakozásokat? Volt-e, van-e akkor és most esélyünk arra, hogy felzárkózzunk a nyugat-európai mintaországokhoz? Melyek a migráció témakörének legfontosabb tényei, és ezek következtében milyen új kihívásokkal kell szembenéznünk? E kérdésekre Chikán Attila és Kocsis Károly adott választ a Magyar Tudomány Ünnepén. Előadásaik felvétele mostantól megtekinthető videón.
Realitások és perspektívák a magyar gazdaság fejlődésében
A rendszerváltás táján a magyar közvélemény és az elemzők nagy többsége is meglehetősen optimista volt a magyar gazdaság várható fejlődését illetően – indította előadását Chikán Attila akadémikus, közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. 1989–1990-ben a politikai változás sok év gazdasági reformfolyamata után következett be, így közvetlen célként lehetett kitűzni a piacgazdaságba való átmenetet. Viszont akkoriban sem volt világos, hogy az ország hova szeretne eljutni, pontosabban fogalmazva Európa melyik kapitalizmusmodelljéhez adaptálódjon Magyarország: az angolszászhoz, az északihoz, a kontinentálishoz vagy a mediterránhoz? Ezek mindegyikét eltérő intézményi rendszerek jellemzik – főleg az állam-piac viszonyban, a pénzügyi rendszerben, a kutatás-fejlesztési potenciálban, a szociális hálóban –, és az eltérések mögött különböző kulturális értékviszonyok állnak.
A két előadáson készült videófelvétel itt tekinthető meg. (A videó feletti csúszkával állítható az élőkép és a dia méretének aránya.)
Chikán Attila előadásában arról beszélt, hogy negyedszázaddal a rendszerváltás után nem lehet általánosságban azt mondani, hogy rosszabbul élünk, mint huszonöt éve – a helyzet ennél sokkal árnyaltabb. De Magyarország nemzeti teljesítményének mutatói, többek között a GDP, az államháztartás hiánya, a termelékenység (összességében és többségük önmagában is) azt jelzik, hogy nem az áhított felzárkózás útján halad az ország, sőt ennek az útnak a megtalálásában bizony lemaradásban van a történelmileg hasonló pályán indult, volt szocialista országok között is. Az előadó részben a túlzott optimizmussal magyarázta a lemaradást a rendszerváltáskori elvárásokhoz képest, ám nem csak ez az ok rejlik a háttérben.
Kocsis Károly és Chikán Attila a 2015-ös Magyar Tudomány Ünnepén az MTA Székház dísztermébenVan-e jelenleg felzárkózási esély? Chikán Attila szerint igenis van, de amennyiben a nyugat-európai mintaországokkal vetjük össze Magyarországot, akkor jó esetben is csak lépéstartásra van esélyünk. A fejlődési lehetőség az üzleti szférában található, a felzárkózás komplex feltételrendszerének pedig az oktatás a kulcseleme – zárta előadását Chikán Attila.
Migrációs folyamatok 2015-ben
Az Európába irányuló és 2015-től felgyorsult migráció tényezőiről, irányairól és az ezzel kapcsolatos kilátásokról Kocsis Károly földrajzkutató, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet igazgatója tartott előadást a Magyar Tudomány Ünnepén. Az akadémikus az MTA migrációt vizsgáló tudományos bizottságának jelentését foglalta össze. Az előadó számos térképpel illusztrálva ismertette a migrációs folyamat tényeit, bemutatta a kibocsátó országokat és a kiáramlás felgyorsulásának egyes okait, szólt a munkaerőpiaci folyamatokról és a magyarországi beilleszkedési lehetőségekről, valamint a folyamatok európai politikai hátteréről és tényezőiről is.
